Kijöttek az új nyugdíjszámok 2027-re: ekkor jöhet az első emelt utalás
Kiderült: ennyivel nőnek egyes nyugdíjak 2027-ben – ekkor jöhet az első emelt utalás
2027 valóban komoly fordulatot hozhat a magyar nyugdíjrendszerben. A legfontosabb szám már biztos: január 1-jétől az öregségi nyugdíj legkisebb összege a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik. Ezzel párhuzamosan külön emelést kapnak az alacsonyabb nyugdíjból élők és a megváltozott munkaképességűek is.
Egy dolgot azonban már az elején érdemes tisztázni: az összes nyugdíjasra vonatkozó általános 2027-es százalékos nyugdíjemelést még nem hirdették ki. A végleges szám a 2027-es költségvetésben szereplő inflációs előrejelzésből derül majd ki. A költségvetést a kormány tervei szerint október folyamán terjesztik az Országgyűlés elé.
28 500 forintról 120 ezerre ugrik a minimum
A leglátványosabb változás az öregségi nyugdíjminimumot érinti. Ez az összeg 2008 óta változatlanul havi 28 500 forint volt, vagyis közel két évtizeden keresztül egyetlen forinttal sem emelkedett.
2027. január 1-jétől az új minimum 120 ezer forint lesz. Ez több mint négyszeres összeg, számszerűen 91 500 forintos havi emelkedést jelent a jelenlegi minimálösszeghez képest.
Százalékosan ez körülbelül 321 százalékos növekedés. Másképpen megfogalmazva: az új minimum a jelenlegi összeg 4,21-szerese lesz.
Ez is érdekelhet
Nem csak az kap emelést, aki pontosan 28 500 forintot kap
A változás jelentősége ennél jóval nagyobb. A 120 ezer forintos minimum lényege az, hogy az érintett öregségi nyugdíjasok ellátását legalább erre a szintre kell felhozni, nem pusztán a most pontosan 28 500 forintos összeget kell átírni.
A KSH 2026. januári adatai szerint 127 449 öregségi nyugdíjas kapott 120 ezer forintnál kevesebb havi ellátást. Az ő esetükben ezért különösen jelentős változást hozhat január.
Nem mindenkinél ugyanakkora lesz a plusz. Aki például jelenleg 60 ezer forintot kap, annak 60 ezer forinttal kellene elérnie a 120 ezres szintet, míg egy 110 ezer forintos ellátásnál 10 ezer forintos különbségről beszélünk.
A 120 ezer fölöttieket sem akarják kihagyni
A kormány azt is bejelentette, hogy nem szeretnének egy éles határt létrehozni, amelynél a 119 ezer forintos nyugdíj hirtelen 120 ezerre ugrik, a valamivel magasabb ellátást kapók pedig semmit sem kapnak.
Ezért januártól a 146 ezer forint alatti öregségi nyugdíjak sávos rendezését is tervezik. A kormány szeptember eleji tájékoztatása szerint az elv egyszerű: minél kisebb valakinek a nyugdíja, annál nagyobb külön emelést kaphat.
A teljes sávos táblázatot azonban még nem tették közzé. Ezért jelenleg nem lehet minden egyes nyugdíjösszeg mellé pontos forintértéket írni.
A választási programban már szerepeltek konkrét számok
A Tisza választási programja ezen a ponton valamivel részletesebb volt. Abban azt vállalták, hogy a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjaknál havi 6–12 ezer forintos külön emelést vezetnek be.
A program szerint ez mintegy 140 ezer nyugdíjast érinthet. A 140 ezer forint fölötti nyugdíjaknál pedig differenciált emelést ígértek, vagyis nem egyszerűen mindenki ugyanazt a fix forintösszeget kapná.
A végleges 2027-es szabályokat azonban a költségvetés és a hozzá kapcsolódó jogszabályok fogják rögzíteni. A kampányprogram és a hatályos jogszabály ezért ezen a ponton még nem ugyanaz.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátásoknál már megvan a szám: 10 százalék
A megváltozott munkaképességű embereknél már egy másik konkrét emelést is bejelentettek. A kormány szerint 2027 januárjától a rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékkal emelkednek.
A 65. életévüket betöltött érintetteknél pedig ugyanazt a 120 ezer forintos alsó határt akarják alkalmazni, mint az öregségi nyugdíjasoknál. A kormány számítása szerint a megváltozott munkaképességűek intézkedései összesen körülbelül 238 ezer embert érinthetnek.
A KSH adatai szerint 2026 elején 114 439 rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő ember kapott havi 120 ezer forintnál kevesebbet.
És mi lesz a több mint kétmillió nyugdíjas általános emelésével?
Itt még várni kell. Magyarországon a januári általános nyugdíjemelést alapvetően a következő évre tervezett inflációhoz igazítják, ezért a 2027-es költségvetés inflációs száma kulcsfontosságú lesz.
A Magyar Nemzeti Bank júniusi előrejelzése jelenleg 2,3 százalékos átlagos inflációval számol 2027-re. Ez azonban jegybanki prognózis, nem a már kihirdetett 2027-es nyugdíjemelési százalék.
