Most jött, döntöttek: Kubatovot, Szijjártót és Deutsch Tamás is kiraknák
Most jött: Kubatov Gábornak, Szijjártó Péternek és Deutsch Tamásnak is távoznia kellhet
Alaposan felforgathatja a magyar sport vezetését a kormány legújabb terve. Magyar Péter pénteken jelentette be, hogy olyan összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be, amelyek elválasztanák egymástól a magas rangú politikai és sportvezetői tisztségeket.
Ha az Országgyűlés elfogadja a tervezett szabályozást, több ismert fideszes politikus sportvezetői pozíciója is érintett lehet. Magyar Péter név szerint beszélt Kubatov Gáborról, Szijjártó Péterről és Deutsch Tamásról, akik jelenleg is jelentős sportszervezetek vezetésében vesznek részt.
A pontos megfogalmazás azonban fontos: egyelőre nem „kirúgták” őket. A kormány törvényjavaslatot készít, amelynek parlamenti elfogadása és hatálybalépése után állhat elő az összeférhetetlenség.
Magyar Péter név szerint felsorolta, kiket érinthet a törvény
A miniszterelnök a kormányzati sajtótájékoztatón jelentette be, hogy véget akarnak vetni annak a gyakorlatnak, amelyben aktív vagy nemrég visszavonult vezető politikusok nagy sportszövetségek és sportegyesületek élén ülnek.
A tervezett szabály szerint miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, kormánybiztos, miniszteri biztos, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, pártelnök és több más meghatározó állami vezető sem tölthetne be vezető tisztséget a nagyobb sportszervezetekben.
Ez is érdekelhet
A korlátozás a többségi állami tulajdonban lévő cégek vezetőire is kiterjedne.
Nem minden kis sportklubról van szó
A kormány nem akarja ugyanezt a szabályt minden falusi vagy kisebb helyi sportegyesületre ráhúzni. Magyar Péter bejelentése szerint a személyi összeférhetetlenség a több mint 500 igazolt sportolót foglalkoztató jelentős sportszervezeteket érintené.
Ez azért fontos részlet, mert egy kis települési egyesület elnöksége és egy országosan jelentős, milliárdos költségvetéssel működő klub vezetése között a kormány szerint nem indokolt ugyanazokat a szabályokat alkalmazni.
A cél deklaráltan a politikai és a nagy sportintézményi vezetés szétválasztása.
Kubatov Gábornak a Ferencvárost érintheti a változás
Kubatov Gábor hosszú évek óta a Ferencvárosi Torna Club elnöke. Magyar Péter őt külön is megnevezte azok között, akikre az új összeférhetetlenségi rendszer vonatkozhat.
A helyzet azért érdekes, mert Kubatov országgyűlési képviselői mandátuma 2026 májusában megszűnt. Első pillantásra tehát úgy tűnhetne, hogy a volt képviselőként már kikerülne a szabály alól.
A kormány azonban pontosan ezt a lehetőséget akarja bezárni.
Négy évig nem lehetne egyszerűen kivárni
Magyar Péter szerint a politikai tisztség megszűnése után még négy évig fennmaradna az összeférhetetlenség. Vagyis önmagában az sem jelentene menekülőutat, ha valaki a törvény elfogadása előtt lemondana parlamenti vagy más érintett politikai tisztségéről.
Magyar úgy fogalmazott: nem akarják lehetővé tenni, hogy valaki egyik nap lemondjon politikusként, másnap pedig már egy nagy sportegyesület vezetésébe „ejtőernyőzzön”.
Ez a szabály Kubatov Gábor és Szijjártó Péter esetében különösen fontos lehet, hiszen egyikük sem ül jelenleg a magyar Országgyűlésben.
Kubatov már reagált is: „Küzdeni mindig, feladni soha!”
A Ferencváros elnöke nem hagyta szó nélkül Magyar Péter bejelentését. Röviddel a kormányzati sajtótájékoztató után azt írta közösségi oldalán, hogy a Ferencvároshoz fűződő kapcsolata egy életre szól.
„Holmi jogszabályokkal nem lehet széttépni! Küzdeni mindig, feladni soha!” – üzente Kubatov.
A reakcióból egyelőre nem derül ki, hogy a törvény elfogadása esetén milyen konkrét jogi vagy sportegyesületi lépést tenne.
Van még egy csavar Kubatov esetében
Az FTC jelenlegi alapszabálya szerint Kubatov Gábor mostani elnöki megbízatása 2026. október 27-ig tart. Vagyis sportvezetői mandátuma egyébként is hamarosan elérkezik a jelenlegi ciklus végéhez.
A valódi kérdés ezért nem pusztán az lehet, hogy idő előtt kell-e távoznia, hanem az is, hogy az új szabályozás mellett egyáltalán folytathatná-e vagy újra elnyerhetné-e az FTC elnöki tisztségét.
