Most jött a nagy hír az Európai Ügyészségtől! Elkezdték!
Most már azt is látjuk, pontosan mi történik a háttérben az Európai Ügyészség magyarországi megjelenése előtt. Az Igazságügyi Minisztérium szerdán részletes menetrendet tett közzé: már dolgozik a külön munkacsoport, készülnek a szükséges jogszabályok, ősszel pedig az Országgyűlés elé kerülhet az Alaptörvény módosítása és az a törvénycsomag, amely végre lehetővé teszi a magyar európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztását.
Ez az eddigi egyik legfontosabb konkrétum a csatlakozás óta. Az Európai Bizottság július 10-én már megerősítette Magyarország részvételét az Európai Ügyészségben, az EPPO pedig saját hivatalos oldalán már Magyarországot is a részt vevő országok között tartja nyilván. A magyarországi nyomozati gépezet azonban nem tud egyik napról a másikra elindulni: előbb meg kell teremteni hozzá a hazai jogi és személyi infrastruktúrát.
Most derült ki, miért nincs még magyar európai ügyész
Az elmúlt napokban sokan már azt számolgatták, mikor jelenhet meg az első magyar EPPO-ügy. A szerdai minisztériumi közleményből most világossá vált, hogy előbb egy nagyon fontos hazai lépcsőt kell megmászni: jelenleg még magának a magyar európai ügyész kiválasztási eljárásának jogszabályi alapjait is most építik.
Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint külön munkacsoport dolgozik az előkészítésen az érintett minisztériumok és hivatásrendek képviselőivel. A feladat nem egyszerűen néhány paragrafus átírása: össze kell illeszteni az EPPO uniós rendszerét a magyar büntetőeljárással, ügyészi struktúrával, foglalkoztatási szabályokkal és intézményi működéssel.
Ősszel kerülhet a parlament elé a kulcscsomag
A legfontosabb új dátum ezért nem egy ügyészségi nyomozás kezdőnapja, hanem 2026 ősze. A minisztérium terve szerint ekkor kerülhet az Országgyűlés elé az Alaptörvény módosítása, valamint az európai ügyész és a Magyarországon dolgozó delegált európai ügyészek kiválasztását szabályozó jogszabálycsomag.
Ez is érdekelhet
Ez lesz az a törvényi alap, amely nélkül a magyar jelölési folyamat sem tud rendesen elindulni. A szerdai bejelentés alapján tehát most már az is látszik, hogy korai lenne októberre vagy bármely más közeli napra kész magyar ügyészi kinevezést ígérni. Előbb a parlamentnek kell létrehoznia magát a pályáztatási és kiválasztási mechanizmust.
Magyarul: a kapu uniós oldalon már kinyílt, most építik hozzá a magyar folyosót.
Utána jöhet a három magyar jelölt
Az Európai Ügyészség rendszerében minden részt vevő tagállamot egy európai ügyész képvisel a luxembourgi központban. Ő nem azonos a magyar legfőbb ügyésszel, és nem is a magyar kormány alárendeltje: az EPPO központi ügyészi szervezetének tagja lesz.
A kiválasztási rendszer lényege, hogy Magyarország jelölteket állít, az európai folyamatban pedig szakmai értékelés után az Európai Unió Tanácsa nevezi ki az európai ügyészt. Ezért hangsúlyozta az Igazságügyi Minisztérium is, hogy a menetrendet nem kizárólag Budapest határozza meg: a Tanács és az EPPO saját belső eljárása ugyanúgy befolyásolja, mikor juthatunk el a kinevezésig.
És itt jön a híres húsz nap
Az Európai Ügyészség hivatalos tájékoztatása egy mondatban elég pontosan leírja a végső rajtot: Magyarországon az EPPO a magyar európai ügyész kinevezésének huszadik napjától válik operatívvá.
Ez azért fontos, mert korábban könnyű volt összekeverni ezt az augusztus eleji csatlakozással. Nem arról van szó, hogy augusztus 2-höz egyszerűen hozzá kell adni húsz napot, és kész is a magyar EPPO. A döntő stopper még el sem indult.
Előbb jön az őszi törvénycsomag, aztán a magyar jelölési eljárás, az európai értékelés és a tanácsi kinevezés. Amikor viszont meglesz a magyar európai ügyész neve és hivatalos kinevezése, onnantól már tényleg húsz napot kell számolni.
A delegált ügyészek lesznek azok, akik itthon dolgoznak
A rendszer második fontos pillérét a Magyarországon működő európai delegált ügyészek jelentik majd. Ők végzik helyben az EPPO hatáskörébe tartozó ügyek nyomozati és ügyészi munkájának jelentős részét, miközben a luxembourgi központ felügyeli az ügyeket.
Az EPPO jelenlegi struktúrájában minden részt vevő országban legalább két delegált európai ügyész dolgozik. Ezek az ügyészek a saját országukban működnek, de az Európai Ügyészséghez tartoznak, és az EPPO függetlenségi szabályai alapján nem fogadhatnak el politikai utasítást nemzeti hatóságoktól.
Éppen ezért kell most Magyarországon külön jogszabályokkal rendezni a státuszukat, pályáztatásukat, munkajogi helyzetüket és azt is, hogyan kapcsolódnak majd a magyar nyomozó hatóságokhoz.
