Felháborító részlet derült ki Paksról: elmaradt a létfontosságú fejlesztés, miközben reklámra milliárdok mentek
A Duna rekordalacsony vízállása miatt vasárnap késő estére már csak a Paksi Atomerőmű egyik blokkja termelt áramot, az is kevesebb mint fél teljesítménnyel. Közben kiderült: a 2018-as figyelmeztetés után indokolttá vált szivattyúfejlesztés nem készült el. Az előző, Fidesz vezette kormányok idején az állami energiacégek reklámköltéseire ugyanakkor már két év alatt is több milliárd forint jutott.
Vasárnap 23 óra 19 perckor a paksi blokkok közül három már egyáltalán nem termelt áramot. A második blokk 231 megawattos teljesítménnyel működött, miközben az erőmű névleges összteljesítménye megközelíti a 2000 megawattot. A visszaesést nem műszaki meghibásodás vagy nukleáris veszélyhelyzet okozta, hanem az, hogy a rekordalacsony dunai vízállás mellett a jelenlegi vízkivételi rendszer már nem működtethető biztonságosan teljes kapacitással.
A Duna szélsőséges apadása természeti jelenség. Az azonban már nem az időjárás döntése, hogy az ország legfontosabb erőművében nyolc év alatt sem készült el az a fejlesztés, amely alacsonyabb vízállás mellett is lehetővé tenné a hűtővíz kiemelését.
2018-ban már világosan látszott a probléma
Magyar Péter miniszterelnök július 31-én jelentette be, hogy vizsgálat indul annak tisztázására, miért maradt el a paksi szivattyútelep időben történő áthelyezése. A kormányfő szerint egy „10 plusz 10 milliárd forintos”, vagyis nagyjából húszmilliárdos beruházásról lett volna szó, amelyet már a 2018-as rendkívül alacsony vízállás indokolttá tett. A jelenleg folyamatban lévő munkák várhatóan csak 2028–2029-re készülhetnek el.
Egy fontos pontosításra szükség van: a most emlegetett, elmaradt beruházás nem egyszerűen egy tízmilliárdos hűtővíztározó volt. A kormány tájékoztatása a vízkivételt biztosító szivattyútelep áthelyezéséről és fejlesztéséről szólt. Nagy hűtővíztározó vagy alternatív vízforrás kiépítése ettől különálló, lehetséges jövőbeli megoldásként merült fel.
Ez is érdekelhet
A különbség azért lényeges, mert a Dunában még szélsőségesen alacsony vízállás mellett is lenne elegendő víz az erőmű hűtéséhez. A jelenlegi válságot elsősorban az okozza, hogy a víz szintje annyira lecsökkent, hogy a meglévő rendszer szivattyúit már nem lehet biztonságosan a korábbi módon működtetni.
Százhalombattán megoldották, Pakson nem
A történetet különösen kellemetlenné teszi a százhalombattai Dunai Finomító példája. A Mol a 2018-as alacsony vízállás után elvégezte a szükséges szivattyúfejlesztéseket, ezért a finomító vízellátása a mostani extrém helyzetben is biztosítható maradt.
Pakson ugyanez nem történt meg. A jelenlegi miniszterelnök szerint az MVM nem szánta rá a szükséges összeget a beruházásra. Hogy pontosan ki, mikor és milyen indokkal döntött a fejlesztés elhalasztásáról, egyelőre nem nyilvános; ennek feltárására ígért vizsgálatot a kormány.
Az erőmű azért nem maradt teljesen felkészületlen. Az Átlátszó 2023-ban arról írt, hogy egy 2,3 milliárd forintos keretszerződés alapján dízelüzemű szivattyúkkal készültek az extrém kisvízi helyzetekre. Ezek azonban elsősorban a reaktorok biztonságos hűtését segítik, nem teszik lehetővé, hogy az erőmű változatlanul, teljes kapacitással termeljen áramot.
Ez fontos különbség. A nukleáris biztonság fenntartása és az áramtermelés folytatása nem ugyanaz a feladat. A leállított blokkok biztonságos hűtése biztosított, az ország villamosenergia-rendszeréből azonban így is közel kétezer megawattnyi olcsó alaptermelés tűnhet el.
Reklámra már korábban is könnyebben előkerültek a milliárdok
Miközben a tartós műszaki megoldás elmaradt, az MVM és a Paksi Atomerőmű korábbi reklámköltései egészen más állami pénzügyi prioritásokról árulkodnak.
Az Átlátszó közérdekű adatigényléssel megszerzett adatai szerint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2016-ban 932,9 millió, 2017-ben pedig 1,29 milliárd forint értékben kötött reklám-, hirdetési és promóciós szerződéseket. Ez két év alatt több mint 2,2 milliárd forint.
A 2017-es pénzekből többek között:
- a Mediaworks 212 millió,
- az SA Day Kft. 169,3 millió,
- az MMG, vagyis a Lokálhoz és a 888.hu-hoz kötődő cég 93,9 millió,
- a Demokrata kiadója 87,3 millió,
- a Pannon Lapok Társasága 83,2 millió,
- a Ripost 71,5 millió,
- a TV2 pedig 70,2 millió forint értékű szerződéseket kapott.
Az anyavállalat, az MVM Zrt. külön listáin további összegek szerepeltek. A cég 2016-ban nettó 2,69 milliárd, 2017-ben nettó 2,24 milliárd forintnyi reklámszerződést kötött. Ez nem 5,5 milliárd, ahogy több helyen megjelent, hanem két év alatt összesen 4,93 milliárd forint. Ennek jelentős része az Átlátszó besorolása szerint kormányközeli médiavállalkozásoknál landolt.
Most mindenki mástól kérnek takarékosságot
A kialakult helyzetben az ipari nagyfogyasztókat önkéntes korlátozásra kérték, a lakosságnak pedig azt tanácsolták, hogy a kritikus esti órákon csökkentse az áramhasználatát. A klímaberendezések működtetését és az elektromos autók töltését lehetőség szerint a 17 és 22 óra közötti időszakon kívülre kellene időzíteni.
A takarékossági kérés a jelenlegi helyzetben érthető. Az már nehezebben magyarázható, hogyan jutott el idáig az ország.
A Duna rekordalacsony vízállását egyetlen kormány sem tudta volna megakadályozni. A 2018-as figyelmeztetés után azonban lett volna idő felkészíteni a paksi vízkivételi rendszert arra, hogy egy újabb szélsőséges aszály idején ne az ország legfontosabb erőművét kelljen fokozatosan lekapcsolni.
Most a lakosság és a vállalatok spórolnak, az ország drágább importáramot vásárol, a végleges fejlesztés pedig jó esetben 2028–2029-re készül el. Hogy ezért pontosan kiket terhel felelősség, azt a bejelentett vizsgálatnak kell kiderítenie. Azt viszont már most is tudjuk, hogy a veszély nem előzmény nélkül érkezett.