Súlyosbodott a Fásy-ügy: a hatóság komolyat lépett!
Újabb fontos fordulat történt a Fásy családhoz kötődő NKA-ügyben. A Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését, így Fásyné Gurzó Mária és Szabó Sándor jogerősen letartóztatásban marad. Mindketten fellebbeztek a korábbi végzés ellen, a másodfok azonban nem változtatott a döntésen.
A bíróság szerint továbbra is fennáll a szökés és elrejtőzés, a bizonyítás befolyásolásának, valamint a bűnismétlésnek a veszélye. Ez azonban még mindig kényszerintézkedés, nem pedig ítélet: Fásyné és Szabó bűnösségét nem állapították meg, mindkettőjüket megilleti az ártatlanság vélelme.
A fellebbezés sem segített
A Kecskeméti Járásbíróság szeptember 9-én rendelte el egy hónapra a két gyanúsított letartóztatását. A döntés ellen mindketten jogorvoslattal éltek, így az ügy a Kecskeméti Törvényszék elé került.
A másodfok most helybenhagyta az elsőfokú végzést. Ez azt jelenti, hogy a letartóztatásról szóló döntés jogerőssé vált, és a két érintett egyelőre nem kerülhet szabadlábra csak azért, mert megtámadta az első döntést.
A nyomozás közben tovább folytatódik, a hatóságok pedig az NKA által korábban kiosztott több milliárd forintnyi támogatás felhasználását vizsgálják. Fontos ugyanakkor: Fásyné Gurzó Mária és Szabó Sándor jelenlegi gyanúsítása nem a teljes, több mint 17 milliárdos támogatási körre vonatkozik, hanem egy konkrét, 82,55 millió forintos projektre.
Ez is érdekelhet
82,55 millió forint egy dokumentumfilmre
A nyomozás középpontjában a Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című dokumentumfilm-sorozat első két része áll.
A Munkácsy Art Kft. több mint 82,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a projekt elkészítésére. A pénzt 2025 decemberében folyósították, majd a társaság 2026 tavaszán benyújtotta az elszámolást a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőhöz.
A hatósági gyanú szerint azonban ekkor a film még nem készült el. A nyomozók szerint az elszámolás során valótlan tartalmú számlákat és teljesítési igazolásokat használtak fel, a tényleges forgatás pedig csak később kezdődött el.
Több mint 56 millió került Fásyékhoz kötődő cégekhez
A Munkácsy Art Kft.-nek tulajdonosi szinten nincs közvetlen kapcsolata a Fásy családdal, Szabó Sándornak azonban korábban már volt közös üzleti érdekeltsége Fásy Ádámmal.
A film elkészítésénél pedig két, a Fásy családhoz kapcsolódó társaság kapott komoly megbízást. Fásy Zsüliett cége 12,25 millió forint plusz áfáért vállalt feladatokat, míg a Fásyné Gurzó Máriához és lányához kötődő másik vállalkozás 31,8 millió forint plusz áfa értékű szerződést kapott.
A két megbízás áfával együtt nagyjából 56 millió forintot jelentett. Vagyis az első két epizódra megítélt támogatás több mint fele Fásy Ádám feleségéhez és lányához kötődő cégekhez került.
Fiktív számlák használatával gyanúsítják őket
A hatóság szerint a probléma nem önmagában az volt, hogy a Fásy családhoz kötődő vállalkozások részt vettek a gyártásban. Egy ilyen alvállalkozói szerződés önmagában természetesen nem bűncselekmény.
A gyanú lényege az, hogy a támogatással úgy számoltak el, mintha a vállalt teljesítés már megtörtént volna, miközben a produkció a hatóság szerint akkor még nem készült el. Ehhez kapcsolódik a valótlan tartalmú dokumentumok felhasználásának gyanúja is.
Fásyné Gurzó Máriát és Szabó Sándort ezért bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják.
Itt jön egy nagyon fontos különbség: nem bűnszervezet, hanem bűnszövetség
A két kifejezést könnyű összekeverni, jogilag azonban egyáltalán nem ugyanazt jelentik. A jelenlegi gyanúsításban bűnszövetség szerepel, nem bűnszervezet.
A bűnszövetség leegyszerűsítve azt jelenti, hogy legalább két ember bűncselekmények szervezett elkövetésében állapodik meg, illetve azokat ilyen módon követi el. A bűnszervezet ennél súlyosabb, külön törvényi feltételekkel rendelkező elkövetési forma.
Fásyné és Szabó ügyében tehát a büntetési tételt is a bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás szabályai alapján kell számolni, amennyiben később a bíróság is ezt a minősítést látja bizonyítottnak.
