Elkezdődött: keményen odacsaptak az iváncsai akkugyárnak – a maximális, 100 milliós bírságot kapta
Elkezdődött. Az új kormány hónapok óta azt ígéri, hogy az akkumulátorgyáraknál véget ér az a korszak, amikor egy munkavédelmi vagy környezeti szabály megsértése legfeljebb kellemetlen adminisztrációs tételnek számított. Most megérkezett az egyik első igazán kemény döntés: az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyárára 100 millió forintos munkavédelmi bírságot szabott ki a hatóság, miután a megállapítások szerint 65 munkavállaló egészségét és testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztették.
A százmillió ráadásul nem egy tetszőlegesen kiválasztott nagy szám. Ez a munkavédelmi bírság jelenlegi általános törvényi plafonja, vagyis a hatóság gyakorlatilag feltekerte a büntetést a skála tetejére. Az augusztus 13-án kiszabott szankció részleteit Nagy Ervin, a térség tiszás országgyűlési képviselője és kultúráért felelős államtitkár hozta nyilvánosságra szerda este.
100 millió forint – ennél világosabban nehéz üzenni
A munkavédelmi szabályok alapján jelenleg 100 ezer és 100 millió forint között mozoghat egy ilyen bírság összege. Iváncsán tehát nem a középmezőnyből választottak: a kiszabható általános maximumot kapta a gyár. A százmilliós összeg országosan nem példa nélküli – a gödi Samsung SDI-t is sújtották már ekkora munkavédelmi bírsággal –, de éppen ezért beszédes, hogy az iváncsai ügyet is a legsúlyosabb pénzügyi kategóriába sorolta a hatóság.
Politikailag ez pontosan az a pillanat, amelyet az új kormány akkumulátorpolitikájánál sokan vártak. Lehet hónapokon keresztül azt mondani, hogy szigorú ellenőrzés lesz, de ennek valódi jelentése akkor válik világossá, amikor megérkezik az első kilenc számjegyű határozat.
65 ember egészségét veszélyeztették a megállapítások szerint
Nagy Ervin beszámolója szerint a munkavédelmi hatóság azt állapította meg, hogy 65 munkavállaló egészségét és testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztették az SK On iváncsai üzemében. Ez már önmagában messze túlmutat egy hiányzó papíron vagy rosszul kitöltött nyomtatványon.
Ez is érdekelhet
A legsúlyosabb részletek az összeszerelő üzemrészből érkeztek. Nagy közlése alapján 2024 augusztusa óta nem végezték el az előírt munkahelyi levegőszennyezettség-mérést. Az utolsó ilyen mérésnél ráadásul több dolgozónál a nikkel-expozíció értéke jelentősen meghaladta a jogszabályi határértéket.
Két évig nem történt meg az előírt mérés
Ez talán az ügy egyik legnehezebben magyarázható pontja. Egy akkumulátorgyárban, ahol veszélyes vegyi anyagokkal dolgoznak, a levegő munkahelyi szennyezettségének ellenőrzése nem afféle opcionális vállalati wellnessprogram. Azért írják elő, hogy időben kiderüljön, ha a dolgozók olyan koncentrációban találkoznak valamilyen anyaggal, amely már az egészségüket veszélyeztetheti.
Ha pedig a legutóbbi mérés már problémát jelzett, különösen súlyos kérdés, hogyan maradhatott el ezután ilyen hosszú ideig a következő ellenőrzés. A mostani százmilliós bírság arra utal, hogy a hatóság sem apró technikai mulasztásként értékelte a feltárt helyzetet.
A maszk és a kesztyű sem az volt, aminek lennie kellett volna
A hatósági megállapítások Nagy Ervin ismertetése szerint a védőfelszereléseket is érintették. Bizonyos veszélyes keverékek kezelésekor P3-as légzésvédő és vegyi hatásokkal szemben megfelelő védőkesztyű lett volna szükséges, ehhez képest a dolgozóknak FFP2-es maszkot és latex kesztyűt írtak elő.
Ez kívülről talán technikai részletnek hangzik, de munkavédelmi szempontból nagyon nem mindegy, hogy egy eszköz mire nyújt védelmet. A munkavédelmi törvény éppen ezért külön lehetőséget ad a hatóságnak arra, hogy nem megfelelő védőeszköz használatakor akár az érintett veszélyes tevékenységet vagy üzemrészt is felfüggessze a veszély elhárításáig.
