20 éve nem történt ilyen – Baka András most történelmet írhat
20 éve nem történt ilyen – Baka András most történelmet írhat
Húsz év után olyan helyzet állt elő a magyar közjogban, amely alapjaiban változtathatja meg a legfőbb ügyész kiválasztásának eddigi politikai gyakorlatát. Baka András köztársasági elnök ugyanis úgy készül kiválasztani Magyarország következő legfőbb ügyészét, hogy előzetesen nem egyeztet a parlamenti pártokkal a jelölt személyéről.
Ez önmagában nem példa nélküli: Sólyom László 2006-ban már megpróbálta ugyanezt. A nagy különbség az, hogy akkor az Országgyűlés egyszerűen leszavazta az államfő első jelöltjét. Most viszont a Tisza-frakció előre közölte, hogy nem várja el Bakától a pártegyeztetést. Ha ezek után az államfő önállóan kiválasztott első jelöltjét a parlament meg is választja, az valóban új közjogi precedenst teremthet.
Baka András kezében van az első lépés
A Sándor-palota augusztus 25-i hivatalos közleménye egyértelműen rögzítette: az új legfőbb ügyész személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
Baka András ráadásul azt is világossá tette, hogyan értelmezi ezt a jogkörét. Az államfő szerint az ügyészség szakmai önállóságát és autonómiáját kérdőjelezné meg, ha a leendő legfőbb ügyész személyéről előzetesen politikai pártokkal alkudozna.
Ezért politikusok helyett a jogászi hivatásrendek felé fordult.
Ez is érdekelhet
Nem a pártokat kérdezgeti, hanem bírákkal, ügyészekkel és ügyvédekkel beszél
Baka az elmúlt hetekben több szakmai vezetővel is egyeztetett. Találkozott az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács vezetőivel, majd a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével és az Ügyészek Országos Egyesületének elnökével is.
A Sándor-palota álláspontja szerint Baka szakmai és vezetői alkalmasság alapján akarja kiválasztani a jelöltet. Vagyis konzultáció van, csak éppen nem pártpolitikai.
Ez az aprónak tűnő különbség valójában az egész történet lényege.
A Tisza erre azt mondta: rendben, ez az államfő dolga
A Tisza-frakció korábban azt közölte, hogy nem tartja szükségesnek, hogy Baka András a jelölés előtt egyeztessen velük. Álláspontjuk szerint a megfelelő legfőbbügyész-jelölt megtalálása az államfő feladata és alkotmányos hatásköre.
Ez nem azt jelenti, hogy a Tisza automatikusan megszavaz majd bárkit, akit Baka megnevez. A parlamentnek továbbra is valódi döntési joga van, és a képviselők titkos szavazással döntenek.
A politikai helyzet azonban rendkívüli. A jelenlegi kormányoldal rendelkezik azzal a kétharmados parlamenti erővel, amely a legfőbb ügyész megválasztásához szükséges.
Baka jelöl, de a Parlament nélkül nem történhet semmi
A legfőbb ügyészt kilenc évre választják. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök jelöl, de a döntést az Országgyűlés hozza meg, méghozzá az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatásával.
Az államfő jelöléséhez nincs szükség kormányzati ellenjegyzésre. A kormány tehát hivatalosan nem mondhatja meg Bakának, kit terjesszen a Parlament elé.
Az Országgyűlés ugyanakkor nemet mondhat. Saját jelöltet viszont nem állíthat helyette. Ha elutasítja Baka választottját, ismét az államfőnek kell új személyt keresnie.
Pontosan itt bukott el ugyanez a kísérlet húsz évvel ezelőtt
2006-ban Sólyom László köztársasági elnök úgy döntött, hogy nem kér engedélyt a pártoktól arra, kit jelöljön Polt Péter utódjának. Első választása Horányi Miklósra, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjére esett.
Sólyom előzetesen nem egyeztette le a személyét a parlamenti frakciókkal. A szakmai alkalmasságot akarta a döntés középpontjába helyezni, és vállalta annak kockázatát is, hogy a Parlament nemet mond.
Pontosan ez történt.
A parlament 2006-ban megmutatta, hogy nála is van egy kulcs
Horányi Miklóst 2006. július 3-án nem választotta meg az Országgyűlés. Az akkori kormánypártok előre jelezték, hogy nem támogatják Sólyom jelöltjét.
A konfliktus nemcsak Horányi személyéről szólt. Arról is, hogy elfogadják-e a pártok azt az elnöki szerepfelfogást, amely szerint az államfő nélkülük választja ki azt az embert, akit aztán nekik kell megszavazniuk.
A válasz akkor lényegében az volt: nem.
