Most érkezett: nyilvánosságra hozták, kit jelölnek köztársasági elnöknek
Megnevezte köztársaságielnök-jelöltjét a Mi Hazánk Mozgalom: a párt Tóth Máté energiajogászt, közgazdászt és gyakorló ügyvédet állítaná az államfői tisztségre.
A bejelentés több szempontból is váratlan. A párt nem saját parlamenti politikusát küldené a versenybe, hanem egy párton kívüli, elsősorban az energetika, a közjog és az alkotmányosság területén ismert szakembert. Tóth Máté neve eddig inkább szakmai konferenciákon és jogi elemzésekben szerepelt, mint választási plakátokon.
A Mi Hazánk maga is „szimbolikus jelölésként” beszél a döntésről. A Tisza kétharmados parlamenti többsége mellett ugyanis a pártnak nincs reális lehetősége arra, hogy önállóan államfőt válasszon. A jelölés ezért legalább annyira politikai üzenet, mint személyi ajánlat.
Nem pártkatonát, hanem energiajogászt küldenének a Sándor-palotába
A Mi Hazánk közleménye szerint Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, energiajogász és közgazdász. Húsz éve dolgozik ügyvédként, tizenöt éve oktat egyetemeken, LL.M.-diplomáját pedig a bostoni Suffolk Egyetemen szerezte.
Ez is érdekelhet
Szakmai munkáját 2019-ben a Wolters Kluwer Év Jogásza díjával ismerték el. Tagja és alelnöke a Magyar Energetikai Társaság elnökségének, egyúttal az interdiszciplináris tagozatot is vezeti.
A párt kiemelte, hogy Tóth nemzetközi szinten is ismert szakember, aki Chicagótól Washingtonig több helyen tartott előadásokat. Közjogi és világnézeti tárgyú könyvek, valamint tanulmányok szerzője, de a Mi Hazánk szerint nem kötődik egyik parlamenti párthoz sem.
A közleményben úgy fogalmaztak, hogy a jelölt „következetesen nemzetben gondolkodik”.
Ez a megfogalmazás egyszerre próbálja hangsúlyozni Tóth függetlenségét és jelezni, hogy világnézete nem áll távol a Mi Hazánk politikai világától.
Az energetikai háttér most különösen erős üzenet
Nem véletlen, hogy a párt éppen energiaügyi szakembert választott. Magyarország a Duna történelmi apadása, a paksi blokkok leállítása és az energiabiztonságról szóló országos vita közepén áll.
A következő években egyszerre kell dönteni az atomenergia jövőjéről, a megújuló forrásokról, az importfüggőség csökkentéséről, a villamosenergia-hálózat fejlesztéséről és a nagy ipari fogyasztók szerepéről. Az energetika már régen nem egy szűk szakmai terület: gazdasági, nemzetbiztonsági és társadalmi kérdéssé vált.
Tóth Máté jelölésével a Mi Hazánk azt próbálhatja üzenni, hogy az államfői hivatalba nem feltétlenül egy újabb hivatásos politikust, hanem összetett állami rendszereket ismerő szakembert kellene küldeni.
Az államfő természetesen nem irányítja az energiapolitikát, nem vezeti a minisztériumokat, és nem dönt erőművek építéséről. Egy ilyen szakmai háttér mégis különleges súlyt adhatna megszólalásainak olyan időszakban, amikor az ország energiaellátása a közélet egyik legfontosabb témájává vált.
A párt szerint valódi alkotmányos őrre lenne szükség
A Mi Hazánk indoklása szerint a jelenlegi helyzetben olyan köztársasági elnök kell, aki nemcsak a magyar közjogi hagyományokat ismeri, hanem a mai politikai és alkotmányos viszonyokat is pontosan érti.
„Olyan szakemberre van szükség, aki az elméletben és a gyakorlatban egyaránt jártas, és aki képes valóban őrködni az alkotmányosság felett” – írták.
Ez egyértelmű kritika az elmúlt évek államfői gyakorlatával szemben. A köztársasági elnököt sokáig inkább a kormányzati döntések ünnepélyes aláírójaként, mint azok önálló alkotmányos kontrolljaként láthatta a közvélemény.
A Mi Hazánk most azt állítja: olyan emberre van szükség, aki nem pusztán ismeri a jogszabályokat, hanem szükség esetén hajlandó is használni az államfő rendelkezésére álló eszközöket. Visszaküldi a vitatott törvényt, alkotmányossági kontrollt kér, és nem kezeli formaságnak az aláírás előtti mérlegelést.
Az már más kérdés, hogy Tóth Máté elnökként valóban így viselkedne-e. Erről egyelőre csak a jelölő párt politikai szándéknyilatkozata áll rendelkezésre.
A jelölés esélye kicsi, az üzenete annál nagyobb
A parlamenti erőviszonyok alapján Tóth Máté megválasztása jelenleg kevéssé valószínű. A Tisza kétharmados többséggel rendelkezik, így a kormánypárt támogatása nélkül a Mi Hazánk jelöltje nem juthat el a Sándor-palotáig.
A párt vélhetően ezzel maga is tisztában van. Éppen ezért beszél szimbolikus jelölésről.
A döntés célja az lehet, hogy a Mi Hazánk még az államfőválasztás előtt meghatározza, milyen tulajdonságokat várna el a következő köztársasági elnöktől. A párt ezzel nyomást helyezhet a Tiszára is: ha a helyezhet a Tisz kormánypárt politikust vagy szűk pártkörből érkező jelöltet választ, könnyen szembeállíthatják vele a pártfüggetlennek bemutatott szakembert.
Tóth Máté tehát akkor is szereplője lehet az államfőválasztásnak, ha a végén nem ő kapja a szükséges parlamenti támogatást.
Most a Tisza lépése következik
A Mi Hazánk bejelentésével megkezdődött a nyilvános politikai verseny a köztársasági elnöki tisztségért. Forsthoffer Ágnes jelenleg átmenetileg látja el az államfői feladatokat, de a parlamentnek tartós megoldást kell találnia.
A következő nagy kérdés az, kit állít a Tisza, és hajlandó-e valódi egyeztetésre az ellenzéki pártokkal.
A kétharmados többség lehetővé teszi, hogy a kormánypárt egyedül döntsön. Politikai szempontból azonban nem mindül döntsön. Politikai szempontból azonban nemegy, hogy az új köztársasági elnök egyetlen párt jelöltjeként vagy szélesebb támogatással foglalja el hivatalát.
A Mi Hazánk most letette saját nevét az asztalra.
Nem pártvezért, nem volt minisztert és nem parlamenti veteránt választottak, hanem egy energiajogászt, aki eddig inkább törvényeket elemzett, mint választói tömegeket győzködött.
Hogy Tóth Mátéból valóban köztársasági elnök lehet-e, azt a parlamenti matematika erősen kétségessé teszi.
A jelölés azonban már most világos üzenet: a Mi Hazánk nem akarja szó nélkül végignézni, ahogy a kétharmados többség egyedül dönti el, ki legyen Magyarország következő államfője.