Most jött a hír Matolcsy fiáról, megtörténik!
Most már tényleg elindult az, amire az MNB-botrány kirobbanása óta rengetegen vártak: a több százmilliárdos történet szereplőit nemcsak újságcikkekben akarják megnevezni, hanem személyesen is kérdezné őket az Országgyűlés vizsgálóbizottsága. Csőszi Attila, a testület tiszás elnöke egyértelművé tette, hogy az ügy főszereplőit be akarják idézni, és újságírói kérdésre az is kiderült: Matolcsy György és fia, Matolcsy Ádám is nagyon előkelő helyen van a lehetséges meghallgatottak között.
A pontos névsort még nem véglegesítették, ezért azt nem lehet kijelenteni, hogy már ki is ment a hivatalos idézés Matolcsy Ádámnak. Az irány azonban ennél világosabb aligha lehetne: a bizottság nem akar megállni az iratoknál, hanem azokat is szembesítené a kérdésekkel, akiknek neve az MNB-alapítványok és a körülöttük kialakult gazdasági háló történetében újra és újra felbukkant.
Matolcsy apának és fiának is jöhet a meghallgatás
Csőszi Attila azt mondta, a vizsgálat során azonosítani fogják a történet főszereplőit, majd a bizottság elé hívják őket. Amikor konkrétan Matolcsy Györgyről és Matolcsy Ádámról kérdezték, nem zárkózott el: a közlés alapján jó eséllyel mindkettőjüknek meg kell majd jelennie a bizottság előtt.
Ez politikailag óriási pillanat lehet, hiszen Matolcsy György hosszú éveken keresztül vezette a Magyar Nemzeti Bankot, fia neve pedig számos, a jegybanki alapítványok körüli üzleti kapcsolatról szóló sajtófeltárásban előkerült. A bizottságnak éppen ezért nehéz lenne hitelesen végigvizsgálnia a korszakot úgy, hogy közben a két Matolcsy meghallgatásának lehetőségét eleve kizárja.
Nem azt akarják vizsgálni, hogy ki mit mondott a sajtónak
A bizottság ennél mélyebbre akar ásni: Csőszi szerint a pénz útját és a politikai felelősséget kell feltárni. Arra keresnek választ, hogyan születhettek meg azok a jogalkotói, felügyeleti és gazdasági döntések, amelyek után az MNB alapítványába helyezett 266 milliárd forintos vagyon, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványától származó további 127 milliárd forint sorsa vált súlyos közéleti kérdéssé.
Ez is érdekelhet
A vizsgálat ezért nem egyetlen balatoni luxusingatlanról vagy egyetlen rosszul sikerült befektetésről szól. Az ingatlanvásárlások mellett előkerül az MNB-székház felújítása, a magyar és külföldi befektetések, valamint a lengyel GTC és a svájci Ultima részvényeibe tett hatalmas összegek története is.
Most már az iratokat is bekérik
A szerdai alakuló ülésen a bizottság már ténylegesen megkezdte a munkát, és elfogadta a működésének alapvető kereteit. Egyhangú döntés született arról is, hogy bekérik az Állami Számvevőszék MNB-ügyben készült jelentését, valamint az annak alapjául szolgáló, eddig nem nyilvános dokumentumokat.
Ez azért lehet kulcsfontosságú, mert egy ilyen ügyet nem politikusi emlékezetből lehet feltárni. Szerződések, jegyzőkönyvek, döntés-előkészítő anyagok és pénzügyi dokumentumok kellenek ahhoz, hogy meg lehessen mondani, ki mit tudott, ki mit hagyott jóvá, és hol született olyan döntés, amelynek következményeit ma már az egész ország próbálja megérteni.
A meghallgatást most már sokkal nehezebb egyszerűen kihagyni
Különösen érdekessé teszi a helyzetet, hogy éppen most lépett hatályba a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit megerősítő szabályozás. Az első igazolatlan távolmaradás 100 ezer forintos, a második már egymillió forintos bírsággal járhat, harmadik alkalommal pedig a bizottság rendőri elővezetést is kezdeményezhet.
A bizottság munkájának súlyos akadályozása ennél is komolyabb következménnyel járhat, mert a szabályozás büntetőjogi szankciót is lehetővé tesz. Amikor pedig azt kérdezték Csőszitől, mi történik, ha valamelyik meghallgatni kívánt szereplő éppen külföldön, például Dubajban tartózkodik, a bizottsági elnök röviden csak annyit válaszolt: „mindenre készülnek”.
