Újabb tüntetés lesz a Parlamentnél, nem hiszed el mi ellen tüntetnek!
Újabb tüntetés készül a Parlament elé, és már maga a meghívó is olyan, mintha egy politikai kommunikációs laborban próbálták volna megtalálni azt a mondatot, amelyből minden pártpolitika eltűnik. A KözTér szeptember 5-re hirdette meg a „Ne féljetek! 2.0 – Működő Szeretetország” elnevezésű rendezvényt, amelyről azt mondják: nem a pártokról szól, hanem fiatalok és idősek őszinte párbeszédéről, közösségről és Magyarország jövőjéről.
Szép gondolat, tényleg. Csak aztán az ember elkezdi megnézni, kik állnak a kezdeményezés és az előző rendezvény körül, és a pártpolitikától való távolság hirtelen sokkal nehezebben mérhetővé válik.
„Nem a pártokról szól” – ez az alapállítás
A szervezők szerint szeptember 5-én nem hagyományos politikai nagygyűlést akarnak rendezni, hanem egy nyílt, interaktív közösségi workshopot. Nem előre bejelentett politikusok sorát ültetnék a színpadra, hanem videókat várnak az emberektől, és a kiválasztott jelentkezők mondhatják majd el a gondolataikat a Kossuth téren.
Ezzel önmagában semmi probléma nincs, sőt a valódi civil párbeszéd kifejezetten hiánycikk Magyarországon. A kérdés csak az, mennyire hiteles a pártok fölé emelkedő pozíció akkor, ha megnézzük a rendezvény mögött és körül feltűnő arcok politikai és médiatörténetét.
Huth Gergely: a „függetlenség” egyik legismertebb arca a Pesti Srácoktól érkezik
A mostani esemény szervezői között ott van Huth Gergely, a Pesti Srácok egykori vezetője. A Pesti Srácokat aligha kell hosszasan bemutatni annak, aki az elmúlt évtized magyar politikai médiáját követte: a lap a kormánypárti médiatér egyik jellegzetes szereplője volt, Huth pedig annak egyik legismertebb arca és vezetője.
Ez is érdekelhet
És itt nem pusztán arról beszélünk, hogy egy szerkesztőség konzervatív véleményt képviselt. A Telex a Miniszterelnöki Kabinetirodától kikért adatok alapján azt írta, hogy 2020 és 2024 márciusa között 72 kormányzati hirdetési kampány futott a PestiSrácok.hu-n, amelyekre összesen bruttó 1,451 milliárd forintot költött a Kabinetiroda.
Majd most ő segít felépíteni a pártokon túli közéletet
Lehet természetesen azt mondani, hogy valaki változik, újragondolja a világot, vagy egyszerűen elege lesz abból a politikai rendszerből, amelyhez korábban közel állt. Huth ráadásul az elmúlt időszakban már keményen kritizálta a Fideszt és annak korábbi vezetőit is, vagyis nem lenne korrekt úgy tenni, mintha 2026-ban minden egyes mondatát a Fidesz központjából diktálnák.
De ettől a múlt még múlt marad. Ha valaki éveken át a kormánypárti médiarendszer egyik legismertebb szereplője volt, akkor amikor utána egy „nem a pártokról szóló” mozgalom egyik arcaként jelenik meg, teljesen jogos feltenni a kérdést: ez tényleg politikamentes civil ébredés, vagy a régi jobboldali közeg próbál új csomagolásban visszatérni?
Skrabski Fruzsina neve sem éppen a politikai vákuumból érkezett
A szervezők között ott van Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes is. Skrabski korábban Novák Katalin köztársasági elnök tanácsadója volt, és évek óta ismert szereplője a jobboldali közéletnek, vagyis az ő személye sem igazán azt a benyomást kelti, hogy véletlenszerűen összeállt politikailag semleges civilek szerveznének beszélgetést az ország jövőjéről.
Azóta persze ő is látványosan kritikusabb lett a Fidesszel. Idén nyáron már egyenesen azt írta: „átvert minket a Fidesz”, vagyis a mostani helyzete nem egyszerűen azonos a korábbi kormánypárti lojalitással.
Csakhogy a politikai múlt attól még nem párolog el
Sőt, szerintem ettől válik igazán érdekessé a KözTér története. Nem feltétlenül egy klasszikus Fidesz-rendezvényt látunk pártzászlókkal és Kubatov-listával, hanem olyan, a korábbi jobboldali rendszerből vagy annak környékéről érkező szereplők új szerveződését, akik egy része ma már a Fideszt is bírálja.
Ez azonban egészen más állítás, mint az, hogy politikailag előzmény nélküli, független civil közegről lenne szó. Az ember attól még nem lesz politikai tabula rasa, hogy a korábbi kedvenc pártjával összeveszik.
És akkor ott van maga a KözTér alapítója
A KözTér kulcsfigurája Kurucz Dániel, akinek politikai előélete még kevésbé rejtélyes. Kurucz korábban a budapesti Fidelitas elnöke volt, majd 2014 és 2019 között a Miniszterelnökség kommunikációs területén dolgozott, 2015-ben pedig kormánytisztviselővé is kinevezték.
