A Tisza most olyan lépésre készül, amitől retteg a Fidesz. Jön az eddigi legdurvább bomba!
A Tisza beindítja a 30 ezermilliárdos gépezetet: a Fidesz gazdasági hátországa célkeresztben
A választás előtt ezt még ígéretnek hívták, most már törvény
Az elszámoltatás Magyarországon nem új politikai műfaj. Szinte minden nagy rendszerváltó kampányban elhangzik, hogy most aztán előkerülnek a számlák, szerződések és régi dossziék. Aztán rendszerint kiderül, hogy a hangos bejelentés és a működő intézmény között van néhány kellemetlen jogi kilométer.
A Tisza most ezen a ponton próbált mást csinálni. Az Országgyűlés július végén elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, vagyis az NVVH-ról szóló törvényt, az új intézmény pedig az Alaptörvényben is helyet kapott. Vagyis itt már nem egy választási plakátról vagy egy ideiglenes vizsgálóbizottságról beszélünk.
Az NVVH ráadásul meglehetősen komoly fogakat kapott. Az alkotmányos szabályozás szerint nyomozással összefüggő jogokat gyakorolhat, közvádat képviselhet a bíróságon, és közvagyon-visszaszerzési eljárásokat folytathat. Magyarul: ha a bizonyítékok elérik a büntetőeljárási küszöböt, a történet nem feltétlenül egy vaskos jelentés utolsó oldalán fejeződik be.
És a hivatal már nem valami távoli jövő
A vezetői pályázatok beadási határideje augusztus 16-án lezárult, a jelentkezések feldolgozása már megkezdődött. Az Országgyűlés illetékes bizottsága augusztus 25. és 27. között tervezi a nyilvános meghallgatásokat, majd még szeptember előtt megválaszthatják az elnököt és négy helyettesét.
A négy elnökhelyettes külön területeket kap: lesz közpénzügyi, nyomozati, vádemelési és fellebbviteli vezető. A konstrukcióból elég jól kiolvasható, hogy nem egy újabb állami elemzőintézetet építenek, hanem egy komplett közpénzügyi és büntetőjogi gépezetet. Amint feláll a vezetés és elindul az operatív működés, az addig minisztériumokban gyűjtött ügyek egy része már ide is kerülhet.
Ez is érdekelhet
A fogaskerekek közben már most forognak
Talán ez az egész folyamat legérdekesebb része. A Tisza nem várta meg, hogy az NVVH épületében felkapcsolják a villanyt. A minisztériumok már most több olyan átvilágítást indítottak, amelyekből később konkrét hatósági ügyek nőhetnek ki, ha szabálytalanság vagy bűncselekmény gyanúját találják.
Az elmúlt napokban ráadásul egymást érték ezek a bejelentések. Nem egyetlen cégre vagy egyetlen tízmilliárdos szerződésre mentek rá, hanem egymástól látszólag teljesen különböző területekre. És éppen ettől kezd az egész inkább rendszernek, mint kampányfogásnak látszani.
A 4iG teljes állami kapcsolatrendszerét kinyitották
Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy a kormány elrendelte a 4iG cégcsoport és a magyar állam közötti teljes kapcsolatrendszer felülvizsgálatát. Nem egyetlen informatikai szerződésről van szó: négy minisztérium vizsgálja a tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és szerződéses kapcsolatokat, az állami megrendeléseket, finanszírozást és garanciákat.
Az átnézendő tételek között elképesztő összegek vannak. A 4iG több mint 300 milliárd forintnyi forráshoz jutott az MNB növekedési kötvényprogramján keresztül, részt vett a 660 milliárdos Vodafone-ügyletben, az előző kormány pedig a választás előtti hetekben több mint 1300 milliárd forintos honvédelmi keretszerződést kötött vele. Ehhez jön egy több mint 850 milliárdos műholdprogram is, amelyet szintén átvilágítanak.