Ez már egészen más helyzet, mint amikor valaki egyszerűen nem válaszolt az újságíróknak
Évekig lehetett úgy követni az MNB körüli történeteket, hogy a sajtó újabb és újabb kapcsolatokat, cégeket, ingatlanokat és befektetéseket tárt fel, az érintettek pedig eldönthették, kívánnak-e részletesen reagálni. Egy parlamenti vizsgálóbizottság működése más logika szerint zajlik, különösen azután, hogy a megjelenési kötelezettséget jogszabályi eszközökkel is megerősítették.
Ha tehát Matolcsy Györgyöt vagy Matolcsy Ádámot hivatalosan meghívják, jóval nehezebb lesz egyszerű kommunikációs kérdésként kezelni a történetet. Ott konkrét kérdések jöhetnek konkrét pénzügyi döntésekről, személyi kapcsolatokról és arról, hogyan működött az MNB alapítványai köré felépült rendszer.
A bizottság nem bíróság – de ettől még nagyon kellemetlen kérdéseket tehet fel
Fontos különválasztani a parlamenti és a büntetőjogi szálat. A vizsgálóbizottság nem nyomozóhatóság, nem emel vádat, és senkit nem nyilváníthat bűnösnek, a büntetőjogi felelősséget továbbra is a hatóságoknak és végső soron a bíróságnak kell megállapítania.
A parlamenti testület feladata a politikai és intézményi felelősség feltárása. Vagyis azt vizsgálhatja, kik teremtették meg a rendszert, kik felügyelték, kiknek kellett volna közbelépniük, és milyen törvényi változtatások szükségesek ahhoz, hogy a jegybanki közvagyonnal még egyszer ne történhessen hasonló.
Közben két büntetőeljárás is fut
Az MNB körüli ügyekben a parlamenti bizottságtól függetlenül büntetőeljárások is zajlanak: hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt is folyik nyomozás. A bizottság tehát nem ezek helyett dolgozik, hanem egy másik kérdésre keresi a választ: milyen politikai és intézményi környezet tette lehetővé, hogy ekkora közvagyon kerüljön ilyen nehezen átlátható konstrukciókba.
Ez azért lényeges különbség, mert politikai felelősség akkor is létezhet, ha egy adott döntés miatt végül senkit nem ítélnek el büntetőbíróságon. Egy kormányzati vagy jegybanki vezetőnek azt is meg kell tudnia magyarázni, miért hozott meg egy döntést, milyen kontrollokat épített köré, és mit tett akkor, amikor a veszteségek vagy kockázatok már láthatóvá váltak.
A 2016-os „közpénzjelleg” is visszatér
A bizottság munkájának egyik különösen érdekes politikai szála a 2016-os törvényalkotás lesz. Akkor a parlamenti többség olyan szabályozást fogadott el az MNB-alapítványok kapcsán, amely körül országos vita robbant ki arról, elveszítheti-e a közpénz a közpénz jellegét pusztán attól, hogy egy jegybanki alapítványba helyezik.
A mostani bizottságban ráadásul olyan ellenzéki képviselők is ülnek, akik annak idején a kormányoldalon szavaztak ebben a kérdésben. Csőszi már jelezte is: kíváncsi arra, hogyan értékelik ma saját korábbi döntésüket, amikor már látjuk, milyen vagyonkezelési rendszer épült később az alapítványi pénzek köré.
December 31-ig mindent az asztalra akarnak tenni
A testületnek nincs végtelen ideje, a mandátuma szerint december 31-ig el kell készítenie a végső jelentését. Ez azt jelenti, hogy az ősz és a tél rendkívül sűrű lehet: iratbekérések, szakértői elemzések, helyszíni vizsgálatok és személyes meghallgatások követhetik egymást.
Matolcsy György és Matolcsy Ádám neve ezért aligha véletlenül került elő már az első napon. Ha valaki valóban végig akarja követni az MNB-korszak legfontosabb döntéseit és a körülötte kialakult üzleti hálót, előbb-utóbb el kell jutnia azokhoz az emberekhez is, akik a történet középpontjában álltak vagy akiknek szerepéről évek óta kérdések merülnek fel.
Most tehát tényleg elkezdődött
Az elmúlt hónapokban még arról szólt a vita, lesz-e egyáltalán parlamenti vizsgálat az MNB ügyében. Most már nemcsak létrejött a bizottság, hanem megtartotta első ülését, iratokat kér be, elfogadta a munkatervét, és a lehetséges meghallgatottak között már Matolcsy György és Matolcsy Ádám neve is ott van.
A következő nagy pillanat az lesz, amikor ténylegesen kiküldik az első idézéseket. Ha Matolcsy apa és fia valóban leül a bizottság elé, olyan kérdések hangozhatnak el nyilvánosan az MNB százmilliárdos ügyeiről, amelyekre Magyarország évek óta várja a válaszokat.