Kiderült: Ekkor indul az első nagyszabású vagyonvisszaszerzési akció!
Most kezd igazán érdekessé válni a kormányváltás egyik legnagyobb ígérete, a közpénzek visszaszerzése: akár már a jövő hét második felében megválaszthatják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és négy helyettesét. Ha a jelenlegi menetrend tartható, az ősz eleje a nagyjából kétszáz fősre tervezett szervezet felépítésével telhet, 2026 végéig pedig már elindulhatnak az első, a nyilvánosság számára is látványos ügyek.
Ez persze nem azt jelenti, hogy már megvan a dátum, amikor hajnalban egyszerre száz címen csöngetnek majd a nyomozók – ilyen akciót egyelőre senki nem jelentett be. Hantosi István, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának tiszás elnöke ennél óvatosabban, de elég egyértelműen fogalmazott: csalódott lenne, ha év végéig nem indulnának meg az első látványos ügyek.
A jövő hét lehet az első komoly dátum
A hivatal létrehozásáról szóló törvényt már elfogadták, a működéséhez szükséges költségvetési fejezetet pedig szintén létrehozták. A következő nagy lépés a vezetés kiválasztása: a 444 szerint az elnöki posztra 96, a négy elnökhelyettesi helyre összesen 68 pályázat érkezett, és a kiválasztási folyamat már zajlik.
A bizottság a tervek szerint az augusztus 24-ével kezdődő héten állíthatja fel a preferenciasorrendet, a vezetőkről pedig még augusztus végén dönthet az Országgyűlés. Ez nem pusztán személyzeti kérdés: a tényleges működéshez előbb kell egy elnök, négy helyettes, majd köréjük egy olyan apparátus, amely képes pénzmozgások, tulajdonosi láncok, közbeszerzések és akár évekre visszanyúló szerződések kibogozására.
Nem egy újabb jelentésgyártó hivatalnak szánják
A törvény alapján az NVVH jóval többet tehet majd annál, hogy ír egy jelentést, azt felteszi a honlapjára, majd reméli, hogy valaki egyszer elolvassa. A hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatokat folytathat, adatokat és iratokat kérhet be, helyszíni vizsgálatot tarthat, pénzmozgásokat és tulajdonosi kapcsolatokat elemezhet, bizonyos esetekben pedig maga is nyomozhat és közvádlóként vádat képviselhet.
Ez is érdekelhet
A jogszabály külön nevesíti a közbeszerzéseket, támogatásokat, koncessziókat, állami és önkormányzati vagyont, valamint az európai uniós forrásokat is. Ha a vizsgálat során bűncselekmény gyanúja merül fel és az ügy a hivatal hatáskörébe tartozik, az NVVH saját maga is dönthet büntetőeljárás megindításáról.
Mészáros, Tiborcz és Szíjj neve is előkerült
Hantosi szerint az Országgyűlés nem küld majd politikai bevásárlólistát az új szervezet vezetőinek arról, kit kell elsőként elővenni. A politikus ugyanakkor a lehetséges ügykörök között kifejezetten megemlítette a Tiborcz-, Mészáros- és Szíjj-érdekkörhöz kapcsolódó történeteket, az MNB körüli ügyeket, valamint a koronavírus-járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzéseket.
Ez nem jelenti azt, hogy a felsorolt személyek bűnösségét bárki megállapította volna, vagy hogy ellenük biztosan büntetőeljárás indul. Éppen ez lesz az új hivatal próbája: a politikai elszámoltatási ígéretből akkor lesz jogállami működés, ha a neveket nem a kormány, hanem bizonyítékok, dokumentumok és törvényben meghatározott hatáskör alapján követik az eljárások.
Az ügyészség sem söpörheti egyszerűen félre az új szereplőt
A konstrukció egyik legérdekesebb eleme, hogy az NVVH nem az ügyészség alárendelt osztályaként működik majd. Hantosi tájékoztatása szerint a hivatal elnöke nem utasíthatja a hagyományos ügyészséget, a két szervezetnek koordinálnia kell egymással, ugyanakkor a kért ügyek átadását az ügyészség nem tagadhatja meg.