És itt válik igazán súlyossá a 82,55 milliós összeg
A Büntető Törvénykönyv különböző kategóriákba sorolja a vagyoni hátrány nagyságát. Az 50 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó összeg különösen nagy vagyoni hátránynak számít.
A most vizsgált 82,55 millió forint tehát ebbe a kategóriába esik, feltéve, hogy a büntetőeljárásban végül valóban ekkora vagyoni hátrányt állapítanak meg.
Ez már önmagában is sokkal súlyosabb minősítést eredményez, mint egy néhány millió forintos költségvetési csalás.
Kiszámoltuk: a jelenlegi gyanúsítás alapján 5-től 10 évig terjedhet a fő tétel
A Btk. alapján a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás alapesetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Csakhogy van egy további súlyosító minősítő körülmény: a bűnszövetség.
Ha a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben követik el, akkor a törvényi büntetési tétel már öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
Ez tehát a jelenlegi gyanúsítás alapján a legfontosabb szám: ha később vádat emelnek, és a bíróság bizonyítottnak találja mind a különösen nagy vagyoni hátrányt, mind a bűnszövetségben történő elkövetést, a költségvetési csalás törvényi tételkerete 5–10 év.
Ez nem azt jelenti, hogy tíz évet kapnának
A büntetési tételkeret és a ténylegesen kiszabott büntetés két teljesen különböző dolog. Az 5–10 év azt mutatja meg, milyen keretek között mozoghat a bíróság a törvény alapján, ha a vádat ebben a minősítésben bizonyítottnak találják.
A tényleges büntetésnél számos körülmény számít. Ilyen lehet az elkövető szerepe, előélete, a konkrét vagyoni hátrány, az együttműködés, a beismerés, valamint minden más enyhítő és súlyosító körülmény.
Ráadásul az ügy jelenleg még a nyomozati szakban van. Nincs vádirat, és természetesen jogerős ítélet sincs.
A hamis magánokirat miatt még egy külön tétel is ott van
A gyanúsítás másik eleme a hamis magánokirat felhasználása. A Btk. szerint aki valamely jog vagy kötelezettség bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel, legfeljebb egy év szabadságvesztéssel büntethető.
Ha a két bűncselekményt később valódi bűnhalmazatként bírálják el, akkor nem úgy működik a rendszer, hogy automatikusan összeadnak tíz és egy évet. A bíróság egyetlen halmazati büntetést szab ki, a törvény pedig külön szabályokkal határozza meg az alkalmazható felső határt.
Ezért a legkorrektebb megfogalmazás jelenleg az, hogy a fő bűncselekmény jelenlegi minősítésének büntetési tétele 5–10 év, és a magánokirat felhasználása miatt a halmazati szabályok tovább módosíthatják az alkalmazható keretet.
A pénz visszafizetése sem jelentene automatikus menekülőutat
A költségvetési csalásnál különösen érdekes szabály, hogy bizonyos esetekben a vádemelés előtti kártérítés rendkívül jelentős enyhítést eredményezhet.
A Btk. szerint annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtása előtt megtéríti, bizonyos esetekben korlátlanul enyhíthető.
Csakhogy a törvény rögtön tartalmaz egy kivételt is: ez a különleges kedvezmény nem alkalmazható, ha a költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követték el.
Vagyis ha a jelenlegi bűnszövetségi minősítés később is megmarad, önmagában a teljes összeg visszafizetése sem kapcsolná be automatikusan ezt a különleges korlátlan enyhítési lehetőséget.
Szabó Sándor védelme már lépett a pénzzel kapcsolatban
Szabó Sándor védője korábban azt közölte, hogy ügyfele tagadja a terhére rótt bűncselekményeket, és panaszt tett a gyanúsítás ellen. A védelem azt is állította, hogy az eljárással érintett összeget az állam javára letétbe helyezték, a cég bankszámláját pedig zárolták.
Ez a védelem álláspontja, és nem jelenti a gyanúsítás elismerését. Ugyanakkor egy későbbi büntetőeljárásban a vagyoni hátrány megtérítésének, biztosításának és az elkövető magatartásának lehet jelentősége a büntetés kiszabásakor akkor is, ha a speciális korlátlan enyhítési szabály nem alkalmazható.
A film végül elkészült – de ez még nem dönti el az ügyet
A dokumentumfilm első két része később valóban nyilvánosságra került. Ez azonban önmagában nem válaszolja meg azt a kérdést, amelyet a hatóság vizsgál.
