Az Európai Ügyészség óriási hírt közölt Magyarországról, kezdődik!
Megérkezett az a fordulat, amelyről Magyarországon éveken keresztül legfeljebb politikai ígéretként lehetett beszélni: Magyarország immár hivatalosan is az Európai Ügyészség, az EPPO részt vevő tagállama. Az európai ügyészség saját honlapján már Magyarországot is a 25 részt vevő ország között tartja nyilván, a jogi keret létrejött, és már csak az operatív indulás utolsó személyi lépcsője van hátra. Amint kinevezik a magyar európai ügyészt, húsz nappal később az EPPO magyarországi működése is teljes sebességre kapcsolhat.
És innen válik igazán érdekessé a történet. Ez ugyanis nem egy újabb brüsszeli ellenőrző testület, amely elkészít egy vaskos jelentést, elküldi Budapestre, majd várja, hogy történik-e vele valami. Az Európai Ügyészség a saját hatáskörébe tartozó ügyekben nyomoz, vádat emel és bíróság elé viszi a gyanúsítottakat. Magyarországon is. A különbség nagyjából akkora, mint egy ellenőrzési jegyzőkönyv és egy vádirat között.
Magyarország már bent van
Az Európai Bizottság július 10-én hagyta jóvá Magyarország csatlakozását, a döntés augusztus elején hatályossá vált, Magyarország pedig ezzel az EPPO 25. részt vevő tagállama lett. Az Európai Unió 27 országából ma már csak Dánia és Írország marad kívül a rendszeren.
Ez önmagában is történelmi fordulat. Az előző magyar kormány éveken keresztül nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, így az EPPO nem rendelkezett azzal a teljes magyarországi ügyészi struktúrával, amely a részt vevő országokban lehetővé teszi a közvetlen nyomozást és vádképviseletet. Ez a korszak most véget ért.
A jogi kapu kinyílt, Magyarország bekerült az EPPO rendszerébe, és most már a magyar európai ügyész, illetve az európai delegált ügyészek köré épülő operatív szervezet felállítása van hátra.
Ez is érdekelhet
Az EPPO maga mondja: a kinevezés után húsz nappal indul
A hivatalos menetrend meglehetősen pontos. Az Európai Ügyészség saját tájékoztatása szerint Magyarországon a magyar európai ügyész kinevezésének huszadik napjától válik operatívvá a szervezet.
Ez a húsz nap most az egyik legérdekesebb visszaszámlálás lehet azoknak, akik az elmúlt évek EU-pénzes ügyeit közelről követték. A tagállami részvétel már tény, az EPPO-rendelet alkalmazási kerete adott, a magyar struktúrát pedig hozzáillesztik az európai ügyészi rendszerhez.
Magyarán nem az a kérdés többé, hogy Magyarország csatlakozik-e. Csatlakozott. A kérdés most az, mikor érkezik el az a nap, amikor az első magyar dosszién ténylegesen az Európai Ügyészség neve szerepel majd.
És akkor már nem csak jelentést lehet írni
Ez a történet legfontosabb része. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF hosszú évek óta vizsgálhatott Magyarországot érintő ügyeket, feltárhatott szabálytalanságokat, pénzügyi korrekciót és további jogi lépéseket ajánlhatott. Az OLAF azonban alapvetően adminisztratív vizsgálati szerv.
Az EPPO más műfaj. Az Európai Ügyészség saját meghatározása szerint nyomozást folytat, ügyészi intézkedéseket tesz, és a részt vevő tagállam illetékes bíróságain ügyészként jár el. A magyar delegált európai ügyészek ugyanabban az országban dolgoznak majd, ahol az ügy történt, de az EPPO rendszerének részeként.
Ha tehát egy ügy ténylegesen az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik, a történet vége már nem feltétlenül egy ajánlás lesz. Lehet belőle nyomozás, lefoglalás, vádemelés és bírósági ügy.