Ennek pontos megítéléséhez már a végleges törvényszöveg és annak hatálybalépési időpontja lesz döntő.
Szijjártó Pétert sem mentené meg, hogy már otthagyta a Parlamentet
Különösen érdekes Szijjártó Péter helyzete. A korábbi külgazdasági és külügyminiszter 2026 júliusában lemondott országgyűlési mandátumáról, miután vezető nemzetközi pozíciót vállalt a BYD-nél.
Közben azonban továbbra is a Budapest Honvéd vezetésében maradt. Szijjártó 2025 novemberében lett a klub elnöke.
A négyéves utólagos összeférhetetlenségi szabály éppen azt eredményezné, hogy a politikából való nyári távozása ellenére sem kerülne automatikusan a szabályozás hatályán kívül.
Vagyis Szijjártónak is választási kényszere lehet – csak éppen utólag
Ha a törvény végleges formája megfelel Magyar Péter pénteki bejelentésének, akkor a politikai tisztség megszűnése utáni négyéves időszak Szijjártóra is vonatkozna.
Magyar Péter ezért tudta őt név szerint azok közé sorolni, akiknek a jelenlegi sportvezetői pozíciója összeférhetetlenné válhat.
Szijjártó a pénteki bejelentésre a nyilvánosan elérhető információk szerint egyelőre nem reagált.
Deutsch Tamás helyzete egyszerűbbnek tűnik
Deutsch Tamás jelenleg is európai parlamenti képviselő. A kormány terve pedig kifejezetten felsorolja az EP-képviselőket az összeférhetetlenséggel érintett tisztségviselők között.
Deutsch emellett a Magyar Testgyakorlók Köre, vagyis az MTK sportegyesület elnöke. Így ha a szervezet megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, az új szabály közvetlenül érintheti a pozícióját.
Deutsch sem fogadta csendben a bejelentést.
„Az MTK vezetőit az MTK választja, nem Magyar Péter”
Az MTK elnöke azzal reagált, hogy szerinte a klub vezetőiről magának az MTK-nak kell döntenie.
„Az MTK vezetőit az MTK választja, nem Magyar Péter” – közölte Deutsch Tamás.
Ez sportegyesületi szempontból természetesen igaz: a vezetőket az egyesület szabályai szerint választják meg. A kormány azonban nem közvetlenül akar elnököt kinevezni vagy leváltani, hanem törvényi összeférhetetlenségi feltételeket akar meghatározni arra, hogy ki tölthet be ilyen tisztséget.
A vita tehát várhatóan arról szól majd, meddig terjedhet az állam joga az ilyen összeférhetetlenségi szabályok meghatározásában.
Az MTK gyorsan pontosított is egy fontos részletet
Az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. külön közleményt adott ki a bejelentés után, mert sokan úgy értelmezték a hírt, hogy Deutsch Tamás közvetlenül az MTK NB I-es futballcsapatát vezeti.
A klub közölte: Deutsch Tamás nem tölt be tisztséget sem az MTK Budapest Labdarúgó Zrt.-ben, sem a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiában. Ő a Magyar Testgyakorlók Köre sportegyesület elnöke.
Az MTK futballklubot működtető gazdasági társaság 2019 óta külön tulajdonosi és vezetési struktúrában működik. Vagyis a kormányzati szabályozás Deutsch sportegyesületi elnöki pozícióját érintheti, nem közvetlenül az MTK Budapest Zrt. vezetését.
Harminc napot kapnának az érintettek
Magyar Péter bejelentése szerint a már hivatalban lévő sportvezetőknek a jogszabály hatálybalépését követően 30 napon belül kellene nyilatkozniuk arról, fennáll-e náluk összeférhetetlenség.
Ez tehát nem úgy működne, hogy a törvény megjelenésének pillanatában rendőrök vagy minisztériumi tisztviselők mennek ki a klubokhoz lecserélni az elnököt.
A jogszabály összeférhetetlenséget teremtene, amelyet az érintett sportszervezetnek és vezetőjének rendeznie kellene.
Van egy másik négyéves kizárási szabály is
A bejelentésben két külön négyéves korlátozás szerepel, amelyeket könnyű összekeverni. Az egyik szerint a politikai tisztség megszűnése után négy évig továbbra sem lehetne egy nagy sportszervezet vezetője az érintett.
A másik viszont egészen másról szól. A kormány terve szerint négy évre kizárhatnának sportvezetői pozícióból olyan vezetőket is, akiknek az irányítása alatt súlyos támogatási szabálytalanságot állapítanak meg az egyesületnél vagy sportszövetségnél.
Ehhez tehát külön megállapított támogatási szabálytalanság szükséges. Nem járna automatikusan minden politikusból lett sportvezetőre.
