Brutális ami a költségvetéssel történik, a Tisza kormány olyat lépett ami után mindenki csak néz
Brutális fordulat a költségvetésben: 424 milliárdos többlet jött össze júniusban
A kormányváltás utáni júniusban hosszú idő óta nem látott havi többletet mutatott az államkassza. A látványos eredményhez hozzájárult, hogy egyes autópálya-koncessziós kifizetések elmaradtak, és csaknem 150 milliárd forint érkezett állami vállalatoktól. Csodáról azonban még nincs szó: fél év alatt már az egész évre tervezett hiány több mint 80 százaléka összejött.
Júniusban 424,1 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere. Egy évvel korábban ugyanebben a hónapban mindössze 27,4 milliárd forint maradt pluszban, vagyis az idei eredmény közel tizenötször akkora lett.
A szám első látásra valóban döbbenetes. Különösen egy olyan költségvetésnél, amelyet az Orbán-kormány választás előtti pénzszórása, a meg nem érkező uniós források és az alultervezett kiadások már az év első hónapjaiban alaposan megtépáztak.
A részletes adatokból azonban az is látszik, hogy a javulás nem egyetlen nagy Tisza-kormányzati varázsütés eredménye. Egyszeri bevételek, elmaradt vagy későbbre tolódó kifizetések és még az előző kormány által elrendelt osztalékelvonások is segítették a júniusi egyenleget.
Nem ment ki minden pénz az autópálya-koncesszióra
Az egyik legfontosabb változás az úthálózat rendelkezésre állási díjainál történt. Az állam az első fél évben 223,4 milliárd forintot fizetett ki ezen a címen, 111,7 milliárddal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában.
Ez is érdekelhet
A pénzügyminisztériumi jelentés szerint a különbséget részben a gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó szerződés megváltozása okozta, de az is szerepel benne, hogy egyes, júniusra tervezett kifizetések nem történtek meg.
Ez politikailag azért érdekes, mert a magyar gyorsforgalmi utak jelentős részét 35 évre a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő MKIF kapta meg. Az állam 2022 óta már több mint ezermilliárd forintot fizetett ki a koncessziós rendszerben.
A 223,4 milliárdos első félévi összeg ugyanakkor nem kizárólag az MKIF pénze: az M5-ös és az M6-os autópálya más koncessziós díjai is benne vannak. A jelentésből azt sem lehet megállapítani, hogy a júniusi kifizetéseket véglegesen sikerült-e csökkenteni, vagy csak későbbre halasztották őket.
Ezért még korai azt írni, hogy a Tisza-kormány egyetlen mozdulattal százmilliárdot vett vissza Mészároséktól. Az viszont már látható, hogy júniusban nem folyt ki automatikusan minden korábban betervezett összeg az államkasszából. A kabinetnek most azt kell nyilvánosságra hoznia, pontosan melyik számlát miért nem fizették ki, és ennek milyen következménye lesz az év hátralévő részében.
Közel 150 milliárd érkezett állami cégektől
A többlet másik fontos összetevője a csaknem 150 milliárd forintos, állami társaságokkal kapcsolatos bevétel volt. Ez a gyakorlatban nagyrészt állami vállalatok által fizetett osztalékot jelentett, bár a részletes jelentés nem nevezte meg külön a cégeket és az összegeket.
Az egyik ismert tétel a Szerencsejáték Zrt.-ből származhatott. Nagy Márton még három nappal a választás előtt döntött úgy, hogy az állam 52 milliárd forint osztalékot vesz ki a cégből. Ebből 26 milliárdot június 30-ig, a másik felét pedig október végéig kellett befizetni.
Az összeghez nemcsak a társaság 49,1 milliárdos 2025-ös nyereségét használták fel, hanem az eredménytartalékból is kivettek több milliárd forintot. Vagyis az Orbán-kormány az utolsó pillanatban lényegében kisöpörte az előző évi profitot az állami szerencsejáték-vállalatból.
