Súlyos ügy érheti utol Pócs Jánost: az ügyészségtől kérték mentelmi jogának felfüggesztését
Új bizonyítékokra hivatkozva fordult a Központi Nyomozó Főügyészséghez Molnár Zsolt, a Tisza Sziget Onga korábbi kapcsolattartója. Azt állítja, hogy a nyomásgyakorlás és a megfélemlítés a büntetőeljárás megindulása után sem szűnt meg.
Új szintre lépett a Pócs János körül kibontakozó ügy. Molnár Zsolt saját közlése szerint indítványt nyújtott be a Központi Nyomozó Főügyészséghez, és új információkat, illetve bizonyítékokat adott át a már folyamatban lévő eljáráshoz.
A beadványban azt kérte, hogy a nyomozást mielőbb és teljes körűen folytassák le. Emellett arra kérte az ügyészséget, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél Pócs János mentelmi jogának felfüggesztését, amennyiben ennek megvannak a jogi feltételei.
Molnár azt írta, álláspontja szerint „a zaklatás, a megfélemlítés és a nyomásgyakorlás” a büntetőeljárás megindulása után sem ért véget. Azt is állította, hogy lejárató kijelentésekkel és Magyar Márton nevének folyamatos emlegetésével próbálják nyomás alá helyezni. Ezek jelenleg a beadványt benyújtó férfi állításai, amelyek valóságtartalmát a nyomozó hatóságnak kell megvizsgálnia.
A bejegyzést közzétevő Molnár Zsolt nem azonos az azonos nevű volt MSZP-s országgyűlési képviselővel. A mostani ügy szereplője korábban a Tisza Sziget Onga kapcsolattartója volt.
Ez is érdekelhet
Még nem függesztették fel Pócs mentelmi jogát
Az ügy jelenlegi állását érdemes pontosan megfogalmazni. Molnár Zsolt nem tudja közvetlenül az Országgyűlés elé vinni Pócs mentelmi ügyét, és a beadványa önmagában nem jelenti a mentelmi jog felfüggesztésének hivatalos kezdeményezését.
A törvény szerint a vádemelés előtt a legfőbb ügyész terjeszthet elő ilyen indítványt a házelnöknél. A vádemelés után, illetve magánvádas és pótmagánvádas ügyekben a bíróság teheti meg ugyanezt. Ezután a parlament mentelmi bizottsága vizsgálja meg az ügyet, a végső döntést pedig az Országgyűlés hozza meg.
Augusztus 4-én estig nem jelent meg nyilvános ügyészségi vagy parlamenti tájékoztatás arról, hogy a legfőbb ügyész már valóban kérte volna Pócs mentelmi jogának felfüggesztését. Arról sincs hivatalos közlés, hogy a fideszes politikust gyanúsítottként hallgatták volna ki.
A mostani fejlemény tehát az, hogy egy folyamatban lévőnek mondott nyomozásban új bizonyítékokat adtak át, és kérték az ügyészséget a mentelmi eljárás elindítására. Hogy ebből valóban parlamenti ügy lesz-e, azt az átadott anyagok értékelése dönti el.
Egy hónapok óta durvuló politikai ügy áll a háttérben
A konfliktus a Szőlő utcai ügy körül kialakult politikai és médiacsatából nőtt ki. A Fidesz júniusban azt állította, hogy Molnár Zsolt megfenyegette az üggyel foglalkozó Füssy Angéla újságírót, és nyomást próbált gyakorolni rá.
Molnár ezt tagadta. Azt mondta, magánvéleményt fogalmazott meg, zsarolásról vagy egy vallomás megváltoztatásáról nem beszélt, Füssyvel szemben pedig rágalmazás miatt jogi lépéseket tett. Azt is állította, hogy Pócs János egy telefonbeszélgetésben fenyegető hangnemben közölte vele: támadni fogja őt és Magyar Mártont a parlamentben, és bizonyítékai vannak ellene. Pócs ezekre az állításokra akkor nem adott részletes, nyilvánosan ellenőrizhető választ.
Molnár júliusban ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, és azt kérte, hogy a hatóság vizsgálja meg Pócs János esetleges érintettségét is. A feljelentésben állítólag magánéletbe való beavatkozásról és tartós nyomásgyakorlásról számolt be. Akkor még nem volt hivatalos adat arról, hogy elrendelték-e a nyomozást; a mostani bejegyzésben Molnár már folyamatban lévő eljárásról beszél.
Pócsot ebben az ügyben is megilleti az ártatlanság vélelme. A súlyos állításokat nem Facebook-bejegyzések, hanem bizonyítékok, tanúvallomások, üzenetek és más nyomozati adatok alapján kell eldönteni.
Pócs mentelmi joga korábban is többször szóba került
Nem ez az első alkalom, hogy Pócs János mentelmi jogával büntetőeljáráshoz kapcsolódóan foglalkoznak.
2023-ban a Tiszafüredi Járásbíróság küldött indítványt az Országgyűlésnek egy rágalmazás és becsületsértés miatt indult magánvádas ügyben. A parlament végül nem függesztette fel a fideszes képviselő mentelmi jogát.
2024 októberében egy másik, a Szolnoki Járásbíróságról érkező ügyben szintén a mentelmi jog fenntartásáról döntött az Országgyűlés.