Magyar Péter keményen indokolta a változtatást
A miniszterelnök szerint az elmúlt években a magyar sport több területét politikai befolyási övezetté változtatták. Azt állította, hogy fideszes politikusok több sportszövetséget és klubot saját „hűbérbirtokként” kezeltek.
Ez Magyar Péter politikai értékelése. Önmagában az, hogy egy politikus sportegyesület vagy sportszövetség vezetője, természetesen nem bizonyít visszaélést.
A kormány érvelése szerint viszont már maga a kettős szerep is olyan összeférhetetlenségi kockázatot jelent, amelyet törvényben kell kizárni.
Kósa Lajos és Lázár János már korábban kiszállt
Magyar Péter arra is emlékeztetett, hogy több korábbi fideszes vezető az idei kormányváltást követően már lemondott sportvezetői tisztségéről.
Kósa Lajos a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség, Lázár János a Magyar Tenisz Szövetség éléről távozott. Németh Szilárd, Szűcs Lajos és Semjén Zsolt szintén feladott korábbi sportvezetői pozíciókat.
A kormány most ezt az addig elsősorban egyéni döntéseken alapuló folyamatot alakítaná általános törvényi szabállyá.
Nem csak a három legismertebb név kerülhet bajba
Kubatov, Szijjártó és Deutsch azért került a hírek élére, mert Magyar Péter személyesen is megnevezte őket. A szabályozás azonban nem három emberre készül.
Ha a bejelentett formában fogadják el, minden olyan politikai vagy állami vezetőre ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, aki megfelel a törvényi feltételeknek, függetlenül attól, melyik párthoz tartozik.
Ez azért is lényeges, mert egy személyre vagy politikai csoportra szabott törvény egészen más jogi kérdéseket vetne fel. A kabinet jelenlegi kommunikációja általános összeférhetetlenségi szabályról szól.
A Fidesz szerint Magyar Péter bejelentése nem vehető komolyan
A Fidesz kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan is reagált a tervre. Azt mondta, szerinte nincs jelentősége annak, mit jelentett be Magyar Péter, és azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy folyamatosan változtatja az álláspontját.
Kubatov és Deutsch ennél személyesebb választ adott. Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a klubjukhoz fűződő kapcsolatuk nem Magyar Péter döntésétől függ.
A politikai vita tehát már elkezdődött, miközben maga a jogszabály még nem lépett hatályba.
A legfontosabb kérdés most a törvény végleges szövege
A pénteki bejelentésből már ismerjük a kormány szándékát, de jogilag a részletek lesznek döntők. Pontosan meg kell határozni, milyen szervezetek tartoznak az 500 sportolós határ fölé, milyen tisztségeket tekintenek vezető pozíciónak, és hogyan kell rendezni egy már fennálló összeférhetetlenséget.
Ugyanilyen fontos lesz a négyéves visszaható időszak pontos szabályozása. Ezen múlik többek között az is, hogyan érinti a törvény azokat, akik 2026-ban már távoztak parlamenti vagy kormányzati tisztségükből.
A kormány mindenesetre világossá tette: nem akarja megengedni, hogy egy gyors politikai lemondással ki lehessen kerülni a szabályozást.
Ha átmegy a Parlamenten, komoly személycserék jöhetnek
A történet ezért jóval nagyobb annál, mint hogy három ismert politikus maradhat-e egy-egy sportklub élén. Az új szabályozás hosszabb távon átrendezheti a magyar sportszövetségek és nagy egyesületek vezetését.
Kubatov Gábor esetében a Ferencváros elnöki pozíciója, Szijjártó Péternél a Budapest Honvéd vezetése, Deutsch Tamásnál pedig az MTK sportegyesület elnöki tisztsége kerülhet összeférhetetlenségbe.
De csak akkor, ha az Országgyűlés elfogadja a szabályozást, és az a most bejelentett tartalommal lép hatályba.
A „kirúgás” tehát még nem történt meg – de a szabály célja egyértelmű
A pénteki hírből ezért nem az következik, hogy Magyar Péter egy tollvonással leváltotta Kubatov Gábort, Szijjártó Pétert vagy Deutsch Tamást. Sportegyesületek vezetőiről nem a miniszterelnök személyesen dönt.
A kormány olyan törvényi feltételeket akar létrehozni, amelyek mellett a politikai és bizonyos nagy sportvezetői tisztségek egyidejű vagy egymáshoz közeli betöltése jogilag összeférhetetlenné válna.
Ha a parlamenti többség megszavazza a tervet, az érintetteknek már nem politikai nyilatkozatokkal, hanem a hatályos törvénnyel kell számolniuk.
És akkor valóban eljöhet az a pont, amikor a „Küzdeni mindig, feladni soha!” már nemcsak egy Facebook-bejegyzés lesz, hanem nagyon konkrét jogi kérdéssé válik.