Szeptember 1-ig adott határidőt Orbán Viktor letartóztatására az ismert véleményvezér
Orbán Viktor szeptemberi programjában váratlan új tétel jelent meg – legalábbis Nagy Alekosz szerint. Az influencer augusztus 20-án hosszú Facebook-bejegyzésben közölte, hogy szeptember 1. a „határidő” arra, hogy a volt miniszterelnök börtönbe kerüljön.
A bejegyzés már a címével sem kerülgeti a témát: „Börtöntöltelékek”. Alekosz rögtön az első sorokban közli a dátumot, majd tudatja az illetékesekkel, hogy az eddigi türelmi időszak lezárult. Hogy ezt pontosan melyik jogszabály alapján állapította meg, arról nem érkezett tájékoztatás.
„Szeptember 1. Ez a határideje annak, hogy Orbán Viktor Börtönbe kerüljön. Nincs több türelem.”
Alekosz tisztában van vele, hogy „jogilag ez nem ilyen egyszerű” – aztán gyorsan túl is lép ezen
A poszt egyik különösen szép fordulata, hogy Alekosz maga is felismeri: egy volt miniszterelnök letartóztatása esetleg valamivel összetettebb művelet annál, mint hogy valaki bekarikáz egy dátumot a falinaptárban. Le is írja, hogy tudja, „jogilag ez nem ilyen egyszerű”, majd nagyjából ugyanabban a lendületben arra jut, hogy Orbánt már rég előzetesbe lehetett volna tenni.
A jog ezen a ponton némileg ünneprontó. Magyarországon a ma már egyszerűen letartóztatásnak nevezett legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést nem influencer, politikus vagy kommentmező rendeli el. Vádemelés előtt az ügyészség indítványára a bíróság dönt róla, és ehhez törvényi feltételeknek kell teljesülniük.
Ez is érdekelhet
A szeptember 1-jei deadline tehát inkább Alekoszé, mint az ügyészségé
A bíróságot nem köti Facebook-esemény, és a nyomozó hatóság sem kap automatikus feladatot attól, hogy egy közismert ember nagybetűvel leírja a „BÖRTÖN” szót. Ehhez előbb konkrét büntetőeljárás, bizonyítékok és a törvényben meghatározott feltételek szükségesek.
Alekosz azonban ennél jóval lendületesebb eljárásrendet képzel el. Orbán mellé rögtön felsorolja Tiborcz Istvánt, Rogán Antalt, Lázár Jánost, Mészáros Lőrincet, Matolcsy Györgyöt, Szijjártó Pétert és Várkonyi Andreát is, majd mindannyiukat börtönbe küldené. A bejegyzés azonban politikai vélemény, nem bírósági ítélet: az érintettek büntetőjogi felelősségét ilyen általánosságban semmi nem alapozza meg.
Minimum tizenkét hónapot is kiosztott – még azelőtt, hogy meglenne, miért
A hagyományos igazságszolgáltatás egyik unalmas sajátossága, hogy előbb vizsgálja a bizonyítékokat, és csak utána dönti el, indokolt-e valamilyen kényszerintézkedés. Alekosz rendszerében a sorrend lényegesen dinamikusabb: szerinte az érintetteket minimum tizenkét hónapra előzetesbe kellene tenni, és ezalatt majd „a törvény is utoléri” őket.
Ez jogállami szempontból körülbelül fordított sorrend. A letartóztatás nem arra való, hogy egy évre elzárjanak valakit, hátha időközben sikerül találni hozzá megfelelő ügyet. A személyi szabadság elvonásának oka és jogalapja már a döntés pillanatában szükséges.
A televíziós jogokat Alekosz azért már lefoglalta
Ha valaki azt hitte, hogy ennél nagyobb sebességre már nem kapcsolhat a bejegyzés, tévedett. Alekosz azt is szeretné, ha az általa elképzelt letartóztatásokat a teljes magyar sajtó élőben közvetítené, és egyetlen mozzanat sem maradna le a képernyőről.
Az influencer ráadásul a produkció személyzeti problémájára is talált megoldást. A műsorvezetői feladatot saját bevallása szerint szívesen elvállalná. A közmédia műsorstruktúráját egyelőre nem tudni, ehhez igazítják-e szeptembertől.
„Út a Börtönbe program” is született
Alekosz a hosszú kirohanás végére még nevet is adott az elképzelt folyamatnak: szerinte szeptember 1-jén a gyakorlatban is elindulhat az „Út a Börtönbe program”. Arról nem ír részletesen, hogy a program rendelkezik-e költségvetéssel, felelős minisztériummal, hatásvizsgálattal vagy legalább egy Excel-táblával.
Az egész bejegyzés hangneme valahol egy ügyészi vádbeszéd, egy realityshow castingja és egy olyan kocsmai politikai vita között helyezkedik el, ahol valaki már a harmadik mondatnál saját büntető törvénykönyvet kezd írni. Alekosz pedig láthatóan nem szeret félmunkát végezni: ha már börtön, legyen hozzá névsor, közvetítés, műsorvezető és indulási dátum is.