2026 márciusában ismét Pócs mentelmi jogáról kellett szavazni. A feljelentő szerint a képviselő egy Facebook-bejegyzésben bűnözőnek nevezte őt egy korábbi bírósági végzésre hivatkozva, miközben az érintett azt állította, hogy büntetlen előéletű. A feljelentésben az is szerepelt, hogy Pócs esetleg illetéktelenül jutott hozzá az irathoz. A parlament ebben az ügyben sem függesztette fel a mentelmi jogát.
Ezek magánvádas ügyek voltak, amelyekben a parlament hagyományosan ritkán függeszti fel a képviselők mentelmi jogát. A mostani ügy más súlyúvá válhat, amennyiben a Központi Nyomozó Főügyészség egy hivatalból üldözendő bűncselekmény gyanúját látja megalapozottnak, és maga a legfőbb ügyész fordul az Országgyűléshez.
A disznós videó miatt már jogerősen elmarasztalták
Pócs János közéleti működését régóta kísérik olyan provokatív akciók, amelyek közül legalább egy már jogerős bírósági ítélettel is végződött.
A politikus 2025-ben egy megperzselt sertésre írta fel, hogy „Ő volt a soros Romulusz”, majd Ruszin-Szendi Romuluszt állati zsírhoz és levágott sertéshez hasonlította. A bíróság jogerősen megállapította, hogy ezzel megsértette Ruszin-Szendi becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. Pócsnak több mint ötmillió forintot kellett fizetnie, és bocsánatkérő szöveget is közzé kellett tennie.
Ez polgári jogi, nem büntetőügy volt. A jelentősége mégis világos: a bíróság szerint Pócs politikai kommunikációja ebben az esetben túllépte a véleménynyilvánítás megengedett határát.
A kazános videóból is feljelentés lett
2019-ben került nyilvánosságra egy 2008-ban készült felvétel, amelyen Pócs egy roma alkalmazottját egy nagyméretű kazánba zárta. A videón égő papírt dobott be, majd a férfira csukta az ajtót, miközben arról beszélt, hogy azokat a cigányokat égeti el, akikre haragszik.
Pócs nem tagadta, hogy ő szerepel a felvételen. Azt mondta, a férfi a barátja volt, és az ő kérésére, viccből készítették a videót.
A történtek miatt közösség tagja elleni erőszak és személyi szabadság megsértésének gyanújával feljelentést is tettek. Nyilvánosan hozzáférhető forrásokban azonban nem található olyan későbbi jogerős ítélet, amely Pócs büntetőjogi felelősségét ebben az ügyben megállapította volna.
A videó politikai következmények nélkül maradt: a Fidesz nem mondatta le a képviselőt, aki később is a párt egyik rendszeresen szerepeltetett politikusa maradt.
Közben egy Pócshoz kötődő szervezet pénzügyeit is vizsgálják
Júliusban az is kiderült, hogy egy Pócs János farmjára bejegyzett civil szervezet mintegy 150 millió forint közpénzt kapott különböző helyi programokra. A beszámolókban olyan fellépők is szerepeltek, akik a sajtó megkeresésére azt mondták, nem tudtak az állítólagos szereplésükről.
Pócs azt állította, hogy minden programot megtartottak, és minden támogatással szabályosan elszámoltak. Azt is mondta, hogy az egyesületet érintik a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai miatt indult vizsgálatok. A NAV az NKA pénzeihez kapcsolódóan költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, de nincs nyilvános adat arról, hogy Pócsot vagy az egyesület vezetőit ebben az ügyben meggyanúsították volna.
Ez különálló történet, nem kapcsolható automatikusan Molnár Zsolt feljelentéséhez. A közös pont az, hogy Pócs körül egyre több olyan ügy gyűlik össze, amelyben már nem elég egy indulatos Facebook-videóval azt mondani, hogy politikai támadás történt.
Most az ügyészségnek kell eldöntenie, van-e valódi ügy
Pócs János az elmúlt hónapokban arra építette ellenzéki szerepét, hogy kamerával kövesse, provokálja és kérdezze a Tisza politikusait, illetve a kormányhoz kötődő szereplőket. Ez önmagában politikai kommunikáció, még akkor is, ha sokszor inkább utcai tartalomgyártásnak tűnik, mint parlamenti munkának.
A határ ott húzódik, ahol a politikai provokáció esetleg zaklatássá, fenyegetéssé, jogosulatlan adatgyűjtéssé vagy a magánéletbe történő jogellenes beavatkozássá válik. Molnár szerint ez megtörtént. Pócs büntetőjogi felelősségét azonban nem ő, nem a Tisza és nem a Facebook közönsége dönti el.
Az ügyészségnek most azt kell megvizsgálnia, hogy az átadott új bizonyítékok alátámasztják-e a feljelentő állításait. Amennyiben igen, és Póccsal szemben olyan eljárási lépés válna szükségessé, amelyet a mentelmi joga akadályoz, a legfőbb ügyésznek az Országgyűléshez kell fordulnia.
A Fidesz politikusának pedig ebben az esetben nem a kamerába kellene magyaráznia. A legegyenesebb lépés az lenne, ha maga is közölné: nem kíván a mentelmi joga mögé bújni, és kész tisztázni magát a hatóság előtt.
Egyelőre azonban a formális mentelmi indítvány még nem érkezett meg. Most az ügyészségen van a sor.