Bajban a vízkészletek: rendkívüli intézkedések jöhetnek
Bajban a vízkészletek: rendkívüli intézkedések jöhetnek, Gajdos László már a lakosság segítségét kéri
Mellőzzük a medencék feltöltését, az autómosást és néhány napig a sportpályák locsolását – erre kérte a lakosságot Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. A rendkívüli hőség és az újabb aszályos időszak miatt több térség vízellátó rendszere a teljesítőképessége határához közelít, miközben a Duna rendkívül alacsony vízállása a kitermelhető víz mennyiségét is csökkenti.
A tárcavezető egyelőre önkéntes fogyasztásmérséklést kért, de világossá tette: ha az ivóvízellátás biztonsága megköveteli, a kormány a drasztikusnak tűnő intézkedésektől sem riad vissza.
Ez azt jelenti, hogy a következő napokban akár helyi locsolási korlátozások, időszakos felhasználási tilalmak vagy más rendkívüli víztakarékossági szabályok is megjelenhetnek. Ilyen döntést azonban a mostani közlés szerint még nem jelentettek be.
A vízhálózatok nehezen bírják a fogyasztási csúcsot
Gajdos László Kelemen Ágnes államtitkárral együtt egyeztetett az állami víziközmű-szolgáltatók vezetőivel. A társaságok beszámolói alapján egyszerre két oldalról nő a nyomás a rendszereken.
A hőségben jelentősen megugrott a fogyasztás. Több vizet használunk ivásra, zuhanyozásra, kertek öntözésére, medencék feltöltésére és járművek tisztítására. Közben éppen azok a természetes vízkészletek apadnak, amelyekből a szolgáltatók az ellátást biztosítják.
Ez is érdekelhet
A miniszter szerint a megnövekedett igényeket több helyen már csak nehezen képes kiszolgálni a hálózat. A Duna alacsony vízállása miatt ráadásul csökken a kitermelhető víz mennyisége, ami megfelelő beavatkozások nélkül fennakadásokat okozhat a lakossági ellátásban.
Az ország tehát nem feltétlenül azért kerülhet nehéz helyzetbe, mert egyik pillanatról a másikra elfogy a víz, hanem azért, mert a kutak, szivattyúk, tározók és vezetékek nem tudják egyszerre kielégíteni a szélsőséges fogyasztást.
A medence és az autómosás most várhat
Gajdos arra kérte az embereket, hogy néhány napig mondjanak le azokról a tevékenységekről, amelyek nagy mennyiségű vezetékes vizet használnak el, de nem elengedhetetlenek.
Ide tartozik elsősorban:
- a kerti medencék feltöltése;
- az otthoni autómosás;
- a sportpályák és nagyobb füves területek locsolása.
A felhívás jelenleg nem általános jogi tilalom, hanem rendkívüli takarékossági kérés. Aki tehát megtölti a medencéjét, a mostani bejelentés alapján még nem automatikusan követ el szabálysértést. A kormány azonban azt szeretné elkerülni, hogy később már kötelező korlátozásokkal kelljen megfékezni a fogyasztást.
Egyetlen háztartás vízhasználata jelentéktelennek tűnhet, de amikor egyszerre több ezer medencét töltenek fel, locsolórendszerek indulnak el, és egész utcákban mossák az autókat, az már komoly terhelést okozhat a helyi hálózatban.
Az ivóvíz minden mást megelőz
Vízhiányos helyzetben a sorrend egyértelmű: először az emberek biztonságos ivóvízellátását kell garantálni. A háztartások alapvető szükségletei, az egészségügyi intézmények, a szociális ellátás és más létfontosságú szolgáltatások elsőbbséget élveznek a kényelmi célú felhasználással szemben.
Ez különösen fontos a kisebb településeken és a magasabban fekvő utcákban. Ha a hálózatból túl rövid idő alatt túl sok vizet vesznek ki, csökkenhet a nyomás, a tározók pedig gyorsabban kiürülhetnek, mint ahogyan a kutak újra fel tudják tölteni őket.
Ilyenkor előfordulhat, hogy egyes háztartásoknál gyengül a víznyomás, vagy átmenetileg akadozik az ellátás, miközben a település más részén még zavartalannak tűnik a szolgáltatás.
A miniszteri kérés ezért nem általános takarékossági prédikáció, hanem egy közelgő ellátási probléma megelőzésére tett kísérlet.
„Drasztikusnak tűnő lépésektől sem riadunk vissza”
Gajdos László azt írta, hogy a vízellátás biztonsága érdekében minden szükséges intézkedést megtesznek.
„Drasztikusnak tűnő lépésektől sem riadunk vissza annak érdekében, hogy Magyarországon mindenki számára rendelkezésre álljon megfelelő mennyiségű és minőségű víz.”
A miniszter nem részletezte, pontosan milyen intézkedéseket készítenek elő. A lehetőségek között helyi vagy térségi fogyasztási korlátozások, locsolási tilalmak, egyes nagyfogyasztók használatának visszafogása és a vízügyi kapacitások átcsoportosítása is szerepelhet.
A konkrét döntések a következő napok fogyasztási adataitól, az időjárástól és az egyes vízellátó rendszerek állapotától függhetnek. Nem biztos tehát, hogy országosan egységes szabályokat vezetnek be: könnyen lehet, hogy csak a legveszélyeztetettebb településeken lesz szükség szigorításra.
Az aszály már nem csak a gazdák problémája
A vízhiányról sokáig leginkább kiszáradt termőföldek, elmaradó termés és mezőgazdasági károk kapcsán beszéltek. A mostani helyzet azonban megmutatja, hogy az aszály közvetlenül a városi és falusi háztartások életét is elérheti.
A folyók apadása az ivóvíz-kitermelést és az energiatermelést egyaránt érinti. A talajvízszint csökkenése gyengíti a kutak utánpótlását, a tartós hőség pedig éppen akkor növeli meg a fogyasztást, amikor a legkevesebb víz áll rendelkezésre.
Gajdos korábban már rendkívüli vízhiány elleni készültséget rendelt el az ország jelentős részén. A mostani felhívás azt jelzi, hogy a válságkezelés következő szakasza már nemcsak a vízügyi szakemberekről, hanem a lakosság mindennapi döntéseiről is szól.
Egyelőre még kérnek.
Ha azonban a fogyasztás nem csökken, és a készletek tovább apadnak, hamarosan már nem kérés, hanem kötelező korlátozás érkezhet.