2027-ben jön a második nagy jogalkotási hullám
A szerdai minisztériumi közleményből az is kiderült, hogy a jogalkotás nem ér véget az őszi csomaggal. A további szükséges módosításokat várhatóan 2027-ben terjesztik elő. Ezek között lesznek büntetőeljárási, nemzetközi bűnügyi együttműködési, ügyészi státuszt érintő, társadalombiztosítási és munkajogi szabályok is.
Ez jól mutatja, milyen mélyen kell belenyúlni a magyar jogrendszerbe ahhoz, hogy egy uniós vádhatóság ne csak papíron legyen jelen, hanem napi szinten nyomozhasson és ügyeket vihessen magyar bíróságok elé.
A minisztérium ezért kétlépcsős átállásról beszél. Az első körben megteremtik a kulcsszereplők kiválasztásának és az intézményi alapoknak a feltételeit, a másodikban pedig részletesen hozzáigazítják a magyar jogi rendszert az EPPO működéséhez.
Mit fog egyáltalán nyomozni az Európai Ügyészség?
Az EPPO nem kap általános jogot arra, hogy minden magyar büntetőügybe belépjen. A hatásköre az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre koncentrál. A minisztérium és az EPPO hivatalos tájékoztatása alapján különösen három nagy terület lesz fontos:
- az uniós támogatási és közbeszerzési csalások;
- az EU pénzügyi érdekeit sértő korrupciós ügyek;
- a nagy összegű, határokon átnyúló áfacsalások.
Az EPPO ezekhez kapcsolódó pénzmosási és más bűncselekményekben is eljárhat, ha teljesülnek az uniós rendelet feltételei. Más magyar büntetőügyek továbbra is a hazai ügyészséghez, illetve a törvényi keretek között az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz tartoznak.
Ez nem egy újabb OLAF-jelentés lesz
A változás súlyát talán az mutatja meg legjobban, hogy az EPPO és az OLAF nem ugyanazt csinálja. Az OLAF adminisztratív vizsgálatokat folytat, szabálytalanságokat tárhat fel és ajánlásokat tehet. Az Európai Ügyészség viszont büntetőeljárást folytat: nyomozhat, ügyészi intézkedéseket tehet, vádat emelhet, majd a tagállami bíróság előtt képviselheti a vádat.
Vagyis ha egyszer valóban működésbe lép a magyar rendszer, egy EU-pénzt érintő, EPPO-hatáskörbe tartozó ügy végén már nem feltétlenül egy ajánlás vagy jelentés áll majd. Lehet vádirat is.
Az egészhez egy nagyon fontos dátum is tartozik: 2021. június 1.
A magyarországi részvétel egyik legfontosabb eleme, hogy az Európai Ügyészség hatásköre nem kizárólag a tényleges operatív indulás után történő esetekre szorítkozhat. A Bizottság határozata lehetővé teszi, hogy az EPPO a 2021. június 1. után elkövetett, saját tárgyi hatáskörébe tartozó magyarországi bűncselekményekkel is foglalkozzon.
Ez azt jelenti, hogy amikor a magyar rendszer végül teljesen működésbe áll, már induláskor több évnyi uniós finanszírozású projekt, közbeszerzés és támogatás tartozhat abba az időszakba, amelyből konkrét gyanú esetén EPPO-ügy lehet.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden 2021 utáni EU-s pályázat automatikusan vizsgálat alá kerül. Konkrét bűncselekmény gyanúja és EPPO-hatáskör kell hozzá. De az időablak rendkívül nagy.
Most már az ősz lesz a következő nagy állomás
A szerdai bejelentés után tehát sokkal tisztábban áll össze a naptár. Május végén Magyarország jelezte a csatlakozási szándékát, július 10-én az Európai Bizottság megerősítette Magyarország részvételét, most pedig már a magyar végrehajtáshoz szükséges normaszövegeket írják.
A következő nagy politikai pillanat ősszel jöhet, amikor az Alaptörvény-módosítás és az ügyészek kiválasztását szabályozó csomag a parlament elé kerül. Ha ezt elfogadják, megnyílhat az út a magyar európai ügyész és a delegált ügyészek kiválasztása előtt.
És onnantól már nem elméleti dátumokat kell találgatni. Amikor az EU Tanácsa kinevezi Magyarország európai ügyészét, elindul a húsznapos óra.
A nagy hír tehát nem az, hogy holnap reggel már kopogtat az EPPO
Hanem valami ennél fontosabb történt: a politikai döntés után most megkezdődött az intézmény valódi beépítése a magyar jogrendbe. Készül az alkotmánymódosítás, készül a pályázati mechanizmus, szervezik a delegált ügyészek helyzetét, és már azt is tudjuk, hogy 2027-ben újabb nagy jogszabálycsomag követi az elsőt.
Ez egy több lépcsős folyamat, de az iránya már nehezen félreérthető. Magyarország részvételét az Európai Bizottság megerősítette, az EPPO Magyarországot részt vevő államként tartja nyilván, a magyar kormány pedig már konkrét jogszabályokat ír ahhoz, hogy az európai ügyészek ténylegesen dolgozhassanak az országban.
A következő nagy név tehát nem egy gyanúsítotté lesz.
Hanem a magyar európai ügyészé.
És amikor ezt a nevet hivatalosan kimondják, már tényleg elő lehet venni a naptárt.
Húsz nap.