Most jött a hír: Kezdődik a vagyonvisszaszerzés, hatalmas művelet indul!
Elérkezett az a hét, amikor a politikai ígéretből tényleges intézmény kezd formálódni: hétfőn megkezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása. Kedden és szerdán már nyilvános meghallgatások jönnek, csütörtökön pedig a tervek szerint megszülethet a döntés arról, kik vezetik majd azt a szervezetet, amelynek feladata a jogellenesen elidegenített közvagyon felkutatása és visszaszerzése lesz.
Az NVVH-t nagyjából kétszáz fős szervezetként tervezik felállítani, elnöke mellett négy elnökhelyettes dolgozik majd. Ha a hivatal valóban megkapja azt a szakmai súlyt és működési szabadságot, amelyet a létrehozásakor ígértek neki, akkor könnyen a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjelentősebb új igazságügyi intézményévé válhat.
Hétfőn már megkezdődik a kiválasztás
Hantosi István, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának tiszás elnöke szerint hétfőn zárt ülésen tekintik át az NVVH vezetői pozícióira beadott pályázatokat. Nem lesz rövid olvasmány: az elnöki tisztségre 96, az elnökhelyettesi helyekre 68 pályázat érkezett.
A hétfői szűrést kedden és szerdán nyilvános meghallgatások követik, ahol a jelölteknek már nem pusztán az önéletrajzuk alapján kell meggyőzőnek lenniük. Hantosi szerint a szakmai programjukat, integritásukat és az új hivatalról alkotott jövőképüket is részletesen mérlegre teszik.
Csütörtök lehet az első igazán nagy nap
Ha a tervezett menetrend tartható, csütörtökön már dönthetnek az elnöki és a négy elnökhelyettesi pozícióról. Ezzel gyakorlatilag meglenne az a vezetői mag, amely köré fel lehet építeni a mintegy kétszáz munkatárssal tervezett vagyonvisszaszerzési szervezetet.
Ez is érdekelhet
Ez még nem azt jelenti, hogy csütörtök délután már sorban foglalják le a vitatott vagyonelemeket, de az intézmény felállításának döntő szakasza kétségtelenül elkezdődik. Innentől már nem egy törvényjavaslatról vagy kampánymondatról beszélünk, hanem embereket választanak azokba a székekbe, ahonnan a későbbi vizsgálatokat irányítani fogják.
Négy civil szervezet is ott ülhet a folyamat mellett
A kiválasztást azzal is megpróbálják nyitottabbá tenni, hogy civil szervezetek képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek az eljárásban. A Tisza javaslatára a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor, a Mi Hazánk javaslatára pedig a Magyarok Világszövetsége kapcsolódik be a folyamatba.
Az összes parlamenti frakció lehetőséget kapott arra, hogy civil szervezetet jelöljön, de ezzel a Tisza és a Mi Hazánk élt. A szándék Hantosi szerint az, hogy ne néhány zárt ajtó mögött meghozott személyi döntésként induljon az a hivatal, amelynek később éppen az átláthatóságot és a közvagyon védelmét kell számon kérnie másokon.
Ez nem egy újabb tanácsadó testület lesz
Az NVVH súlyát elsősorban az adja, hogy nem egyszerűen elemzéseket és jelentéseket készítő szervezetnek szánják. A feladata a közvagyon védelme, a jogellenesen elidegenített vagyon felkutatása, valamint a közvagyonnal kapcsolatos visszaélések feltárása lesz.
A hivatal az igazságszolgáltatás mellett működik majd, és az ügyészséggel is szorosan együtt kell dolgoznia. Hantosi korábbi tájékoztatása szerint az NVVH elnöke nem utasíthatja az ügyészséget, az ügyészség ugyanakkor nem tagadhatja meg azoknak az ügyeknek az átadását, amelyeket a hivatal a törvényi szabályok alapján magához kér.