A büntetőeljárás szempontjából ugyanis az a lényeg, mi történt a támogatási feltételek szerinti határidőben, milyen teljesítést igazoltak az elszámoláskor, és a beadott számlák, szerződések, illetve teljesítési igazolások megfeleltek-e a valóságnak.
Attól tehát, hogy egy projektet később befejeztek, még külön vizsgálható, hogy korábban szabályosan számoltak-e el a közpénzzel.
A rendező korábban egészen másképp látta a történetet
A film rendezője, Jankai Béla korábban arról beszélt, hogy ő a pénzügyi részletekre nem látott rá, szakmai szempontból azonban szerinte a produkció elkészült, és az elvégzett munka látható.
A rendező ezért értetlenségének adott hangot az ügy miatt. Ez azonban nem cáfolja és nem is igazolja a hatósági gyanút, mert a nyomozás elsősorban az elszámolás időpontját, a pénzmozgásokat és a felhasznált dokumentumokat vizsgálja.
Ezekről végül a bizonyítékok alapján kell dönteni.
Az ügy ráadásul sokkal nagyobb NKA-vizsgálat része
A dokumentumfilmes történet nem önállóan került a hatóságok látókörébe. Egy sokkal szélesebb vizsgálat zajlik a Nemzeti Kulturális Alap korábbi támogatásai körül, amelyben összességében több mint 17 milliárd forintnyi kifizetést vizsgálnak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Fásynét vagy Szabót 17 milliárd forintos csalással gyanúsítanák. Az ő ügyük jelenlegi nyilvános adatai a 82,55 millió forintos filmtámogatáshoz kapcsolódnak.
A nagyobb összeg annak a teljes támogatási körnek a nagyságát mutatja, amelyet a hatóságok átvilágítanak.
És még további közel 90 millió forint is kapcsolódott a filmsorozathoz
A történetet tovább bonyolítja, hogy a dokumentumfilm-sorozat harmadik és negyedik részére később további csaknem 90 millió forintos támogatást ítéltek meg.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy ez a teljes összeg része a Fásynéval és Szabóval szembeni jelenlegi gyanúsításnak. A büntetőeljárásban minden egyes támogatási tételt és pénzmozgást külön kell vizsgálni.
A nyomozás során derülhet ki, hogy a hatóságok a későbbi támogatást is összekapcsolják-e a mostani gyanúsítással, vagy külön kezelik.
A letartóztatás nem azért van, mert már bűnösnek tartják őket
A mostani jogerős döntésnél ezt különösen fontos hangsúlyozni. A letartóztatás nem előrehozott büntetés.
A bíróság nem arról döntött, hogy Fásyné Gurzó Mária vagy Szabó Sándor elkövette-e a költségvetési csalást. A kérdés az volt, hogy a nyomozás jelenlegi szakaszában indokolt-e a személyi szabadságuk korlátozása.
A bírói döntés szerint igen, mert fennállhat a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás befolyásolásának és a bűnismétlésnek a veszélye.
A helyzet tehát valóban súlyosabb lett
Az első bírósági döntés után még nyitva állt annak lehetősége, hogy a másodfok enyhébb kényszerintézkedést válasszon, vagy megszüntesse a letartóztatást.
Ez nem történt meg. A Kecskeméti Törvényszék az elsőfokú végzést helybenhagyta, így Fásyné Gurzó Mária és Szabó Sándor továbbra is letartóztatásban várja a nyomozás folytatását.
Közben a büntetőjogi tét sem kicsi. A jelenlegi gyanúsításban szereplő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha ezt a minősítést később a bíróság is bizonyítottnak találja.
De innen még hosszú az út az ítéletig
A következő lépések során a nyomozóknak fel kell tárniuk a teljes pénzügyi és szerződéses láncot, meg kell vizsgálniuk az elszámolásokhoz felhasznált dokumentumokat, és tisztázniuk kell az egyes érintettek pontos szerepét.
Ezután az ügyészség dönthet arról, hogy emel-e vádat, és ha igen, pontosan milyen minősítéssel. Csak ezt követően kerülhet sor olyan bírósági eljárásra, amelyben már magáról a bűnösségről döntenek.
A jelenlegi helyzet tehát súlyos, de még nem ítélet. A biztos fejlemény most annyi: a másodfok sem engedte ki Fásyné Gurzó Máriát és Szabó Sándort, a letartóztatásuk jogerőssé vált, a nyomozás pedig folytatódik.
És ha a mostani, bűnszövetségi minősítés végül a vádiratban és a bíróság előtt is megáll, akkor már valóban olyan ügyről beszélünk, amelynél a törvény szerint akár tízéves szabadságvesztési tételkeret is szóba kerülhet.