Az NVVH törvényi jogkörei között ráadásul saját nyomozati és vádemelési lehetőségek is szerepelnek, ami lényegesen több egy új ellenőrző szerv létrehozásánál. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a hivatal más magyar és európai uniós szervekkel együttműködjön, illetve együttműködési megállapodásokat kössön velük.
És közben megérkezik az Európai Ügyészség is
Ez utóbbi azért különösen érdekes, mert Magyarország augusztusban hivatalosan is csatlakozott az Európai Ügyészséghez, az EPPO magyarországi operatív működésének előkészítése pedig zajlik. Az EPPO nem minden magyar korrupciós ügyben járhat el, hanem elsősorban az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások, korrupció, az ezekhez kapcsolódó pénzmosás és bizonyos nagy, határokon átnyúló áfacsalások tartoznak hozzá.
Ezért nem pontos úgy fogalmazni, hogy az EPPO automatikusan „beszáll” minden olyan ügybe, amelyet az NVVH elkezd vizsgálni. Ha viszont egy történetben uniós pénz érintett, és a feltételezett bűncselekmény az EPPO hatáskörébe tartozik, akkor már egy második, a magyar ügyészségi rendszertől független európai szereplő is megjelenhet a pályán.
Ráadásul az EPPO sem csak a holnaptól elkövetett ügyeket nézheti
Az uniós csatlakozási döntés szerint az EPPO Magyarországon a hatáskörébe tartozó, 2021. június 1. után elkövetett bűncselekmények esetében is eljárhat. Ez azt jelenti, hogy amikor ténylegesen elindul az operatív magyar munka, az asztalon nem kizárólag az aznap vagy az előző héten született ügyek lehetnek.
A jogerősen lezárt eljárásokat ettől még nem lehet egyszerűen varázsütésre feltámasztani, és az EPPO hatáskörének is vannak világos korlátai. De a 2021-ig visszanyúló időablak miatt az uniós támogatásokkal kapcsolatos régebbi magyar ügyek egy része továbbra is releváns lehet.
Két külön intézmény, egy igen kellemetlen metszéspont
Így 2026 végére egészen új korrupcióellenes felállás jöhet létre Magyarországon. Az NVVH a magyar közvagyon, közbeszerzések, állami támogatások és vagyoni folyamatok széles körét vizsgálhatja, miközben az uniós pénzeket érintő büntetőügyek egy részében az EPPO-nak is önálló nyomozati és vádemelési hatásköre lehet.
Ez még nem ítélet senki felett, és nem jogosít fel arra sem, hogy minden korábbi közpénzből meggazdagodott szereplőt automatikusan bűnözőnek nevezzenek. Akinek azonban ténylegesen van jogellenesen megszerzett közvagyon vagy uniós pénz miatt elszámolnivalója, annak az új intézményi környezet kétségtelenül jóval kellemetlenebb lehet, mint a korábbi.
2026 vége lesz az első igazi vizsga
A következő hetek tehát még főleg nevekről, pályázatokról, irodákról és szervezetépítésről szólnak majd. A politikailag igazán érdekes időszak akkor kezdődik, amikor megjelenik az első konkrét vizsgálat, vagyonbiztosítás, nyomozás vagy más olyan intézkedés, amelynek már nem egy törvényjavaslat, hanem egy valós közpénzes ügy a tárgya.
Hantosi várakozása alapján erre nem éveket kell várni: 2026 végéig már látható ügyeket szeretnének. Ha ez valóban megtörténik, akkor derül ki, hogy a sokat emlegetett vagyonvisszaszerzésből ténylegesen visszakerül-e pénz az államhoz – és hogy a korábbi rendszer vitatott közpénzes ügyeiben a hangzatos elszámoltatási ígéret után végre dokumentumok, nyomozások és bírósági eljárások következnek-e.
Kép: Illusztráció