59 nikkel-expozíciós eset – és állítólag egyiket sem jelentették
A történet legsúlyosabb száma azonban talán nem is a bírság összege. Nagy Ervin közlése szerint 2022 és 2026 között 59 munkavállalónál állapítottak meg a jogszabályi határértéket meghaladó fokozott nikkel-expozíciót. A hatósági megállapításokra hivatkozva azt írta, hogy ezeket az eseteket a munkáltató nem jelentette be a munkavédelmi hatóságnak, és a szükséges kivizsgálásukat sem végezte el.
Ha valami megmutatja, miért nem lehet pusztán a bírság összegénél leragadni, akkor ez az. Ötvenkilenc ember nem statisztikai kerekítési hiba, különösen egy olyan iparágban, amelynek társadalmi elfogadottsága eleve azon múlik, elhiszik-e az emberek, hogy a dolgozók és a környéken élők biztonságát valóban komolyan veszik.
Még a munkaruhákat sem megfelelően különítették el
Nagy posztja szerint az ellenőrzés további hiányosságot is feltárt: nem biztosították megfelelően a szennyezett munkaruházat és a tiszta utcai ruha elkülönítését. Ez első hallásra kevésbé látványos, mint a nikkel vagy a légzésvédelem kérdése, de ugyanabba a problémakörbe tartozik.
A veszélyes anyagokkal végzett munkánál ugyanis éppen az a cél, hogy a szennyeződés ne jusson ki ellenőrizetlenül a munkaterületről, és ne növelje tovább a dolgozó expozícióját. A munkavédelemben néha egy szekrény két oldala között húzódik a határ a szabályos és a veszélyes működés között.
Nagy Ervin: mostantól minden akkugyárat a lehető legszigorúbban néznek
Nagy Ervin a döntést egyértelműen az új kormány akkumulátorgyárakkal kapcsolatos politikájának részeként mutatta be. Azt közölte, hogy valamennyi magyarországi akkumulátorgyár működését a lehető legszigorúbban ellenőrzik, és fel akarják tárni a korábbi években felhalmozódott problémákat is.
A politikus az Orbán-kormány korábbi ellenőrzési gyakorlatát keményen bírálta. Ezt érdemes politikai értékelésként kezelni: az iváncsai gyárnál korábban is voltak hatósági ellenőrzések és bírságok. A mostani különbség inkább a szankció nagyságában látványos: a 2023-as, nagyjából 14 milliós munkavédelmi és kémiai biztonsági büntetések után most önmagában a munkavédelmi bírság elérte a 100 milliós plafont.
Az előző büntetéshez képest egészen más liga
Iváncsa történetében ugyanis nem ez az első hatósági konfliktus. 2023-ban, még az Orbán-kormány idején több dolgozó rosszulléte után a kormányhivatal munkavédelmi és kémiai biztonsági eljárást folytatott le, majd összesen közel 14 millió forintnyi bírságot szabtak ki. Akkor veszélyes anyagok kezelésével, bejelentésekkel, dokumentációval és munkavédelemmel kapcsolatban is találtak problémákat.
Most ehhez képest csak a munkavédelmi büntetés 100 millió forint. Ez nem bizonyítja önmagában, hogy minden hatósági fellépés hétszer szigorúbb lett, hiszen közben a bírságok jogszabályi felső határát is jelentősen megemelték. A politikai üzenet azonban így is nehezen félreérthető: ha a hatóság súlyos veszélyeztetést talál, kész használni a rendelkezésére álló legfelső pénzügyi kategóriát.
Ráadásul tavasszal már tűz is volt az üzemben
Az iváncsai gyár neve idén tavasszal is bekerült a hírekbe. Áprilisban tűzeset történt az üzemben, több dolgozó pedig füstmérgezés gyanúja miatt kórházi kivizsgálásra került. Az SK On akkor megerősítette a tűzeset megtörténtét, és azt közölte, hogy kisebb tűzről volt szó.
A történtek után Nagy Ervin már akkor azt mondta, több jelzést kapott a munkavédelmi körülményekről, és hatósági vizsgálatot sürgetett. Négy hónappal később megérkezett a százmilliós határozat.
A következő szankció már nem biztos, hogy csak pénzről szól
Ez az a rész, amelyre az akkumulátorgyárak vezetőinek talán érdemes a százmilliós összegnél is jobban figyelni. A jelenlegi munkavédelmi szabályok szerint ugyanis a hatóság eszköztára nem ér véget a bírságnál. Ha közvetlen veszélyt, határértéket meghaladó expozíciót vagy nem megfelelő védőeszköz használatát találja, elrendelheti a veszélyes tevékenység, egy üzem vagy egy üzemrész működésének felfüggesztését a veszély megszüntetéséig.