2021. június 1. – ezt a dátumot most érdemes megjegyezni
Akik abban bíztak volna, hogy az új rendszer csak a csatlakozás után elkövetett ügyeket látja majd, azok számára különösen fontos az uniós döntés egyik mondata. Az EPPO hatásköre Magyarország esetében a 2021. június 1. után elkövetett, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre is kiterjedhet.
Nem 2026 augusztusától indul tehát a stopper. Több mint öt évvel korábbra kerül a határvonal, vagyis az előző kormány utolsó ciklusának és azt megelőző időszakának jelentős része is bekerülhet abba az időablakba, amelyben egy megfelelő EU-pénzes ügyet az Európai Ügyészség vizsgálhat.
Ez az a pont, ahol az egész történet hirtelen sokkal nagyobbra nő, mint egy intézményi csatlakozás. Öt évnyi uniós pályázat, közbeszerzés, támogatás és projekt kerül egy olyan jogi környezetbe, amely Magyarországon korábban egyszerűen nem létezett.
Mire mehet rá az Európai Ügyészség?
Az EPPO célkeresztje világosan meghatározott: az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények. Ilyen lehet az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalás, az EU-s pénzeket érintő korrupció, közpénzek vagy uniós eszközök hűtlen, jogellenes felhasználása, pénzmosás, illetve bizonyos szervezett bűnözési ügyek. A határokon átnyúló áfacsalásoknál különösen fontos szerepe van a szervezetnek.
Ez azért lényeges, mert Magyarország az elmúlt másfél évtizedben elképesztő mennyiségű uniós pénzt mozgatott meg. Utak, vasutak, informatikai rendszerek, agrárberuházások, turisztikai projektek, vállalkozásfejlesztések, oktatási és kutatási programok egész sora épült részben vagy egészben európai forrásból.
Ahol ezeknél büntetőjogilag értékelhető csalás vagy korrupció gyanúja merül fel, és az ügy megfelel az EPPO hatásköri szabályainak, ott most már létezik egy közvetlen európai ügyészi út.
Ezért lehet most nagyon kellemetlen néhány régi dosszié
Egy átlagos ember számára egy öt évvel ezelőtti pályázat már történelem. Egy ügyész számára azonban egy szerződés nem öregszik ugyanilyen gyorsan. Ott vannak a banki utalások, a pályázati dokumentációk, a közbeszerzési iratok, a tulajdonosi hálók, a számlák, a teljesítési igazolások és az elektronikus nyomok.
És pontosan ez az, ami miatt a csatlakozásnak jóval nagyobb jelentősége lehet egy politikai szimbolikus gesztusnál. Az Európai Ügyészség nem politikai elemzőműhely. Nem azzal foglalkozik, hogy valaki Fidesz-tag, Tisza-tag vagy egyik sem. A pénz útját nézi, és azt, történt-e az EU költségvetését sértő bűncselekmény.
Ha a papírok tiszták, nincs ügy. Ha viszont nem azok, akkor már nem biztos, hogy elég lesz egy hazai sajtóközleményben lezártnak tekinteni a történetet.
A volt kormány politikai és üzleti körében ezt aligha ünneplik pezsgővel
Azt természetesen nem lehet tudni, ki mit érez a saját nappalijában, tárgyalójában vagy ügyvédi irodájában. Egyvalamit azonban politikailag nehéz nem észrevenni: az a rendszer, amelyből az Orbán-kormány éveken keresztül tudatosan kimaradt, most már Magyarországra is kiterjed.
Azok számára pedig, akiknek nincs semmilyen problémájuk a 2021 utáni EU-s pénzfelhasználással, az EPPO megérkezése legfeljebb intézményi hír. Azoknak viszont, akik esetleg olyan konstrukciókban vettek részt, amelyeknél közbeszerzési manipuláció, korrupció, fiktív teljesítés vagy uniós pénzek eltérítése bizonyítható, hirtelen egészen másképpen nézhet ki ugyanaz a naptár.