Kurucz évekkel ezelőtt kilépett a Fidelitasból, és maga is hangsúlyozta, hogy nem akar pártpolitikai médiát építeni. Ettől még az a tény különösen szórakoztatóvá teszi a „pártoktól távoli” imázst, hogy egy politikai kezdeményezéssé is váló médiaprojekt központi figurája korábban egyenesen a Fidesz ifjúsági szervezetének budapesti vezetője volt.
A KözTérről már indulásakor azt írták: „ellen-Partizán” lehet
Amikor a Köztér médiaprojektje elindult, több sajtótermék is arról írt, hogy a csatorna egyfajta jobboldali „ellen-Partizánként” készülhet. Kurucz ezt a besorolást visszautasította, és azt mondta, különböző oldalak között szeretne hidat építeni.
Az viszont dokumentált, hogy már a stáb összeállításánál is több, korábban jobboldali vagy kormányközeli médiában dolgozó szereplő került a projektbe, és a Köztérben olyan fideszes politikusok is megjelentek, akiket más szerkesztőségek gyakran hiába próbáltak interjúra hívni.
Az első „független” tüntetésen pedig már egészen érdekes volt a névsor
Június 7-én a KözTér már tartott egy „Ne féljetek!” szimpátiatüntetést a Sándor-palotánál. Ott a Magyar Péter által lemondásra felszólított állami intézményvezetők mellett álltak ki, köztük Sulyok Tamás akkori köztársasági elnök és több, a korábbi rendszerben kinevezett közjogi vezető mellett.
És itt válik igazán erőssé a „hát ez aztán a függetlenség” érzés. A rendezvény szervezésében egy beszámoló szerint Renge Zsolt, a Fidesz budapesti alelnöke és Szabó László, a Fidesz XI. kerületi frakcióvezetője is részt vett Kurucz Dániel mellett.
A színpadon pedig fideszes médiából ismert szereplők beszéltek
A 24.hu helyszíni tudósítása szerint a rendezvényen Kurucz mellett több, általuk fideszes újságíróként leírt közéleti szereplő, köztük Huth Gergely, Skrabski Fruzsina és Kohán Mátyás is felszólalt. A helyszínen még Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője is megjelent.
Mindez természetesen nem bizonyítja, hogy a szeptemberi eseményt a Fidesz pártközpontjából szerveznék, és ilyet bizonyíték nélkül nem is lehet állítani. De ha valaki ezek után teljes politikai semlegességet szeretne belelátni a történetbe, annak azért meglehetősen erős képzelőerőre van szüksége.
Horváth Tamás egy másik jobboldali világból érkezik
A szeptemberi rendezvény szervezői között szerepel Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője is. Őt nem volna korrekt egyszerűen a Fidesz médiarendszeréhez sorolni: lapja az elmúlt időszakban rendszeresen bírálta a Fideszt, miközben láthatóan erős figyelmet fordít a Mi Hazánk politikájára és szereplőire is.
Ez azonban megint csak ugyanazt erősíti: nem politikán kívüli emberek találkozójáról beszélünk. Sokkal inkább a jobboldali közélet különböző – részben Fideszből kiábrándult, részben attól eleve jobbra álló – köreinek érdekes újrarendeződéséről.
Ez lehet a valódi történet: Fidesz utáni jobboldalt építenek?
Számomra ezért a szeptember 5-i rendezvény legérdekesebb része nem is az, hogy hányan mennek majd ki a Kossuth térre. Sokkal izgalmasabb, hogy a 2026-os választási vereség után a korábbi kormánypárti és radikális jobboldali közeg különböző szereplői miként próbálnak új nyelvet találni maguknak.
A pártzászló helyett jön a „közösség”. A hagyományos politikai nagygyűlés helyett „interaktív workshop”. A jobboldali ellenállás helyett „Szeretetország”. Kommunikációs szempontból ez ügyes, csak attól még érdemes emlékezni arra, honnan érkeztek azok, akik most ezt az új szókészletet használják.
A „civil” és a „független” nem ugyanaz, mint a politikai múlt nélküli
Magyarországon teljesen legitim, ha korábbi Fidesz-közeli újságírók, volt Fidelitas-vezetők, konzervatív filmesek vagy Mi Hazánkhoz közelebb álló médiások civil mozgalmat hoznak létre. Ehhez ugyanannyi joguk van, mint bárki másnak, és még az is lehet, hogy valóban őszintén újfajta párbeszédet keresnek.
Csakhogy akkor érdemes ezt annak nevezni, ami. Egy politikailag erősen karakteres múltú társaság új civil-politikai kísérletének, nem pedig valamiféle steril térnek, amely egyszer csak minden előzmény nélkül kinőtt a Kossuth tér kövezetéből.
A legjobb poén mégis az, hogy „nem a pártokról szól”
Mert valóban lehet, hogy szeptember 5-én egyetlen pártlogó sem kerül a színpadra. Lehet, hogy nem áll ki egymás után tíz politikus, és még az is lehet, hogy a résztvevők valódi vitákat folytatnak majd az ország jövőjéről.
De amikor egy rendezvény környezetében ott találjuk a Pesti Srácok egykori vezetőjét, Novák Katalin volt tanácsadóját, a budapesti Fidelitas egykori elnökét, a Magyar Jelen főszerkesztőjét, miközben az előző demonstráció szervezésében fideszes tisztségviselők is részt vettek, akkor azért engedtessék meg egy apró mosoly. Pártzászló valóban nem feltétlenül kell ahhoz, hogy valaminek nagyon is felismerhető politikai színe legyen.