A kormány azt ígéri, hogy ahol mindent szabályosnak talál, azt is nyilvánosságra hozza. Ahol viszont közpénzügyi visszaélés vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, az iratok a NAV, a rendőrség, az ügyészség vagy éppen az NVVH asztalán köthetnek ki. Ez már egészen más üzleti környezet, mint amikor az állam és egy kiemelt nagyvállalat közötti kapcsolatot legfeljebb kívülről lehetett találgatni.
Aztán kiraktak 400 milliárdot egy térképre
Kedden egy teljesen másik pénzcsap került reflektorfénybe. A Miniszterelnökség nyilvánosságra hozta a 2022 és 2026 között kiosztott civil támogatások jelentős részét, összesen nagyjából 400 milliárd forintnyi közpénzt. A rendszer választókerületi és szervezeti bontásban is böngészhető.
A kormány itt is külön hangsúlyozta, hogy az adatbázisban szereplés önmagában semmilyen visszaélést nem bizonyít, és a civil szervezetek túlnyomó többsége valódi, fontos közösségi munkát végez. Az átvilágítás célpontjai azok lehetnek, amelyeknél felmerül, hogy civil támogatásként olyan politikai vagy kampányjellegű tevékenységet finanszíroztak, amelyre a pénzt nem adhatták volna.
Politikailag ez azért lehet különösen érzékeny, mert egy nagy párt hátországa nem csak országos vállalatokból áll. Helyi egyesületek, alapítványok, rendezvények, kiadványok és közösségi hálózatok ugyanúgy erőforrást jelenthetnek. Ha ezek támogatásánál tényleges szabálytalanságokra derül fény, annak következménye messze túlérhet egyetlen pályázat visszafizetésén.
Több mint 3000 milliárdnyi alapítványi vagyon sorsa is megfordult
Közben zajlik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k rendszerének átalakítása is. Az Állami Számvevőszék adataira hivatkozó kormányzati összesítés szerint 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került ezekhez az alapítványokhoz: ingatlanok, részvénycsomagok, készpénz és más vagyonelemek.
A nem egyetemi alapítványoknál a jogok és kötelezettségek augusztus 31-ével kerülnek vissza állami keretbe, az egyetemi alapítványoknál pedig hosszabb, 2027 augusztusáig tartó átmenetet írtak elő. Ez önmagában akkora vagyontömeg, amely már teljes gazdasági ágazatok méretével vetekszik.
Vagyis a 30 ezermilliárdos történetből már most látszik egy több ezermilliárdos szelet, ahol nem egyszerűen vizsgálat indult, hanem maga a tulajdonosi és irányítási struktúra is átalakul.
Az M6-osnál pedig már megmutatták, mit jelenthet az új módszer
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az M6-os autópálya egyik szakaszánál egy korábban előkészített konstrukciót dobatott vissza. A kormány számításai szerint a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségi köréhez tartozó MKIF megoldása háromszor drágább lehetett volna a vizsgált alternatíváknál, ezért újra megversenyeztetik az üzemeltetést.
A kormány jelenleg legalább 100 milliárd forintos megtakarításról beszél, és a korábbi döntési folyamat miatt feljelentést is tett. Az MKIF vitatja a minisztérium ár-összehasonlításának és jogi értékelésének egy részét, tehát a jogvita még korántsem lezárt. A politikai üzenet azonban így is látványos: egy korábban eldöntöttnek tűnő, NER-közeli nagyvállalati üzlet többé nem feltétlenül marad érintetlen.
És pontosan ettől kerülhet igazán nehéz helyzetbe a Fidesz hátországa
A Fidesz természetesen nem azonos Mészáros Lőrinccel, a 4iG-vel, alapítványokkal vagy bármelyik civil szervezettel. A pártnak saját tagsága, költségvetési támogatása és politikai szervezete van. A tizenhat év alatt kiépült politikai rendszer működését azonban egy széles üzleti, médiás, alapítványi és civil környezet is körülvette, amelynek jelentős része állami megrendelésekből vagy közpénzből is részesült.
