Most érkeztek Magyar Péter rendkívüli bejelentései: Fontos döntések születtek!
Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány: energiatárolók, hálózatfejlesztések, szélerőművek és geotermikus beruházások indulhatnak, az első ütem kerete 868 milliárd forint. Magyar Péter szerint augusztus 31-éig megjelennek az első szélerőművi pályázatok, pénteken pedig eredményt hirdetnek egy csaknem 600 milliárd forintos hálózatfejlesztési programban. A veszélyhelyzet ugyanakkor nem múlt el: a paksi vízállás lassan javul, de a következő napokat továbbra is kritikusnak tartja a kormány.
A kétnapos kormányülés első napja után Magyar Péter egyszerre adott helyzetjelentést az energiaválságról és jelentett be hosszabb távú fejlesztéseket. A miniszterelnök közlése szerint a kormány növeli az energiatároló kapacitást, korszerűsíti a villamosenergia-hálózatot, és új szélenergia-, illetve geotermikus beruházások előtt nyitja meg az utat.
A fejlesztésekhez hazai és uniós forrásokat, valamint magántőkét is bevonnának. A kormány olyan konstrukciót ígér, amelyben nemcsak a beruházók, hanem az állam és az érintett települések is részesednek a projektek bevételeiből.
Szélerőművek, okosmérők és gyorsabb napelemes csatlakozás
A bejelentés legnagyobb száma a 868 milliárd forintos energetikai fejlesztési keret. Ennek részeként a kormány gyorsabbá és átláthatóbbá tenné a háztartási napelemek hálózati csatlakoztatását, egyszerűsítené a geotermikus energia kutatásának és hasznosításának engedélyezését, valamint mindenki előtt megnyitná az ingyenes okosmérő-igénylés lehetőségét.
Az évi 4000 kilowattóránál többet fogyasztó háztartásoknál az okosmérő telepítését kötelezővé tennék. Ezek az eszközök pontosabban követhetővé teszik a fogyasztást, és technikailag megteremthetik annak lehetőségét, hogy a háztartások a hálózat kevésbé terhelt időszakaira ütemezzék át a nagyobb energiaigényű tevékenységeket.
Ez is érdekelhet
A részletes szabályok azonban még sokat számítanak. Nem mindegy, mennyi idő alatt szerelik fel a mérőket, ki viseli az üzemeltetés költségeit, hogyan kezelik a fogyasztási adatokat, és jár-e bármilyen hátránnyal annak, aki nem tudja áthelyezni az áramhasználatát az olcsóbb vagy kevésbé terhelt időszakokra.
A kormányfő azt is közölte, hogy augusztus 31-éig kiírják az első szélerőművi pályázatokat. A beruházásokban kötelező magyar állami tulajdonrészt írnának elő, a települések pedig a Szent István Vidékfejlesztési Programon keresztül kapcsolódhatnának be. Magyar szerint ebből helyben maradó iparűzési adó, hálózatfejlesztés és hosszabb távon kiszámítható önkormányzati bevétel származhat.
Ez ígéretesebb modell lehet annál, amikor egy település legfeljebb a látványt és az építkezés terheit kapja, a pénzügyi haszon viszont máshol jelenik meg. Az állami részesedés önmagában még nem biztosít olcsóbb energiát vagy tisztességes bevételmegosztást. Ehhez átlátható pályázatok, nyilvános szerződések és valódi önkormányzati beleszólás kell.
A Fidesz valóban hosszú évekre elzárta az utat a szélerőművek előtt
Magyar Péter az előző kormány tudatosan rossz döntéseivel magyarázta az energiarendszer mostani sérülékenységét. A szélerőművek esetében ennek kézzelfogható jogszabályi alapja van.
Az Orbán-kormány 2016-ban úgy módosította az építési szabályokat, hogy lakott vagy beépítésre szánt terület 12 kilométeres körzetében nem lehetett ipari szélerőművet telepíteni. Magyarország településszerkezete mellett ez gyakorlatilag ellehetetlenítette az új beruházásokat.
A korlátozást később, uniós vállalások nyomán enyhítették: a 2024-ben elfogadott szabályozás már főszabály szerint 700 méteres védőtávolságot határozott meg, bár katonai, természetvédelmi és tájképvédelmi területeken továbbra is jelentős korlátozások maradtak. Vagyis a Fidesz az utolsó kormányzati ciklusában már elkezdett visszalépni a saját korábbi tiltásától, de addigra közel egy évtized telt el érdemi új szélerőmű-fejlesztések nélkül.