Sólyom végül sem hátrált meg teljesen
Második jelöltje Kovács Tamás katonai főügyész lett. Sólyom a személy kiválasztását ekkor sem engedte át a pártoknak, de a jelölt bejelentésekor már bevonta a frakcióvezetőket a folyamatba.
Kovács végül elsöprő támogatást kapott: 320 igen szavazattal választották legfőbb ügyésszé 2006 októberében.
Vagyis az önálló elnöki jelölés gondolata nem tűnt el, de az első próbálkozás falnak ment. Az államfő végül olyan jelöltet talált, aki mögött széles parlamenti támogatás alakult ki.
Baka András ezt az egészet testközelből ismeri
A történet különös iróniája, hogy Baka András nemcsak alkotmányjogászként ismeri ezt a rendszert. Ő maga is átélte, milyen az, amikor egy köztársasági elnök pártegyeztetés nélkül jelöl valakit egy kiemelkedő közjogi tisztségre, a Parlament pedig nemet mond.
Sólyom László 2008-ban Bakát jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Az Országgyűlés azonban nem választotta meg. A következő időszakban további jelölések is elbuktak, Baka pedig csak 2009-ben kapta meg a szükséges parlamenti támogatást.
Most ugyanaz az ember ül a folyamat másik oldalán.
Most Baka az, akinek vállalnia kell a parlamenti elutasítás kockázatát
Köztársasági elnökként ő döntheti el, kit tart szakmailag alkalmasnak a Legfőbb Ügyészség vezetésére. Ha valóban kitart amellett, hogy a jelölt személyét nem egyezteti előzetesen politikai pártokkal, akkor nem tudhatja biztosan, hogyan szavaznak róla a képviselők.
Legalábbis elvileg.
A mostani parlamenti helyzet azonban egészen más, mint Sólyom idején volt. A Tisza rendelkezik a szükséges kétharmaddal, és nyilvánosan azt mondta: nem várja el Bakától, hogy előzetesen hozzájuk vigye jóváhagyásra a jelöltet.
Ezért írhat történelmet
Ha Baka András mindenfajta előzetes pártalku nélkül kiválaszt valakit, majd az Országgyűlés ezt a személyt első nekifutásra megválasztja, akkor a rendszerváltás utáni magyar gyakorlatban rendkívüli helyzet jön létre.
A Portfolio szeptember 19-i elemzése szerint ez lehetne az első olyan sikeres első jelölés, amikor az államfő nem előzetes pártegyeztetéssel biztosítja a parlamenti támogatást.
Vagyis furcsa módon most nem az történne, hogy az államfő szerepe szűkül. Éppen ellenkezőleg: a jelölt tényleges kiválasztásában nagyobb önállóságot kaphatna, miközben a Parlament formális döntési joga változatlan marad.
A Parlament persze továbbra sem lesz statiszta
Fontos pontosítás, hogy jogilag semmilyen hatáskört nem vesznek el az Országgyűléstől. A kétharmados szavazás ugyanúgy kötelező marad, és a képviselők ugyanúgy elutasíthatják Baka jelöltjét.
Az újdonság a politikai gyakorlatban lenne. Ha a parlamenti többség azt mondja, hogy nem akar részt venni a jelölt előzetes kiválasztásában, akkor az államfő tényleges személyi mozgástere megnő.
Nem a szavazás kerülne ki a Parlament kezéből, hanem az azt megelőző politikai alku válhatna kevésbé meghatározóvá.
Ez különösen nagy változás a 2010 utáni időszakhoz képest
2010-ben a legfőbb ügyész mandátumát hat évről kilenc évre növelték, megválasztását pedig kétharmados többséghez kötötték. A szabály papíron szélesebb politikai konszenzust követelhetne meg.
Ha azonban egyetlen politikai oldal önmagában rendelkezik kétharmaddal, nincs szüksége az ellenzékre. Ez történt Polt Péter későbbi megválasztásainál is: a kormányoldal önmagában képes volt biztosítani a szükséges támogatást.
A kétharmados küszöb így nem feltétlenül jelentett pártokon átívelő megállapodást.
Polt Péter húsz évig vezette összesen az ügyészséget
Polt Péter először 2000-ben lett legfőbb ügyész, majd 2010-ben visszatért a posztra, és 2019-ben újabb kilencéves ciklusra választották meg. Összesen húsz éven keresztül állt a szervezet élén.
A 2010 utáni parlamenti erőviszonyok mellett az államfő jelölési jogának politikai jelentősége kisebb lett, mert a kormányoldal rendelkezett a jelölt megválasztásához szükséges szavazatokkal.
Most azonban Baka éppen azt próbálja hangsúlyossá tenni, hogy a jelölés alkotmányosan az államfő feladata, nem pedig a kormányé vagy a parlamenti frakcióké.
