Most érkezett a hír az Európai Ügyészségről, máris dőlnek a dominók
A nagyobb fordulat azonban még előttünk van. Amint kinevezik Magyarország európai ügyészét, elindul egy húsznapos visszaszámlálás, és ennek végén az EPPO ténylegesen megkezdheti magyarországi működését. Ami pedig az első munkanapon az asztalra kerülhet, az jóval több lehet néhány frissen érkező feljelentésnél.
Már most is vannak magyar szálak az Európai Ügyészség nyomozásaiban
Az EPPO magyarországi irodája még nem működik, ebből azonban nem következik, hogy az Európai Ügyészség eddig ne találkozott volna Magyarországgal. Határokon átnyúló ügyekben korábban is kérhetett magyarországi nyomozati cselekményeket, bizonyítékokat vagy vagyonbiztosítást, és ezt nem csak elméletben tette meg.
2026 márciusában az „Emily” fedőnevű, több mint 103 millió eurós feltételezett áfacsalási ügyben kilenc országban, köztük Magyarországon is kutatásokat tartottak. Ugyanabban a hónapban egy olasz vezetésű informatikai áfacsalási nyomozásban olyan céghálózatot vizsgáltak, amelyben magyarországi vállalkozások is szerepeltek.
Júliusban az EPPO már ítéletekről számolt be egy százmillió eurós áfacsalási ügyben, amelynek korábbi nyomozása során Magyarországon is foglaltak le vagyont. Vagyis az Európai Ügyészségnek nem Magyarország hivatalos belépésével kellett először megtanulnia Budapest felé tárcsázni.
Az igazi változás az lesz, amikor már maga az EPPO dönthet a magyar nyomozásokról
Eddig ezekben a történetekben Magyarország jellemzően egy másik tagállamban vezetett, határon átnyúló EPPO-nyomozás egyik helyszíne volt. A magyarországi működés megkezdése után azonban az EPPO saját hatáskörben indíthat majd nyomozást olyan bűncselekmények miatt, amelyek az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik.
Ez is érdekelhet
Ide tartozhat például az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalás és korrupció, az ezekhez kapcsolódó pénzmosás, valamint bizonyos nagy értékű, határokon átnyúló áfacsalások. Ez fontos korlát: az Európai Ügyészség nem egy általános „NER-ügyészség”, amely automatikusan átvesz minden korrupciógyanús magyar történetet. Az ügynek az uniós költségvetéshez és az EPPO jogszabályban rögzített hatásköréhez is kapcsolódnia kell.
És itt jön az igazán kellemetlen rész: 2021-ig visszanyúlhatnak
A magyar csatlakozásról szóló uniós határozat külön rendelkezik arról, hogy az EPPO hatásköre nem csak a magyarországi működésének első napja után elkövetett cselekményekre terjedhet ki. Magyarország azt kérte, hogy az ügyészség a saját működésének 2021. június 1-jei indulásáig visszamenőleg is eljárhasson, a Bizottság pedig ezt beépítette a döntésbe.
Ez azt jelenti, hogy amikor a magyar EPPO-szervezet működőképessé válik, elvileg a 2021. június 1. után elkövetett, hatáskörébe tartozó cselekményeket is vizsgálhatja. Az öt évnyi időablak miatt nehéz azt állítani, hogy az új ügyészségnek csak a jövő korrupciójával kell majd foglalkoznia.
Még folyamatban lévő magyar nyomozásokat is átvehetnek
Az uniós határozat még ennél is konkrétabb. Kifejezetten számol azzal, hogy a magyar rendőrségnél vagy más bűnüldöző szerveknél már folyamatban lehetnek olyan, 2021 után elkövetett cselekmények miatt indított ügyek, amelyek az EPPO hatáskörébe tartozhatnak.
Az Európai Ügyészségnek ezeknél úgynevezett evokációs joga lehet: vagyis meghatározott feltételek mellett magához vonhat egy már nemzeti szinten megkezdett nyomozást. A Bizottság határozata éppen azért ír elő külön átmeneti megoldást a régebben indított magyar eljárások bejelentésére, hogy az EPPO-nak tényleges lehetősége legyen eldönteni, melyiket veszi át.
Ez lehet az a pont, ahol valóban elkezdhetnek gyorsan gyűlni az akták. Nem azért, mert Luxemburgban már összeállítottak valamiféle politikai feketelistát, hanem azért, mert az első naptól nem kizárólag a működés megkezdése után felmerülő új gyanúk kerülhetnek a rendszerbe.