A politikai felelősség ezen a ponton nehezen vitatható. Miközben Európa jelentős része a nap- és szélenergia együttes használatával próbálta kiegyensúlyozni a villamosenergia-termelést, Magyarország gyakorlatilag egyetlen időjárásfüggő technológiára, a napenergiára épített. Napos időben ezért már időnként túl sok áram kerül a hálózatba, estére viszont eltűnik ez a termelés, éppen akkor, amikor a légkondicionálók és más fogyasztók még nagy terhelést okoznak.
Az energiatárolás és a hálózat korszerűsítése ezt a problémát enyhítheti. Gyors megoldást azonban egyik sem jelent: egy új vezetékrendszer, alállomás, tároló vagy szélerőműpark megépítése éveket vehet igénybe.
Közel 600 milliárdos hálózati pályázatról döntenek
Magyar Péter bejelentette, hogy pénteken eredményt hirdetnek egy 1,5 milliárd eurós, megközelítőleg 600 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott villamosenergia-hálózati pályázatban.
A beszédből nem derült ki egyértelműen, hogy ez az összeg teljes egészében része-e a 868 milliárdos első ütemnek. A két számot ezért nem lehet automatikusan összeadni. A részletes pályázati döntésekből kell majd kiderülnie, pontosan mely hálózati társaságok és beruházások kapnak pénzt, milyen önerővel, milyen határidővel és milyen számonkérhető eredményeket vállalva.
Az uniós pénz sem érkezik feltételek nélkül. Az Európai Unió Tanácsa júliusban hagyta jóvá Magyarország új helyreállítási tervét, amely mintegy 10 milliárd euró támogatás és hitel lehívását teheti lehetővé. A folyósítás teljesítményalapú: a pénzt csak az előírt reformok és mérföldkövek teljesítése után lehet megkapni.
Magyar úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány „lemondott” az energetikai és klímaalkalmazkodási források hazahozataláról. Ez politikailag erős, de leegyszerűsítő megállapítás. A pénzek jelentős része azért maradt befagyasztva, mert a korábbi kormány nem teljesítette időben az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, az összeférhetetlenségek kezeléséhez, a korrupcióellenes intézkedésekhez és az uniós költségvetés védelméhez kötött feltételeket. Az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint addig egyetlen helyreállítási kifizetés sem történhetett, amíg valamennyi úgynevezett szupermérföldkő nem teljesült.
Paksnál lassan emelkedik a Duna, de még nincs vége a válságnak
A miniszterelnök szerint a Duna Paksnál már hét centiméterrel a korábbi minimum fölött állt, ezért az atomerőmű megmaradt termelésének helyzetét egyelőre stabilnak ítélték.
A hivatalos vízügyi adatok is lassú emelkedést jeleztek. A Duna vízszintje szerda reggel mínusz 134 centiméter volt Paksnál, estére mínusz 132 centiméter körüli értéket jeleztek, a rövid távú előrejelzés pedig további néhány centiméteres javulással számolt. Ez jó hír, de még nem jelent visszatérést a normális működéshez.
Magyar beszámolója szerint a Dunamenti Erőmű egyik szivattyúja a hőség miatt átmenetileg automatikusan leállt, de annak újraindítására számítottak. A kormány ezért továbbra is azt kéri a lakosságtól és a vállalatoktól, hogy a halasztható nagyobb fogyasztást ne a legterheltebb időszakra ütemezzék.
A miniszterelnök helyzetjelentésében kitért az országban pusztító tüzekre és az ivóvízellátásra is. Közlése szerint az állami szervek az elmúlt napokban 140 ezer liter vizet osztottak ki az autópályákon kialakult torlódásoknál és a vasúton. A TISZA saját adatai szerint 2500 önkéntes 350 helyszínen összesen egymillió liter ivóvizet adott át a járókelőknek és a hőségben dolgozóknak. Ezek a párt által közölt összesített számok.
Magyar azt is kijelentette, hogy a magyar összefogást „Európa- és világszerte irigylik és csodálják”. Ezt a videóban nem támasztotta alá adattal vagy külföldi értékelésekkel. A vízosztás és a fogyasztás mérséklése önmagában is elismerésre méltó; nincs szükség hozzá nemzetközi rajongótábor feltételezésére.
A bejelentett energetikai fordulat iránya indokolható. A valódi próba azonban most kezdődik. Augusztus végéig meg kell jelenniük a szélerőművi pályázatoknak, el kell indulnia a hálózatfejlesztésnek, és nyilvánosságra kell kerülniük azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az állam és az önkormányzatok részesedhetnek a beruházásokból.
A Fidesz éveken át halogatta vagy akadályozta ezeknek a problémáknak a kezelését. Ettől még az új kormányt sem a bejelentések száma, hanem a megépült tárolók, a korszerűbb hálózat, a működő szélerőművek és az ellenőrizhetően elköltött uniós pénzek alapján kell majd megítélni.