Ezért ennyire fontos, hogy ki ül majd az elnöki székbe
Egy ilyen szervezetnél az első vezetés hosszú évekre meghatározhatja, hogy valódi közvagyonvédelmi intézmény születik-e, vagy egy újabb nagy névvel ellátott hivatal. Éppen ezért nem mellékes, hogy közel száz ember jelentkezett az elnöki posztra, és a meghallgatásokon valódi szakmai verseny alakul-e ki közöttük.
A feladat ugyanis messze túlmutat azon, hogy valaki felismerjen egy gyanús szerződést. Céghálózatokat, pénzmozgásokat, tulajdonosi konstrukciókat, közbeszerzéseket és vagyoni láncokat kell majd feltárni, sok esetben évekre visszanyúló dokumentáció alapján.
A Tisza 30 ezer milliárd forintról beszél
A Tisza az első száz nap eredményeiről szóló közleményében azt állította, hogy saját becslése szerint az elmúlt húsz évben legalább 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett jogtalanul magánkézbe. Ez politikai és kormányzati becslés, nem bíróság által megállapított veszteség, de jól mutatja, milyen nagyságrendű feladattal indokolják az új hivatal létrehozását.
Ha ennek az összegnek akár csak egy töredékét sikerül jogszerű eljárások végén visszaszerezni, már százmilliárdos vagy ezermilliárdos nagyságrendről beszélhetünk. Éppen ezért az NVVH teljesítményét idővel nem a sajtótájékoztatók száma alapján lehet majd mérni, hanem azon, hogy mennyi vagyont talál meg, hány ügy jut el eljárásig, és végül mennyi kerül ténylegesen vissza a közösséghez.
Most érkezhet el az elszámoltatás legnehezebb része
Vagyonvisszaszerzést ígérni politikailag egyszerű, jogállami módon végrehajtani viszont nagyságrendekkel nehezebb. Minden egyes ügyben bizonyítani kell, hogy mi történt, milyen jogcímen került valakihez egy vagyonelem, történt-e bűncselekmény vagy más jogsértés, és milyen jogi úton lehet azt visszaszerezni.
Pontosan ezért lehet az NVVH Magyarország egyik legfontosabb új intézményi kísérlete. Ha a hivatal kizárólag bizonyítékokra és jogszabályokra támaszkodva képes hozzányúlni a nagy közpénzes ügyekhez, akkor az elszámoltatás végre nem politikai jelszó, hanem hosszú, dokumentumokra épülő jogi folyamat lehet.
Az első látványos ügyekre sem feltétlenül kell éveket várni
Hantosi István korábban arról beszélt, csalódott lenne, ha 2026 végéig nem indulnának meg az első, a nyilvánosság számára is látványos ügyek. Ez ambiciózus menetrend, hiszen előbb a vezetőket kell kiválasztani, utána felépíteni a szervezetet, felvenni a munkatársakat és átvenni azokat az ügyeket, amelyekkel foglalkozni kívánnak.
A politikai várakozás ugyanakkor óriási, ezért az új hivatalnak valószínűleg nem lesz hosszú türelmi ideje. Néhány hónapon belül már azt fogja kérdezni a közvélemény, hogy melyik ügyet vették elő, mit találtak, és mikor lesz az első olyan vagyonelem, amely ténylegesen visszakerül az államhoz.
Most már tényleg indul az óra
A vagyonvisszaszerzés történetének első komoly hete tehát augusztus 24-én kezdődik. Hétfőn pályázatokat szűrnek, kedden és szerdán jelölteket hallgatnak meg, csütörtökön pedig már megnevezhetik azokat, akikre Magyarország egyik legnagyobb korrupcióellenes és közvagyonvédelmi vállalkozását bízzák.
Az igazi mérce természetesen csak ezután jön, amikor a hivatalnak már konkrét iratokkal, pénzmozgásokkal és vagyoni ügyekkel kell szembenéznie. De az intézmény, amelytől a Tisza az elmúlt évtizedek vitatott közpénzes történeteinek feltárását és a jogellenesen megszerzett vagyon visszavételét várja, ezen a héten már nem a távoli jövő: elkezd vezetést és szervezetet kapni.