Orbán Viktor augusztus 20-án közben egészen más programot választott
A volt miniszterelnök éppen augusztus 20-án, több mint háromhetes Facebook-csend után jelentkezett újra a nyilvánosság előtt. Orbán egy nemzeti ünnepi videót osztott meg, és annyit írt: „Voltunk, vagyunk, leszünk. Boldog születésnapot, Magyarország!”
Alekosz néhány órával később ehhez képest lényegesen konkrétabb jövőképet vázolt fel Orbán számára. A két augusztus 20-i üzenet között tehát politikai és logisztikai értelemben is akad némi nézetkülönbség.
A posztban a politikai düh és a performansz már teljesen összefolyik
Alekosz bejegyzésében valódi politikai elégedetlenség keveredik a rá jellemző grandiózus előadásmóddal. Közpénzek visszaszerzéséről, korábbi médiagyakorlatról, politikai felelősségről és vagyonelkobzásról beszél, de közben konkrét büntetéseket oszt ki olyan embereknek is, akiknek ügyében ő természetesen sem nyomozati, sem ügyészi, sem bírói szereppel nem rendelkezik.
Éppen ezért a szöveget komoly jogi programként nehéz volna olvasni. Véleményként, dühös politikai performanszként és alekoszi műfajú társadalmi kiáltványként viszont annál könnyebb. Kevés ember képes egy Facebook-posztban egyszerre kormányprogramot, ítélethirdetést és főműsoridős televíziós show-t létrehozni.
A vagyonelkobzás sem úgy működik, hogy valaki „borítékolja”
A bejegyzés későbbi részében Alekosz további ismert emberekre is kitér, és több esetben vagyonelkobzást jósol. Itt ugyanaz a jogi probléma jelentkezik: vagyonelkobzás büntetőeljárásban alkalmazható intézkedés, amelynek feltételeit jogszabály határozza meg, nem pedig egy közösségi médiás véleményvezér lelkesedése.
A posztban szereplő személyekről tett bűnösségi kijelentések ezért nem kezelhetők bizonyított tényként. Egy ember lehet rendkívül dühös a korábbi politikai rendszerre, követelhet vizsgálatokat és elszámoltatást is, de a „szerintem börtönbe kellene mennie” és a „bűnös” között továbbra is ott áll az egész büntető igazságszolgáltatás.
Alekosz azért egy ponton saját magának is féket húz
Érdekes, hogy a bejegyzésben időnként maga a szerző is elismeri a bizonytalanságot. Egyes embereknél még „eldöntendő státuszról” ír, másoknál azt fejtegeti, hogy nem biztos a börtön. Ez arra utal, hogy az Alekosz-féle rögtönítélő rendszerben is kezd kialakulni valamiféle fellebbviteli fórum.
Az azonban továbbra sem teljesen világos, ki tölti be benne a bíróság szerepét. Egyelőre úgy tűnik, főként Alekosz.
Szeptember 1-jén ezért valószínűleg nem a Facebook-poszt dönti el, mi történik
A határidőig már nincs sok idő, de aki szeptember elsejére rendkívüli büntetőeljárási fordulatot vár kizárólag Alekosz bejegyzése alapján, annak érdemes visszafogott elvárásokkal közelítenie a dátumhoz. A posztnak önmagában nincs semmilyen hatósági vagy bírósági joghatása.
Ha Orbán Viktorral vagy a felsorolt személyek bármelyikével kapcsolatban konkrét bűncselekmény gyanúja alapján eljárás indul, annak ugyanúgy végig kell mennie a törvényes úton, mint bárki más esetében. Vizsgálat, bizonyíték, gyanúsítás, ügyészi döntések és adott esetben bíróság kell hozzá – és még akkor sem automatikus a letartóztatás.
Egyvalami viszont vitathatatlan: Alekosz nem szeret ködösen fogalmazni
A magyar közélet tele van olyan nyilatkozatokkal, amelyekből tíz perc után sem lehet biztosan megállapítani, mit akart mondani a szerző. Nagy Alekosz esetében ettől nem kell tartani. Szeptember 1., börtön, élő közvetítés, vagyonelkobzás, saját műsorvezetés – a stratégiai célok meglehetősen egyértelműek.
Az már egy másik kérdés, hogy a magyar jogrendszer egyelőre ragaszkodik a bizonyítékokhoz, az ártatlanság vélelméhez és ahhoz az apró formasághoz, hogy letartóztatásról végső soron bíró döntsön, ne egy Facebook-poszt.
Alekosz mindenesetre meghúzta a vonalat a naptárban. Szeptember 1.
Most már csak az ügyészségnek, a rendőrségnek, a bíróságnak és nagyjából a teljes magyar büntetőeljárási törvénynek kellene alkalmazkodnia hozzá.