Kapitány Isván olyanra készül amire még soha nem volt példa Magyarországon
Kapitány István olyan fordulatra készül, amire évtizedek óta nem volt példa Magyarországon
Magyarország energiaellátásának egyik legrégebbi függőségét vágná el a kormány. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Telexnek adott interjújában azt mondta: 2027 őszére akkor is megoldható lesz Magyarország földgázellátása, ha teljesen kiesik az orosz import.
Ez jóval nagyobb változás annál, mint hogy másik kereskedőtől vásárolunk gázt. Magyarország 1975-ben kapcsolódott rá a szovjet földgázszállító rendszerre, és az ezt követő évtizedekben az orosz, korábban szovjet gáz a hazai energiaellátás egyik meghatározó pillérévé vált. Kapitány most lényegében ennek a több mint fél évszázados korszaknak a lezárására készül.
„Meg lesz oldva Magyarország gázellátása más forrásokból”
Kapitány István a Telexnek egyértelműen fogalmazott. Azt mondta, hogy ha a jelenleg látható folyamatok folytatódnak, akkor 2027 őszén orosz import nélkül is biztosítani lehet az ország szükségleteit.
„Jövő októberben, ha úgy alakul a helyzet valóban, ahogy ez most jelen pillanatban látszik, akkor is megoldható Magyarország gázellátása, sőt meg lesz oldva Magyarország gázellátása más forrásokból” – jelentette ki.
Ez természetesen egy kormányzati vállalás és előrejelzés, nem már bekövetkezett állapot. A következő egy évben infrastruktúrára, kereskedelmi szerződésekre és megfelelő mennyiségű, versenyképes áron elérhető nem orosz gázra is szükség lesz.
Ez is érdekelhet
1975-ben kezdődött az a korszak, amely most véget érhet
Az FGSZ földgázipari történeti összefoglalója szerint Magyarország 1975-ben csatlakozott a szovjet földgázszállító rendszerhez a Testvériség vezetéken keresztül. A hazai és a szovjet távvezetékrendszert Beregdaróc térségében kapcsolták össze.
Ez egybeesett a magyar gázhálózat hatalmas fejlődésével. A hetvenes és nyolcvanas években sorra épültek a vezetékek az addig földgázzal el nem látott országrészek felé, miközben a hazai kitermelés már nem tudta önmagában fedezni a rohamosan növekvő fogyasztást.
Így alakult ki az a rendszer, amelyben a keleti, szovjet, majd orosz import évtizedeken keresztül központi szerepet játszott.
Ezért történelmi léptékű a mostani terv
Nem lenne pontos azt állítani, hogy Magyarország történetében soha nem működött orosz gáz nélkül: a szovjet import előtt természetesen létezett magyar földgázellátás, és már 1958-ban román importvezeték is működött.
Az viszont valóban rendkívüli fordulat lenne, ha a hetvenes évektől kialakult, nagyrészt keleti importra épített modern magyar gázrendszer úgy működne tovább, hogy az ellátás biztonságához már nincs szükség orosz földgázra.
Vagyis nem egyszerű beszállítóváltásról van szó. Egy nagyjából öt évtizedes energetikai modell alapjai változnának meg.
Az Európai Unió közben bezárja az orosz gáz előtt az ajtót
A változás nem kizárólag magyar döntés. Az Európai Unió 2026 januárjában elfogadta az orosz földgázimport fokozatos megszüntetéséről szóló rendeletet.
Az uniós szabályok szerint a hosszú távú orosz LNG-szerződésekre 2027 elejétől, a vezetékes földgázra pedig 2027 őszétől lép életbe a teljes tilalom. A vezetékes import fő határideje szeptember 30., bizonyos tárolási feltételek teljesülésének hiányában pedig november 1-jéig tolódhat.
Kapitány kijelentésében ezért szerepel 2027 októbere: a magyar rendszernek addigra kellene képessé válnia arra, hogy az orosz vezetékes gáz kiesése után is stabilan működjön.
De honnan jönne helyette a gáz?