A magyar politikai bulvár nyelvére lefordítva: nem nehéz elképzelni, hogy bizonyos irodákban most jóval gyakrabban csörög az ügyvéd telefonja.
Az EPPO egyik ereje éppen az, hogy nem egy magyar sziget
Az Európai Ügyészség felépítése nagyon messze van egy hagyományos nemzeti ügyészségtől. Luxembourgban működik a központi hivatal, a részt vevő országok saját európai ügyészt adnak a rendszerhez, helyben pedig európai delegált ügyészek viszik a nyomozásokat és vádemeléseket.
A legfontosabb döntéseket állandó tanácsok, úgynevezett Permanent Chamberek felügyelik. Ezek három európai ügyészből állnak, és az EPPO saját szabálya szerint az ügy származási országából egyik állandó tag sem kerülhet be abba a tanácsba, amely az adott vizsgálatról dönt.
Vagyis egy magyar ügy nem egyszerűen egy budapesti iroda négy fala között él majd. A helyi nyomozást egy több országon átívelő, központilag felügyelt ügyészi rendszerbe kötik be.
Ez az a hálózat, amelynél nem ér véget a történet az országhatáron
Az EPPO igazi ereje a határokon átnyúló ügyeknél válik látványossá. Ha például egy magyar ügy pénzügyi szála Ausztriában, Szlovákiában, Németországban vagy más részt vevő országban folytatódik, nem kell minden lépésnél nulláról felépíteni egy külön nemzetközi együttműködést.
Az egyik országban dolgozó delegált ügyész segítséget kérhet a másik tagállamban dolgozó kollégájától például egy kutatáshoz vagy más nyomozati intézkedéshez. A rendszer felett pedig Luxembourgban ott van a központi ügyészi struktúra.
Az EPPO emellett együttműködési megállapodásokkal rendelkezik többek között az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal, az Európai Számvevőszékkel, az Európai Beruházási Bankkal és számos nemzeti hatósággal.
Ezért az Európai Ügyészséget nem túlzás az EU egyik legerősebb, legösszetettebb pénzügyi bűnüldözési hálózatának nevezni. Egy komoly, több országon átvezető pénzmozgást itt már egészen más kapacitással lehet követni, mint egyetlen ország határain belül.
Az EPPO már megmutatta, hogy tud egyszerre kilenc országban kopogtatni
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arra az Európai Ügyészség saját működése ad elég látványos példákat. Idén tavasszal egy 103 millió eurós, luxusautókhoz kapcsolódó áfacsalási ügyben egyszerre kilenc országban tartottak akciókat, több mint 150 helyszínen kutattak, és több mint ezer rendőr, adóhatósági és nyomozó vett részt az intézkedésekben.
Magyarország ráadásul már akkor is szerepelt az érintett országok között, amikor még nem volt teljes jogú résztvevő. Most viszont már maga is az EPPO intézményi rendszerének része.
Ez mutatja meg igazán, miért nem egyszerűen „egy új ügyészségről” beszélünk. Hanem egy olyan szervezetről, amely szükség esetén egyetlen ügyben képes fél Európát egyszerre megmozgatni.
Nem a magyar kormány mondja meg, melyik ügyet vigyék tovább
A másik kulcsszó a függetlenség. Az EPPO saját szabályai szerint független uniós szerv, ügyészei nem fogadhatnak el utasítást nemzeti kormányoktól vagy más külső szereplőktől. A magyar delegált ügyészek munkáját is az európai ügyészi struktúra felügyeli.
Ez az új helyzet egyik legfontosabb politikai következménye. A mindenkori magyar kormány nem egyszerűen eldöntheti, hogy szeret-e egy adott EPPO-nyomozást vagy sem. Az Európai Ügyészség a saját törvényi hatáskörében saját ügyészi döntéseket hoz.
