Vitézy Dávid ezúttal nem általánosságban beszélt arról, mennyibe kerültek volna az előző rendszer autópályás konstrukciói, hanem elővette az M6-os számait. Az eredmény finoman szólva sem a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF mellett szól: a közlekedési és beruházási miniszter szerint két másik lehetőség is csaknem 100 milliárd forinttal olcsóbb a következő 11 évre.

És Vitézy állítása szerint még csak nem is arról van szó, hogy a jelentősen magasabb árért cserébe látványosan jobb szolgáltatást kapott volna az ország. A miniszter azt mondja, az összehasonlítható útminőségi követelmények egy részében éppen az MKIF számára kijelölt konstrukció lett volna kedvezőbb – magyarán az állam többet fizetett volna, miközben bizonyos elvárások lazábbak lehettek volna.

58 kilométer, közel 100 milliárd forintos különbség

Az ügy az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti, 58 kilométeres szakaszáról szól. Vitézy szerint Lázár János még 2025-ben úgy döntött, hogy a korábbi koncesszió lejárta után, 2026 őszétől harminc évre az MKIF kapja meg az üzemeltetést.

Az új kormány ezt a konstrukciót felülvizsgálta, és Vitézy közlése szerint arra jutott, hogy a korábbi döntés jogilag érvénytelen. Ezzel újra megnyílt a lehetőség arra, hogy összehasonlítsák, mennyibe kerülne ugyanez a feladat más szereplőkkel.

Vitézy szerint két ajánlat is nagyságrendekkel olcsóbb

A miniszter az összehasonlítást 11 évre végezte el, mert a korábbi koncesszor szerződését még ennyi idővel lehet meghosszabbítani. A számítás szerint a Magyar Közút és az M6 korábbi koncesszorának ajánlata is csaknem 100 milliárd forinttal olcsóbb lenne ezen az időtávon, mint az MKIF vállalási árának ugyanekkora időszakra jutó része.

Ez is érdekelhet

Ez már nem az a különbség, amelyet néhány százalékos eltéréssel vagy eltérő üzleti filozófiával könnyű elmagyarázni. Vitézy lényegében azt állítja, hogy ugyanannak az autópálya-szakasznak az üzemeltetésére az állam előtt ott van két olyan megoldás, amelyek mellett tízmilliárdok maradhatnak a költségvetésben.

Az MKIF azzal érvelt, hogy többet is vállalt volna

A magasabb árra adódik egy kézenfekvő magyarázat: lehet, hogy a drágább szolgáltató egyszerűen jobb minőséget vállalt. Az MKIF korábbi érvelése is arra épült, hogy az ajánlat magasabb műszaki tartalmat foglal magában.

Csakhogy Vitézy szerint az összehasonlítható követelmények ezt nem igazolják. A miniszter azt állítja, hogy bizonyos lényeges útminőségi mutatóknál a jelenlegi koncesszornak szigorúbb feltételeket kell teljesítenie, mint amilyenek az MKIF számára előírt konstrukcióban szerepeltek volna.

Drágábban, miközben bizonyos feltételek még gyengébbek is lettek volna

Ez az a pont, ahol az ügy igazán kellemetlenné válik Mészárosék szempontjából. Ha ugyanis egy ajánlat lényegesen drágább, azt még lehet magasabb minőséggel indokolni. Ha azonban a magasabb ár mellett az összevethető minőségi elvárások sem jobbak, akkor már sokkal nehezebb megmagyarázni, pontosan miért ez lett volna az adófizetők számára jó üzlet.

Vitézy politikai üzenete ennek megfelelően meglehetősen egyszerű: az államnak nem az a dolga, hogy egy kiválasztott vállalkozás üzleti modelljéhez igazítsa a számlát, hanem az, hogy ugyanazt a szolgáltatást a megfelelő minőség mellett a lehető legjobb áron rendelje meg.

Az új kormány inkább megtartaná a közel 100 milliárdot

A közlekedési miniszter álláspontja szerint a Mészáros–Szíjj érdekeltséghez kötődő konstrukció helyett megtakarítható pénznek lenne helye a magyar közúthálózaton. Az ország útjainak állapotát elnézve ehhez különösebb fantázia sem kell: közel 100 milliárd forintból már nem néhány kátyú eltüntetéséről lehet beszélni.

A lényeg így végül meglehetősen kínosan egyszerű. Vitézy szerint az állam előtt van két, a következő 11 évben közel 100 milliárd forinttal olcsóbb lehetőség, miközben a drágább MKIF-konstrukció bizonyos összevethető minőségi követelményekben még rosszabb feltételeket is jelentett volna.

Vitézy egy mondatba sűrítette az egész ügyet

A miniszter végül nem is nagyon próbálta diplomatikusan becsomagolni a következtetését. Az üzenete az, hogy az államnak az adófizetők pénzét kell védenie, nem pedig Mészáros Lőrinc és Szíjj László üzleti érdekeit.

„Nem fogunk háromszoros árat fizetni rosszabb feltételekért” – foglalta össze Vitézy az álláspontját. Ennél az M6-os történetét pillanatnyilag nehéz lenne tömörebben elmagyarázni: ha ugyanazt a munkát lényegesen olcsóbban is el lehet végezni, akkor a háromszoros árhoz már nagyon jó magyarázat kellene. Vitézy szerint ilyet eddig nem sikerült találni.