Sőt, az ilyen döntés azonnali végrehajtását is elrendelheti a munkavállalók egészségének és testi épségének védelme érdekében. Magyarul: ha a feltárt hibákat nem javítják ki, a következő lépcső már nem feltétlenül az, hogy újabb nulla kerül a csekk végére. A hatóság azt is mondhatja, hogy ezen a ponton addig nincs tovább, amíg nincs rend.
Ez az, amitől valóban súlya lesz a „zéró toleranciának”
A kormányok szeretik a zéró tolerancia kifejezést. Jól hangzik sajtótájékoztatón, jól mutat egy Facebook-posztban, és gyakorlatilag bármilyen problémára rá lehet írni. A kifejezés azonban csak akkor ér valamit, ha mögötte ellenőrzés, határozat és szükség esetén tényleges szankció áll.
Iváncsán most ez történt. 100 milliós bírság, 65 veszélyeztetett munkavállaló, 59 korábbi fokozott nikkel-expozíciós eset, hiányzó mérés és kifogásolt védőfelszerelés szerepel abban a történetben, amelyet Nagy Ervin nyilvánosságra hozott. Ezek mellett már meglehetősen nehéz volna azzal elintézni az ügyet, hogy valamelyik irodában rossz helyre tettek egy pecsétet.
Az akkumulátorgyárak működhetnek – de nem saját szabályok szerint
Az új kormány előtt ráadásul különösen nehéz feladat áll. Magyarországon hatalmas összegeket fektettek akkumulátoripari kapacitásokba, több ezer munkahely kötődik az ágazathoz, így gazdaságilag értelmetlen volna azt állítani, hogy egyik napról a másikra egyszerűen eltűnnek ezek az üzemek.
Éppen ezért a valódi kérdés nem az, hogy legyen-e akkumulátorgyár, hanem az, milyen feltételekkel működhet. Ha ugyanazokat a munka-, egészség- és környezetvédelmi szabályokat kell betartania, mint bárki másnak, és a megszegésüknek ténylegesen fájó következménye van, az egészen más modellt jelent, mint a politikailag védett kiemelt beruházás képzete.
A 100 millió pedig egy akkora cégnél sem aprópénz – de nem is ez a fő veszély
Egy nemzetközi akkumulátoróriás számára százmillió forint önmagában természetesen nem egzisztenciális összeg. Az igazán kellemetlen következmény az lehet, ha a hatósági gyakorlat kiszámíthatóan folytatódik: újabb ellenőrzések érkeznek, a hiányosságokat határidőre javítani kell, az expozíciós eseteket ki kell vizsgálni, és veszélyes állapot esetén már a működés korlátozása is előkerülhet.
A százmilliós büntetés tehát valójában nem a történet vége, hanem egy határvonal. Innentől minden következő ellenőrzésnél látható lesz, hogy az SK On kijavította-e azt, amit most a hatóság súlyosnak talált.
Most már az összes többi akkugyár is figyelhet
Nagy Ervin bejelentésének talán ez a legfontosabb országos következménye. A százmilliós határozat nemcsak Iváncsának szól. Ha a kormány valóban végigviszi azt, amit ígér, akkor Gödön, Komáromban és minden más akkumulátoripari üzemben ugyanaz lesz a kérdés: rendben vannak-e a mérések, megfelelőek-e a védőeszközök, bejelentik-e az expozíciós eseteket, és valóban kivizsgálják-e a dolgozókat érintő problémákat.
Ebben a rendszerben egy gyár mérete, beruházási értéke vagy politikai jelentősége nem lehet felmentés. A munkavédelmi törvény ugyanis meglehetősen egyszerű alapelvből indul ki: a Magyarországon dolgozóknak joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.
Most jött az első igazán hangos csattanás
Az iváncsai döntés ezért jóval több egy újabb vállalati bírságnál. A százmillió forint a jelenlegi általános munkavédelmi bírságplafon, a feltárt problémák pedig közvetlenül a dolgozók egészségéhez kapcsolódnak. Ennél világosabb első figyelmeztetést nehéz küldeni egy olyan iparágnak, amely az elmúlt években folyamatosan a magyar környezetvédelmi és munkavédelmi viták közepén állt.
A következő hetekben az lesz az igazán érdekes, hogyan reagál az SK On, milyen intézkedéseket rendeltek el a hiányosságok felszámolására, és mit találnak a hatóságok a többi akkumulátorgyár ellenőrzésekor.
Egy dolog azonban már most biztos: a „majd ellenőrizzük” korszakból legalább Iváncsán megérkeztünk a „100 millió forint lesz” korszakába.
És ha a veszélyes állapot továbbra is fennmarad, a következő mondat már ennél is rövidebb lehet.
Állj.