Egy esetleges jövőbeli kormányváltás sem jelenti automatikusan azt, hogy valaki egyszerűen lehúzza a rolót egy folyamatban lévő európai nyomozás előtt. Az ügyek az EPPO rendszerében futnak tovább a rájuk vonatkozó szabályok szerint.
És közben már az OLAF is új magyar ügyeket nyit ki
Az időzítés szinte filmszerű. Alig néhány nappal azután, hogy Magyarország EPPO-tagsága ténylegesen életbe lépett, kiderült: az OLAF vizsgálatot indított egy Széchenyi István Egyetemhez kapcsolódó, uniós finanszírozású projekt miatt.
Ez még természetesen nem bizonyít semmilyen bűncselekményt, de jól mutatja, hogyan változik meg a környezet. Az OLAF továbbra is vizsgál, feltár és ajánlásokat tesz, közben azonban Magyarország mellett már ott áll az EPPO büntetőjogi infrastruktúrája is.
Ha egy európai pénzügyi vizsgálat olyan adatokat tár fel, amelyek büntetőjogi gyanút alapoznak meg, az új rendszerben már egészen más lehet a következő állomás.
Ez lehet az előző rendszer egyik legkellemetlenebb öröksége
A politika szereti azt hinni, hogy egy választási vereséggel lezárul egy korszak. A közpénzes szerződések azonban nem feltétlenül tartják tiszteletben a választási naptárt. Egy ötéves beruházás dokumentációja ugyanúgy megmarad, egy pénzmozgás ugyanúgy visszakövethető, egy offshore vagy külföldi céges kapcsolat pedig attól még nem tűnik el, hogy közben más ül a miniszterelnöki székben.
A 2021-es visszamenőleges határ ezért brutálisan fontos. Nem egy új kormány első száz napjáról szól, hanem az előző kormány több évének uniós pénzügyeiről is.
És ez az, ami miatt a Fidesz körüli korábbi politikai-gazdasági világ számára az EPPO-tagság sokkal több lehet egy diplomáciai kellemetlenségnél. Ha nincs szabálytalanság, nincs mitől tartani. Ha viszont van bizonyítható, uniós pénzeket károsító bűncselekmény, most egy olyan ügyészség is képbe kerülhet, amelyet nem egy magyar politikai ciklus logikája mozgat.
A legkeményebb rész csak most következik
Magyarország csatlakozott. Az uniós döntés megszületett. Az EPPO-rendelet magyar részvétellel működik tovább. A hazai intézményi és jogi környezetet hozzáigazítják a rendszerhez, és a magyar ügyészi struktúra felállítása zajlik.
A következő fontos dátum a magyar európai ügyész kinevezése lesz. Onnantól húsz nap, és megnyílhat az operatív magyarországi EPPO-működés.
Utána pedig már nem politikai ígéret lesz az a mondat, hogy az Európai Ügyészség magyar ügyben nyomozhat és vádat emelhet. Hanem napi ügyészi gyakorlat.
Ezért olyan nagy a mostani hír
A Tisza-kormány vagyonvisszaszerzési hivatalt épít, minisztériumi átvilágításokat indít, régi állami szerződéseket szed szét, az OLAF új ügyeket vizsgál, és most ugyanezen a pályán megjelenik egy teljesen független európai vádhatóság is.
Ezek külön intézmények, külön hatáskörökkel, és egyikből sem következik automatikusan a másik. Együtt azonban olyan ellenőrzési környezetet teremtenek, amilyen Magyarországon korábban nem létezett.
A legfontosabb változás pedig nem is az, hogy új logó kerül egy budapesti iroda falára. Hanem az, hogy a 2021 utáni EU-pénzes ügyek egy részénél mostantól létezhet egy út Luxemburgtól a magyar tárgyalóteremig.
Az Európai Ügyészség már itt van az ajtóban.
És amint az utolsó személyi kulcs is a helyére kerül, kezdődhet.