A pénz már a Tisza-kormány időszakában érkezett be, de az elvonásról még az előző kabinet döntött. Ez jól mutatja, miért nem lehet a júniusi eredményt egyszerűen egyik vagy másik kormány kizárólagos teljesítményeként eladni.
Az MVM-ből is újabb tízmilliárdokat vettek ki
Az MVM-nél 207,5 milliárd forintos osztalékról döntöttek. Ebből 131,5 milliárdot már 2025 novemberében osztalékelőlegként megkapott az állam, 2026-ra így további 76 milliárd forint kifizetése maradt.
A korábban kifizetett 131,5 milliárd tehát nem „tűnt el”. Pénzforgalmi szempontból 2025-ben érkezett meg a költségvetésbe, így a tavalyi államháztartási egyenleget javította. Az más kérdés, hogy az Orbán-kormány pontosan milyen kiadások fedezésére használta fel: az állami bevételeket nem külön borítékokban őrzik, hanem a költségvetés egészének finanszírozására fordítják.
A júniusi csaknem 150 milliárdos vállalati bevételből a nyilvánosan ismert két nagyobb tétel a Szerencsejáték Zrt. 26 milliárdja és az MVM fennmaradó 76 milliárdja lehetett. A többi összeg eredetét a Pénzügyminisztérium jelentése nem részletezte, ezért azt nem lehet felelősen megmondani, mely cégek fizették be.
A jó június mögött még mindig ott tátong a hatalmas hiány
A havi többlet ellenére a költségvetés féléves helyzete továbbra is súlyos. Június végéig 3382,2 milliárd forintos hiány halmozódott fel, ami az egész évre engedélyezett pénzforgalmi deficit 80,2 százaléka. Tavaly ugyanekkor 2773,6 milliárd forint volt a hiány.
Az első fél évben a központi alrendszer bevételei 20,6 ezer milliárd forintot tettek ki, 4,7 százalékkal többet az előző évinél. A kiadások azonban ennél gyorsabban, 6,9 százalékkal emelkedtek, és elérték a 24 ezer milliárd forintot.
A júniusi eredmény tehát olyan, mintha egy hosszú lejtmenet után sikerült volna egy hónapra behúzni a kéziféket. Ez fontos, de attól az autó még nem került vissza az útra.
Ráadásul az osztalékbevételek egyszeriek. A Szerencsejáték Zrt. vagy az MVM éves nyereségét nem lehet minden hónapban újra kivenni. Ha pedig az autópálya-koncessziós kifizetéseket csak elhalasztották, akkor azok később ismét megjelennek a kiadások között.
A valódi fordulat az lenne, ha a NER-szerződéseken spórolnának
A Tisza-kormány számára a júniusi szám egyszerre siker és figyelmeztetés. Siker, mert a kormányváltás utáni hónapban nem nőtt tovább fékezhetetlenül a hiány. Figyelmeztetés, mert a látványos többlet jelentős része nem ismételhető meg.
A valódi költségvetési fordulatot nem egyetlen havi adat bizonyítja majd, hanem az, hogy a kabinet tartósan képes-e visszafogni a kiadásokat anélkül, hogy ismét a kórházakon, az iskolákon, a vasúton vagy az önkormányzatokon verné le a spórolást.
Ehhez át kell világítani a NER-rel kötött hosszú távú szerződéseket, újra kell tárgyalni az indokolatlanul drága konstrukciókat, és meg kell állítani azokat a beruházásokat, amelyek elsősorban az előző kormány üzleti hátországát szolgálták.
Júniusban legalább annyi történt, hogy a költségvetés nem ugyanazzal a lendülettel folytatta a zuhanást. A 424 milliárdos többlet valóban jó hír. Ünnepelni azonban majd akkor lehet, ha a pénz nem csak egy hónapra marad a kasszában, és kiderül, hogy a koncessziós milliárdokból mennyi az igazi megtakarítás.