Magyarország számára az egyik kulcsfontosságú alternatíva Horvátország. A Krk szigetén működő LNG-terminálon keresztül a világpiacról érkező cseppfolyósított földgáz juthat be a régióba, majd a horvát vezetékrendszeren keresztül Magyarországra.
Az FGSZ és a horvát Plinacro júliusban megállapodott arról, hogy növelik a horvát–magyar összeköttetés kapacitását. A jelenlegi technikai kapacitás megduplázását tervezik, ami jelentősen több LNG és más forrásból származó gáz Magyarországra szállítását teheti lehetővé.
A tervek szerint az emelt kapacitás már 2026 végén rendelkezésre állhat.
Románia felől is egyre több gáz érkezhet
A másik fontos irány Románia. Az FGSZ és a román Transgaz idén már növelte a Csanádpalotánál működő határkeresztező vezeték kapacitását, és további bővítés előkészítése is zajlik.
Ennek stratégiai jelentősége nemcsak a román kitermelés miatt nagy. A déli és délkeleti vezetékrendszereken keresztül Kaszpi-térségből, például Azerbajdzsánból származó földgáz is megjelenhet a közép-európai piacon.
Az Európai Bizottság adatai szerint Azerbajdzsán 2025-ben már Magyarországnak is értékesített gázt. Az uniós stratégia éppen azt célozza, hogy ezek a déli útvonalak egyre nagyobb szerepet kapjanak.
Nem egy új függőséget akarnak létrehozni
Kapitány kritikusan beszélt az előző évek energiapolitikájáról. Szerinte Magyarország túlságosan erősen támaszkodott az orosz forrásokra, miközben nem épített ki elég gyorsan valódi alternatívákat.
Az új modell célja elvileg nem az, hogy Oroszország helyére egyszerűen egyetlen másik ország kerüljön. Horvát LNG, romániai szállítások, a Kaszpi-térség, nyugat-európai kereskedelmi útvonalak és a hazai termelés együtt adhatják a rendszer biztonságát.
Minél több irányból lehet gázt vásárolni, annál kisebb annak kockázata, hogy egyetlen beszállító politikai vagy gazdasági döntése megbénítsa az országot.
A most következő tél miatt viszont Kapitány nem aggódik
A miniszter szerint a hazai gáztárolók megfelelően fel vannak töltve, ezért a fizikai ellátásbiztonság jelenleg nem jelent problémát. Hasonló következtetésre jutott szeptember elején az Európai Bizottság mellett működő Gázkoordinációs Csoport is: az uniós ellátásban jelenleg nem látnak közvetlen veszélyt.
Kapitány szerint ezért a következő tél legnagyobb kérdése már nem elsősorban az, hogy lesz-e gáz.
Hanem az, hogy mennyibe kerül.
A gázt ugyanis be lehet hozni – csak nem mindegy, milyen áron
Ez a teljes történet egyik legfontosabb része. Fizikailag több útvonalon is be lehet szerezni földgázt, de az LNG ára, a szállítási díjak, a globális kereslet és a geopolitikai válságok jelentősen befolyásolhatják a végső költséget.
Az orosz gáz leváltása tehát technikailag megoldható lehet úgy, hogy közben az ár kérdése továbbra is komoly gazdasági kihívás marad.
Kapitány korábban azt is kifogásolta, hogy a téli fogyasztás egy részére nem megfelelő árkockázati fedezettel vette át a kormány az energiabeszerzési rendszert. Vagyis hiába van elegendő molekula a rendszerben, egy hirtelen világpiaci áremelkedés komoly számlát okozhat.
A rezsicsökkentést nem akarják eltörölni
A miniszter a Telexnek azt is világossá tette, hogy a kormány nem tervezi megszüntetni a lakossági rezsicsökkentés rendszerét.
Kapitány szerint azonban hosszabb távon nem annak kellene lennie a legfontosabb kérdésnek, hogyan osztja szét az állam a magas energiaárak terheit, hanem annak, hogyan lehet magát az energiát olcsóbbá tenni.
A célja az, hogy Magyarország energiaimport-függősége 2030–2032 környékére a jelenlegi 20–25 százalékos szintről 5 százalék alá csökkenjen.
