Az alacsony vízállás miatt láthatóvá váltak a Ferenc József híd maradványai
Döbbenetes látvány a Dunánál: előbukkantak a felrobbantott Ferenc József híd maradványai
A Duna rendkívül alacsony vízállása újabb történelmi emléket tett láthatóvá Budapesten. A Szabadság híd környezetében most jól kivehetők azok a víz alatt rejtőző szerkezeti maradványok, amelyek az eredeti Ferenc József híd 1945-ös felrobbantásakor kerültek a folyóba.
A Falanszter Facebook-oldalán bemutatott felvételeken olyan fémdarabok és roncsok rajzolódnak ki a sekély vízben, amelyek normális vízállásnál teljesen eltűnnek a Duna felszíne alatt. A látvány egyszerre különleges és nyugtalanító: miközben egy több mint nyolcvanéves történelmi esemény nyomai kerültek szem elé, az előbukkanásuk a folyó rendkívüli apadásának újabb jele.
A visszavonuló német csapatok robbantották fel
Az eredeti Ferenc József hidat 1896-ban, a millenniumi ünnepségek évében adták át. Nevét az uralkodóról kapta, és gyorsan Budapest egyik meghatározó dunai átkelőjévé vált.
A híd sorsa a második világháború végén pecsételődött meg. Budapest ostroma alatt, 1945. január 16-án éjszaka a visszavonuló német csapatok felrobbantották, ahogyan a főváros többi Duna-hídját is.
Ez is érdekelhet
A detonáció következtében a középső hídrész leszakadt és a folyóba zuhant. A most láthatóvá vált maradványok ennek a pusztításnak az emlékét őrzik a mederben.
A víz évtizedeken keresztül eltakarta a roncsokat, a mostani rendkívüli apadás azonban ismét megmutatott belőlük olyan részeket, amelyek máskor csak búvárok vagy különleges műszerek segítségével lennének megfigyelhetők.
Elsőként ezt a hidat építették újjá
A háború végére Budapest dunai átkelői romokban hevertek. A Ferenc József híd azonban a többihez képest kedvezőbb helyzetben volt, mert a parti pillérek és a szerkezet jelentős része megmaradt.
Ezért a felrobbantott nagy budapesti hidak közül elsőként ezt sikerült helyreállítani. Az újjáépített átkelőt 1946. augusztus 20-án nyitották meg ismét a forgalom előtt.
Ekkor kapta a ma is használt Szabadság híd nevet.
Az újjáépítés a háború utáni Budapest egyik legfontosabb jelképes eseménye volt. A város még romokban állt, az átkelő újranyitása azonban azt üzente, hogy a Duna két partja ismét összekapcsolható, és a főváros lassan újra működni kezd.
Különleges szerkezetű magyar híd
A Szabadság híd nemcsak történelmi múltja miatt különleges. Jellegzetes zöld színe, hatalmas kapuzatai, díszes címerei és turulmadarai Budapest egyik legismertebb építészeti jelképévé tették.
Szerkezeti kialakítása is ritkaságnak számít. Magyarország egyetlen jelentősebb konzolos rendszerű hídjaként szokták említeni, bár külső megjelenése miatt sokan lánchídnak gondolják. A szerkezet azonban nem hagyományos függőhídként működik.
A híd építésekor korszerű mérnöki megoldásnak számított, miközben a tervezők arra is ügyeltek, hogy az ipari szerkezet ünnepélyesen illeszkedjen a főváros látképébe. Ez a kettősség ma is jól látható rajta: egyszerre hat erős, funkcionális acélszerkezetnek és gazdagon díszített városi műalkotásnak.
Nem régészeti feltárás, hanem az apadás következménye
A felszínre került maradványokhoz nem szervezett kutatás vagy medertisztítás vezetett. A Duna vízszintje egyszerűen annyira lecsökkent, hogy a korábban eltakart roncsok egy része láthatóvá vált.
Ezért a különleges látvány egyben komoly figyelmeztetés is.
A folyó apadása már nemcsak a hajózást és a vízi élővilágot nehezíti. A Duna alacsony vízállása az energiatermelést, az ipari vízellátást és a folyó menti vízbázisokat is egyre nagyobb nyomás alá helyezi.
A mederben megjelenő zátonyok, roncsok és régi építménymaradványok látványos fényképeket eredményeznek, de egyben azt is mutatják, milyen szélsőséges állapotba került Magyarország legnagyobb folyója.
A roncsokhoz lemenni veszélyes lehet
A vízből előbukkanó történelmi maradványok sokakat csábíthatnak arra, hogy közelebbről is megnézzék őket. A Duna medrébe azonban nem érdemes bemerészkedni.
A felszín alatt éles fémdarabok, instabil hordalék, hirtelen mélyülő részek és erős áramlatok lehetnek. Az alacsony vízállás nem jelenti azt, hogy a folyómeder biztonságosan bejárható.
A maradványokat elmozdítani vagy hazavinni sem szabad. Nem egyszerű ócskavasról, hanem Budapest háborús múltjának tárgyi emlékeiről lehet szó.
A Duna visszaadott egy darabot Budapest múltjából
A Szabadság híd ma békésen köti össze a Fővám teret és a Gellért teret. Naponta villamosok, autók, kerékpárosok és gyalogosok ezrei haladnak át rajta.
A mélyben azonban ott maradt az előző híd pusztulásának nyoma.
Most, több mint nyolc évtizeddel a robbantás után, a Duna néhány darabot ismét megmutatott abból, amit 1945 januárjában elnyelt. A látvány történelmi időutazásnak tűnik, de az ára súlyos: a folyó vízszintjének példátlan visszaesése kellett hozzá.
A régi Ferenc József híd maradványai tehát nem most kerültek oda.
Csak eddig volt felettük elég víz.