Van viszont egy nagyon fontos fék: nem lehet csak úgy minden lezárt ügyet feltámasztani
A csatlakozási döntés kimondja azt is, hogy a jogerősen lezárt ügyeket főszabály szerint nem érinti az EPPO utólagos hatásköre. Ha egy ügyben olyan jogerős bírói döntés született, amely ítélt dolgot teremtett, azt nem lehet egyszerűen félretenni csak azért, mert időközben Magyarország belépett az Európai Ügyészségbe.
Kivétel akkor lehet, ha a magyar jog egy konkrét esetben egyébként is lehetőséget ad a lezárt eljárás újranyitására. Vagyis a hangzatos „minden régi korrupciós ügyet újranyitnak” mondat jól mutat egy politikai plakáton, jogilag azonban ennél lényegesen bonyolultabb a helyzet.
De mikor indulhat el ténylegesen?
Az EPPO hivatalos magyarországi oldala erre meglepően pontos szabályt ad, csak éppen konkrét dátumot nem: a magyarországi operatív működés a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik napon kezdődhet meg. Magyarországnak előbb három jelöltet kell állítania, közülük független szakértői értékelés után az Európai Unió Tanácsa választja ki és nevezi ki az európai ügyészt.
Azért nincs még bekarikázható rajtnap, mert a magyar jogi és intézményi előkészítés sem ért véget. Az Igazságügyi Minisztérium terve szerint 2026 őszén kerülhet a parlament elé az Alaptörvény módosítása és az ügyészek kiválasztásához szükséges első jogszabálycsomag, további büntetőeljárási és intézményi változtatások pedig 2027-ig húzódhatnak.
A legkorábbi reális időpont: 2026 vége, de inkább 2027 eleje
Jogilag tehát nincs olyan szabály, amely kimondaná, hogy az EPPO csak 2027. január 1-jén vagy februárban indulhat. Ha a Tanács kinevezné a magyar európai ügyészt, onnantól húsz nap múlva megnyílna az operatív működés lehetősége.
A jelenlegi menetrend mellett azonban a 2026-os induláshoz szinte mindennek tökéletesen kellene összejönnie. Egy szakértői becslés szerint a kiválasztási folyamat miatt akár a Tanács december 3–4-i üléséig is elhúzódhat az európai ügyész kinevezése. Ha valóban akkor születne meg a döntés, a húsznapos szabály alapján elméletileg már december 23–24. körül megnyílhatna a lehetőség az EPPO magyarországi működésére.
Ez azonban a jelenlegi adatok alapján inkább jogi alsó határ, mint reális munkakezdési dátum. A magyar jogszabályok átalakítása, a delegált európai ügyészek kiválasztása, az iroda és a személyi háttér felállítása miatt a 2027 első hónapjaiban történő tényleges indulás tűnik valószínűbbnek.
Nem üres fiókok várják őket
Ami biztos, hogy az Európai Ügyészség nem egy nulláról felépítendő kísérleti intézmény. 2025 végén 3602 aktív nyomozása volt, amelyekben az EU és a tagállami költségvetések becsült kára meghaladta a 67 milliárd eurót. Csak abban az évben 2030 új nyomozást indítottak.
Magyar szempontból pedig különösen érdekes, hogy az OLAF korábban jóval több magyar ügyben javasolt eljárást, mint amennyiben végül vádemelés történt. A Financial Times összesítése szerint 2015 és 2024 között 52, Magyarországot érintő OLAF-ügyben született igazságügyi ajánlás, miközben 17 esetben következett vádemelés. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a fennmaradó ügyeket az EPPO most automatikusan átveszi – sok közülük időben vagy jogilag kívül is eshet a hatáskörén –, de jól mutatja, miért lehet komoly jelentősége annak, hogy megjelenik egy második, a magyar ügyészségtől független nyomozati és vádemelési struktúra.
Ezért lehet az első néhány hónap igazán érdekes
Az EPPO magyar indulásának politikailag legnagyobb hatása valószínűleg nem az lesz, hogy az első reggelen látványos kommandós akciók sora indul Budapesten. Sokkal fontosabb, hogy létrejön egy olyan ügyészi csatorna, amely az uniós pénzügyi bűncselekményeknél nem a magyar ügyészségi hierarchián belül dönti el, van-e helye nyomozásnak vagy vádemelésnek.
És az első napon már ott lehet mögötte a 2021 óta eltelt több mint öt év. Folyamatban lévő ügyek, új bejelentések, uniós szervek jelzései és olyan határokon átnyúló nyomozások, amelyeknek már most van magyar lábuk. A dominók tehát nem azért kezdenek mozogni, mert az EPPO már holnap tömeges letartóztatásokba kezd, hanem azért, mert hamarosan megváltozhat, ki dönthet arról, mely uniós pénzekkel kapcsolatos magyar ügyből lesz valódi büntetőeljárás.