A nagyon nagy fogyasztóknak azért üzent valamit
Az interjúban szóba került az is, mennyire igazságos, hogy rendkívül vagyonos háztartások ugyanúgy kedvezményes energiaárhoz juthatnak bizonyos fogyasztási határig, mint az átlagos családok.
Amikor egy úszómedencés ingatlan tulajdonosáról kérdezték, Kapitány azt mondta: egy ilyen fogyasztónak érdemes saját energiatermelésben gondolkodnia és ezzel csökkentenie a rendszerre nehezedő terhelést.
Ez arra utal, hogy miközben a rezsicsökkentés marad, a kormány a nagyobb fogyasztóktól hosszabb távon több önálló energiatermelést várhat el.
Paks II.-nél sincs minden kőbe vésve
Az orosz kapcsolat másik nagy energetikai ügye Paks II. Kapitány közölte, hogy az év végéig felülvizsgálják a beruházás szerződéseit és teljes üzleti modelljét.
A miniszter szerint a projektet még egy teljesen más energiapiaci környezetben, 2014-ben tervezték meg, miközben a beruházás jelentős késésben van. Ezért a kormánynak újra meg kell vizsgálnia, hogy a jelenlegi konstrukció gazdaságilag és energetikailag továbbra is indokolható-e.
Alternatívaként Paks I. üzemidejének további meghosszabbítását is komoly lehetőségnek nevezte. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány már döntött volna Paks II. leállításáról.
Kapitány egy egészen más energiarendszert akar
A miniszter elképzelése alapján Magyarország energiaellátásának több pillére változna egyszerre. Több hazai termelés, több megújuló energia, nagyobb tárolókapacitás, sokirányú gázbeszerzés és lényegesen kisebb importfüggőség szerepel a tervek között.
Ehhez azonban nem elég politikailag kimondani, hogy nincs szükség az orosz gázra. Vezetékeket kell bővíteni, hosszú távú beszerzési lehetőségeket kell biztosítani, hálózatokat fejleszteni, és mindezt olyan áron kell megoldani, amelyet a magyar gazdaság és a lakosság is elbír.
A horvát és román vezetékfejlesztések alapján ennek egy része már folyamatban van.
A nagy dátum: 2027 ősze
A következő egy év ezért döntő lesz. Az uniós szabályozás miatt az orosz vezetékes földgáz hosszú távú importja 2027 őszére így is kifut, a magyar kormánynak pedig addig kell működő alternatívát felépítenie.
Kapitány István szerint ez megoldható. Sőt, úgy fogalmazott, hogy az ország gázellátása más forrásokból „meg lesz oldva”.
Ha ez valóban sikerül, annak történelmi jelentősége lesz. Magyarország 1975-ben kapcsolódott rá a szovjet gázvezetékrendszerre, és az azóta eltelt több mint ötven évben a keleti import végig meghatározó szerepet játszott.
2027 őszére ennek a korszaknak lehet vége.
És innentől már nem az lesz a kérdés, jön-e orosz gáz
Hanem az, hogy Magyarország képes-e egyszerre több forrásból, biztonságosan és elfogadható áron beszerezni azt az energiamennyiséget, amelyre a háztartásoknak és az iparnak szüksége van.
Kapitány István most azt állítja: igen.
Ha a horvát és román kapacitásbővítések elkészülnek, az alternatív beszállítások rendelkezésre állnak, és a piac sem hoz újabb rendkívüli válságot, akkor 2027 őszén Magyarország valóban eljuthat oda, hogy az orosz földgáz kiesése már ne veszélyeztesse az ország ellátását.
Ötven év után ez már nem egyszerű energiapiaci változás lenne.
Hanem egy korszak vége.
Forrásellenőrzés: Kapitány István 2026. szeptember 18-i Telex-interjúja; az Európai Unió Tanácsának 2026-os REPowerEU gázrendelete; az FGSZ hivatalos közlései a horvát–magyar és román–magyar kapacitásbővítésekről, valamint az FGSZ történeti adatai a szovjet gázimport 1975-ös megindulásáról.