Éppen ezért a Fidesz szempontjából a veszély nem feltétlenül az, hogy egy reggelen valaki lekapcsolja a villanyt a pártközpontban. Sokkal inkább az, hogy évről évre eltűnhetnek vagy versenyhelyzetbe kerülhetnek azok a gazdasági előnyök és intézményi kapcsolatok, amelyek kormányon természetes hátteret jelentettek.
Ha egy nagyvállalat többé nem automatikusan kap hosszú távú állami üzletet, ha egy politikailag kötődő civil szervezet támogatása átvilágításon megy át, ha az alapítványokba került állami vagyon visszakerül, és ha közben a régi szerződésekből büntetőeljárások is születnek, az összhatás sokkal nagyobb lehet, mint bármelyik egyedi botrány.
A 30 ezer milliárd ezért politikailag is brutális szám
Érdemes még egyszer hangsúlyozni: a 30 ezer milliárd forint nem egy már jogerősen megállapított kárösszeg, és a kormány sem állítja, hogy ezt teljes egészében egyik napról a másikra vissza lehet szerezni. Az összeg két évtized kormányzati becslése, tehát automatikusan még csak nem is minden forintja köthető a Fidesz-kormányokhoz.
De tegyük fel, hogy a hivatal végül csak a becsült összeg tizedét tudná bizonyíthatóan azonosítani és visszaszerezni. Az is 3000 milliárd forint lenne. Pont akkora nagyságrend, mint a teljes KEKVA-vagyon. Ilyen összegeknél már nem egyszerű politikai kommunikációról beszélünk, hanem az állam és a magánszektor közötti erőviszonyok komoly átrendezéséről.
A Fidesz pontosan ezért támadja ennyire az NVVH-t
A volt kormánypárt politikusai a kezdetektől élesen bírálják az új hivatalt. Németh Balázs egyenesen az ÁVH-hoz hasonlította, Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter pedig politikai bosszút és önkényes működést emlegetett. A Fidesz képviselői végül nem is támogatták az NVVH létrehozását.
Ez a kritika azért nem hagyható figyelmen kívül, mert egy ilyen erős nyomozati és vádképviseleti jogosítványokkal felruházott intézménynél valóban kulcskérdés, hogy ne válhasson kormányzati leszámolás eszközévé. A jogszabály erre több garanciát próbál építeni: az NVVH elvileg független a kormánytól, vezetőit kétharmaddal és hat évre választja az Országgyűlés, személyi állományának pedig tilos párttagnak lennie vagy politikai tevékenységet folytatnia.
A nagy próba természetesen nem az lesz, mi szerepel a törvény fejlécében, hanem az, hogyan működik majd a hivatal az első igazán súlyos ügyekben.
Ha valami szabályos, annak is ki kell derülnie
Ez azért kulcsfontosságú, mert a vagyonvisszaszerzés csak akkor tud hosszú távon politikailag is működni, ha nem abból indul ki, hogy minden Fideszhez köthető üzletember bűnös. Előbb irat, aztán bizonyíték, aztán eljárás. Ha pedig egy szerződésről kiderül, hogy szabályosan kötötték, piaci volt és nem okozott kárt az államnak, akkor azt ugyanúgy ki kell mondani.
Magyar Péter a 4iG átvilágításánál ezt kifejezetten meg is ígérte. Ez nemcsak jogállami kérdés, hanem stratégiai is: egy sor látványos, de később összeomló ügy sokkal gyorsabban rombolná az egész elszámoltatás hitelességét, mint amennyit politikailag nyerni lehetne vele.
Botrány követhet botrányt – ha a papírokban tényleg van mit megtalálni
A következő hónapok ezért különösen érdekesek lehetnek. A 4iG-átvilágításban több ezermilliárdos szerződésállományt néznek végig, a civil térképen húszezer szervezet és 400 milliárd forint jelenik meg, zajlik a KEKVA-k elszámolása, az M6-osból már feljelentés lett, közben pedig hamarosan működni kezd az a hivatal, amely ezeket a történeteket önállóan továbbviheti.