Nagy Gábor Bálint távozása nyitotta meg az utat
Az új választásra azért van szükség, mert Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészi megbízatása augusztus 25-én megszűnt. Baka András még aznap fogadta Lajtár István legfőbbügyész-helyettest.
Az új vezető megválasztásáig Lajtár irányítja az ügyészi szervezetet. Közben Baka folytatja a szakmai egyeztetéseket, de egyelőre nem nevezte meg nyilvánosan a jelöltjét.
Így jelenleg azt sem lehet tudni, hogy az illető az ügyészi szervezeten belülről vagy azon kívülről érkezik-e.
Az igazi próba akkor jön, amikor előkerül a név
Addig viszonylag egyszerű azt mondani, hogy az államfő szabadon válasszon. A helyzet akkor válik igazán érdekessé, amikor Baka András letesz egy konkrét nevet az asztalra.
A Tisza-frakció ugyanis nem vállalta előre, hogy bármely jelöltet automatikusan megszavaz. Csak azt közölte, hogy az előzetes kiválasztást az államfő hatáskörének tekinti.
Így könnyen előfordulhat, hogy egy szakmailag önálló jelölési folyamat végén ugyanúgy kemény politikai vita indul a jelölt személyéről.
És ha a Tisza mégis nemet mond?
Akkor gyakorlatilag ugyanaz a mechanizmus indulhat el, amely Sólyom László idején. Baka új jelöltet állíthat, a Parlament ismét szavazhat, és ez addig ismétlődhet, amíg nincs olyan személy, aki megkapja a szükséges kétharmadot.
Egy ilyen folyamat megmutatná, hogy az előzetes pártegyeztetés ugyan formálisan eltűnt, de a parlamenti többség a vétójogával továbbra is képes közvetve befolyásolni, ki kerülhet a Legfőbb Ügyészség élére.
Éppen ezért egyetlen nyilatkozatból még nem lehet kijelenteni, hogy megszületett az új közjogi gyakorlat.
Ha viszont elsőre átmegy, az egészen más üzenet lesz
Ha Baka saját szakmai mérlegelése alapján, a pártokkal való előzetes alkudozás nélkül választ valakit, a Tisza-frakció pedig a jelölt meghallgatása után támogatja, akkor a szerepek látványosan elkülönülhetnek.
Az államfő választaná ki, kit tart alkalmasnak. A Parlament pedig nem a saját emberét próbálná ráerőltetni az elnökre, hanem arról döntene, elfogadható-e az elé terjesztett szakmai jelölt.
Ez lényegében az a modell, amelyet Sólyom László húsz évvel ezelőtt megpróbált meghonosítani, de az első jelöltjénél kudarcot vallott.
Baka számára ebben van egy személyes történelmi csavar is
Közel két évtizeddel ezelőtt ő volt az egyik olyan szakmai jelölt, akinek az útját a parlamenti pártpolitika többször is eltorlaszolta. Most köztársasági elnökként neki kell eldöntenie, mennyire hajlandó vállalni ugyanezt a konfliktust.
A Sándor-palota eddigi közlései alapján a válasz elég egyértelműnek tűnik: Baka nem akar politikai pártokkal tárgyalni arról, kit jelöljön.
De a történet végkimenetele már nem kizárólag rajta múlik.
Most jön Baka András első igazán nagy közjogi próbája
Augusztus 19-én lépett hivatalba köztársasági elnökként, és alig néhány nappal később máris az egyik legfontosabb személyi döntés előkészítése került elé.
A következő legfőbb ügyész kilenc évre kap mandátumot. Ez azt jelenti, hogy jóval túl fogja élni a jelenlegi parlamenti ciklust, és több kormány működése alatt is az ügyészség vezetője lehet.
Ezért messze nem pusztán egy aktuális politikai pozíció betöltéséről van szó.
20 év után újra ugyanaz a kérdés került az asztalra
Ki válassza ki valójában Magyarország legfőbb ügyészét?
A köztársasági elnök, akinek az Alaptörvény a jelölési jogot adja? A parlamenti többség, amely nélkül senkit nem lehet megválasztani? Vagy a kettő közötti előzetes politikai alku?
Az elmúlt évtizedekben többnyire a harmadik megoldás bizonyult meghatározónak. Baka András most azt próbálja megmutatni, hogy létezhet más út is.
Ha sikerül, nemcsak új legfőbb ügyésze lesz Magyarországnak.
Egy húsz éve félbemaradt közjogi kísérlet is új életre kelhet.
Forrásellenőrzés: a Sándor-palota augusztus 25-i hivatalos közleménye; az Országgyűlés hatályos közjogi szabályai; a Portfolio 2026. szeptember 19-i elemzése; valamint a 2006-os legfőbbügyész-választás korabeli parlamenti és sajtóbeszámolói alapján.