Már látni mikor éri el az eső a Duna vízgyűjtő területeit, ekkor érkezhet a fordulat
Hosszú idő után először mutatnak biztató változást a középtávú időjárási előrejelzések: augusztus 7-e körül csapadékosabbra fordulhat az idő a Duna felső, alpesi vízgyűjtőjén, majd a következő napokban újabb záporok és zivatarok érkezhetnek.
Ez még nem jelenti azt, hogy a magyarországi Duna néhány nap alatt visszatér a megszokott medrébe. A folyó vízszintje rövid távon tovább csökkenhet, a száraz talaj pedig az első csapadék jelentős részét elnyelheti. A mostani előrejelzésekben megjelenő eső azonban az első valódi reménysugár lehet a történelmi mélységbe süllyedt folyó számára.
Augusztus 7-e körül jelenik meg az első komolyabb csapadékjel
A Salzburg térségére készült, augusztus 1-jei ECMWF ensemble-diagramon augusztus 6–7-ig alig látható csapadék. Ezt követően azonban több modellfutás is esőt jelez, és augusztus közepéig ismétlődően megjelennek kisebb-nagyobb csapadékcsúcsok.
A fehér vonallal jelölt ensemble-átlag szintén emelkedni kezd augusztus 7-e körül. Ez azt mutatja, hogy már nem egyetlen elszigetelt modellfutás számol esővel: a lehetséges forgatókönyvek egyre nagyobb része jelez csapadékot az Alpok és a Duna felső vízgyűjtőjének térségében.
Ez is érdekelhet
A német előrejelzés is változást mutat
A Német Meteorológiai Szolgálat tíznapos prognózisa szerint augusztus 7. és 9. között változékonyabb idő érkezhet, helyenként erős záporokkal és zivatarokkal. Ez azért fontos, mert a Duna felső vízgyűjtőjének jelentős része Bajorországot és az Alpok északi előterét is érinti.
A kedvező forgatókönyv szerint tehát a hét második felében a bajor és osztrák vízgyűjtő egyes részei több hullámban kaphatnak csapadékot. Ha az eső nem csupán szűk sávokban lehulló zivatarokból áll, hanem nagyobb területet érint, annak már mérhető hatása lehet a Duna vízhozamára.
Az osztrák meteorológiai szolgálat ugyanakkor továbbra is rendkívüli szárazságról beszél. A GeoSphere Austria szerint a hőhullám és a tartós csapadékhiány az elszórt záporok ellenére is folytatódik, vagyis egyelőre nincs szó a száraz időszak biztos és tartós lezárásáról.
Paksnál még tovább apadhat a folyó
A rövid távú hivatalos vízállás-előrejelzés egyelőre nem mutat fordulatot. A Hydroinfo augusztus 1-jén kiadott számítása szerint Paksnál az akkori mínusz 130 centiméteres vízállás augusztus 7-re akár mínusz 138 centiméter közelébe süllyedhet. Budapesten ugyanezen időszak alatt 17 centiméterről körülbelül 11 centiméterre csökkenhet a vízszint.
Ez nem mond ellent az augusztus 7. után megjelenő esőjelnek. A vízügyi előrejelzés a következő napokra számol, miközben az esetleges alpesi csapadék csak később hullana le, és annak vize sem jelenik meg azonnal Magyarországon.
Előbb meg kell telniük a kisebb hegyi patakoknak és mellékfolyóknak, majd a víztömegnek végig kell haladnia a Duna felső szakaszán. Ebből következően egy augusztus 7–9. között lehulló jelentősebb eső hatása a magyarországi szakaszon várhatóan csak többnapos késéssel válhatna érzékelhetővé.
Nem minden esőből lesz dunai víz
A hosszú szárazság miatt az Alpok és az előtér talaja is jelentős vízhiánnyal küzd. Az első mérsékeltebb esőket ezért részben magába szívhatja a talaj, miközben a magas hőmérséklet miatt továbbra is erős maradhat a párolgás.
A Dunának nem feltétlenül egyetlen heves zivatarra van szüksége. Sokkal kedvezőbb lenne egy többnapos, nagy területre kiterjedő, mérsékelt intenzitású eső, amely nem néhány völgyre zúdul le, hanem egyszerre növeli több alpesi mellékfolyó vízhozamát.
A zivataros csapadék eloszlása ezzel szemben rendkívül egyenetlen lehet. Egy településen rövid idő alatt több tíz milliméter eshet, miközben a szomszédos völgy teljesen száraz marad. Egy ilyen esemény helyi villámárvizet is okozhat, de a Duna teljes vízhozamán alig változtat.
A lehűlés önmagában is segítséget jelenthet
Az előrejelzési diagramon az is látható, hogy augusztus 6–8. körül a magasban mérséklődhet a rendkívüli meleg. A 850 hektopascalos szinten – nagyjából másfél kilométeres magasságban – a korábbi 20 fok feletti értékek után több futás 14–16 fok körüli levegőt jelez.
Ez nem közvetlenül a felszíni hőmérsékletet mutatja, de egy hűvösebb, változékonyabb időjárási időszak lehetőségét jelzi. Ha a lehűlés valóban megérkezik, mérséklődhet a párolgás, csökkenhet a folyó és a talaj további vízvesztesége, valamint visszaeshet a légkondicionálók miatt megugró villamosenergia-fogyasztás is.
Az energiaellátás szempontjából tehát már az is kedvező változás lenne, ha a csapadék eleinte nem emelné meg látványosan a Dunát, de megszakítaná a forróság és a gyors párolgás körforgását.
Augusztus közepén jöhet az első érzékelhető javulás
A jelenlegi számítások alapján a legkedvezőbb forgatókönyv az, hogy augusztus 7. után több csapadékhullám is eléri a felső vízgyűjtőt. Ebben az esetben augusztus második hetének végén vagy a hónap közepén már megállhatna az apadás, majd kisebb vízszintemelkedés indulhatna el a magyarországi szakaszon.
Ez azonban még nem lenne valódi kilábalás. A Duna vízhiánya olyan súlyos, hogy néhány napnyi zápor legfeljebb átmeneti javulást okozhat. A tartós rendeződéshez több, egymást követő csapadékos időszakra lenne szükség az Alpokban, Bajorországban és Ausztriában.
A rosszabb forgatókönyv szerint a zivatarok elszórtak maradnak, a csapadék nagy részét felszívja a kiszáradt talaj, és a folyó alacsony vízállása egészen az őszi, tartósabb esőzésekig velünk marad.
Az első változás azonban már megjelent a térképeken.
Augusztus 7-e után végre nemcsak újabb hőhullámok, hanem esőfelhők is feltűnnek a Duna forrásvidéke fölött.