Ha a vizsgálatok sorra szabálytalanságokat tárnak fel, könnyen előállhat az a helyzet, hogy hétről hétre újabb szerződés, újabb cég, újabb pénzmozgás és újabb felelősségi kérdés kerül nyilvánosságra. Ez még nem garantált, és végképp nem jelenti azt, hogy automatikusan letartóztatási hullám következik. A büntetőjogi felelősséget nyomozásoknak, ügyészi döntéseknek és végül bíróságoknak kell megállapítaniuk.
Politikailag azonban már az átvilágítások folyamatos nyilvánossága is teljesen más környezetet teremthet az ellenzékbe került Fidesz számára.
A következő választásig rengeteg idő van – és ez most a Tiszának dolgozhat
Ez talán a folyamat legfontosabb időzítési része. A Tisza nem a következő választás előtti három hónapban kezdte el elővenni az ügyeket, amikor minden vizsgálatra rá lehet mondani, hogy kampányfogás. A kormányzás első hónapjaiban rakja össze az intézményi hátteret, miközben a következő rendes országgyűlési választásig még évek vannak.
Ha az NVVH működőképes lesz, az átvilágítások pedig folytatódnak, akkor ennek az egész folyamatnak évek állnak rendelkezésére. Egyes ügyek lezárulhatnak, mások bíróságra kerülhetnek, vagyont lehet visszakövetelni, szerződéseket újraversenyeztetni, és az állam új finanszírozási rendszereket építhet a régiek helyére.
Ezért lehet ez sokkal nagyobb bomba, mint egy újabb politikai botrány
Egy politikai botrány néhány hét alatt lecseng. A politikus elmondja, hogy nem emlékszik, a másik oldal lemondást követel, néhány napig tele van vele a híradó, aztán megérkezik a következő ügy. A pénzügyi infrastruktúra átépítése viszont nem ilyen.
Ha valóban verseny lesz az állami szerződéseknél, ha visszakerülnek közvagyonelemek az államhoz, ha politikailag kötődő támogatási hálózatokat szabályossági szempontból átnéznek, és ha a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésére külön nyomozati és vádképviseleti intézmény működik, akkor a Fidesz körül korábban kialakult gazdasági környezet lépésről lépésre változhat meg.
Nem egyetlen nagy robbanással.
Hanem úgy, ahogy egy gépezet dolgozik: fogaskerékről fogaskerékre.
És a gépet már összerakták
Ez a legfontosabb különbség a választási kampány és 2026 augusztusa között. Akkor Magyar Péter még azt ígérte, hogy lesz vagyonvisszaszerzés. Most már van hozzá alkotmánymódosítás, elfogadott sarkalatos törvény, költségvetési fedezet, lezárult vezetői pályázat és több párhuzamos minisztériumi átvilágítás.
A 30 ezer milliárd forintból mennyit lehet ténylegesen visszahozni, azt ma senki nem tudja felelősen megmondani. Az sem tudható előre, hány vizsgálat végződik majd szabálytalanság nélkül, hányból lesz polgári vagyonvisszakövetelés, és hányból büntetőügy.
De azt már nehéz mondani, hogy nem történt semmi. Az alapítványi vagyon mozog, a nagy állami szerződések újra az asztalon vannak, négyszázmilliárdnyi civil támogatás került reflektorfénybe, az M6-ost újraversenyeztetik, a 4iG több ezermilliárdos állami kapcsolatrendszerét vizsgálják, az NVVH vezetőinek kiválasztása pedig az utolsó körébe fordult.
A Fidesz számára ezért talán nem az a legkellemetlenebb kérdés, hogy melyik ügyből lesz a következő botrány.
Hanem az, hogy mi marad 2030-ra abból a gazdasági világból, amelyben tizenhat éven keresztül politizált.