Ha például végül 2,3 százalék körüli általános januári emelést határoznának meg, az egy 200 ezer forintos nyugdíjnál havi 4600, 250 ezer forintnál 5750, 300 ezer forintnál pedig 6900 forintos növekedést jelentene. Ezek jelenleg csak szemléltető példák, nem kihirdetett összegek.
Az alacsony nyugdíjaknál erre még rájöhet a külön korrekció
Ez az egyik legfontosabb részlet. A tervezett nyugdíjrendezés nem feltétlenül ugyanaz, mint a szokásos inflációkövető januári emelés.
Az általános emelés minden jogosult nyugdíját érintheti, míg a 120 ezres minimum és a 146 ezer forint alatti sávos emelés célzott intézkedés. Az alacsony nyugdíjasoknál ezért a végleges szabályoktól függően jóval nagyobb változás következhet be, mint amit önmagában az infláció indokolna.
Éppen ez különbözteti meg a most készülő csomagot egy hagyományos januári indexálástól.
Mikor érkezhet először az emelt összeg?
A kormány hivatalos bejelentése szerint a 120 ezer forintos minimum és az új intézkedések 2027. január 1-jétől lépnének életbe. Ez azt jelenti, hogy az első emelt havi ellátás már a januári nyugdíj lehet.
A Magyar Államkincstár a bankszámlás nyugdíjakat általában a hónap 12. napja körül utalja. A 2027-es hivatalos folyósítási naptárt azonban szeptember 19-ig még nem tették közzé, ezért január 12-ét egyelőre nem lehet hivatalosan kihirdetett dátumként kezelni.
A biztos pont jelenleg az, hogy a változások január 1-jétől élnek, így a januári folyósításnál már az új összegnek kell megjelennie, amennyiben a költségvetés és a szükséges jogszabályok időben hatályba lépnek.
A nyugdíjasoknak ehhez várhatóan nem kell külön kérelmet beadniuk
A hagyományos januári nyugdíjemeléseket a Magyar Államkincstár hivatalból hajtja végre. 2026-ban is automatikusan emelték az arra jogosult ellátásokat, külön kérelem nélkül.
A 2027-es részletszabályokat még meg kell jelentetni, de a nyugdíjrendezés célja nem az, hogy több százezer idős embernek külön hivatalokba kelljen járnia. A folyósítónak a rendelkezésére álló adatok alapján kell majd megállapítania az új összegeket.
Hatalmas összegről beszélünk a költségvetésben
A nyugdíjrendszer már most is a magyar állam egyik legnagyobb kiadási tétele. A 2026-os költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra mintegy 7700 milliárd forintot irányzott elő.
Csak a 13. havi nyugdíj és a kapcsolódó ellátások 2026-os előirányzata 585 milliárd forint volt. Ehhez jönnek hozzá a havi nyugdíjak, valamint az egyéb nyugdíjszerű ellátások.
A 2027-es teljes keret ennél várhatóan magasabb lesz a januári indexálás, a 120 ezres minimum, a sávos korrekciók és a rokkantsági ellátások emelése miatt. A pontos több ezer milliárdos főösszeg azonban csak az őszi költségvetési törvényjavaslatból derül ki.
Idén másképp készül a költségvetés
Kármán András pénzügyminiszter már júliusban bejelentette, hogy a kormány szakít azzal a gyakorlattal, amelyben a következő évi költségvetést rendkívül korán, akár hónapokkal a tárgyév kezdete előtt elfogadták.
A tervek szerint a 2027-es költségvetési javaslatot október 1. és 31. között terjesztik a Parlament elé. A kabinet érvelése szerint így frissebb inflációs, növekedési és költségvetési adatokból lehet kiindulni.
A nyugdíjasok szempontjából ennek különösen nagy jelentősége van, mert az inflációs előrejelzés közvetlenül befolyásolja a januári általános emelés nagyságát.
A 13. havi nyugdíj marad
A Tisza programja a 13. havi nyugdíj megtartását vállalta, és a kormány eddigi kommunikációjában sem jelentette be annak megszüntetését. A 2026-os rendszerben már a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is megkezdődött.
Hogy a 14. havi ellátás 2027-ben pontosan milyen ütemben folytatódik, annak részleteit szintén a következő költségvetés és a kapcsolódó szabályok alapján lehet majd biztosan látni.
Ez azért fontos, mert a havi nyugdíj emelése és a plusz havi juttatások két külön tételt jelentenek. Egy nyugdíjas teljes éves jövedelmét mindkettő befolyásolja.
A nyugdíjas SZÉP-kártya is ott van még az asztalon
A Tisza választási programjának egyik nagy vállalása a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése volt. A program szerint évi 200 ezer forintos támogatás járna a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezőknek, míg a 250 és 500 ezer forint közöttiek évente 100 ezer forintot kaphatnának.
Magyar Péter szeptemberi ATV-interjújában azt mondta, hogy a kormány még dolgozik a konstrukción, és a végleges döntés a 2027-es költségvetés részeként születhet meg.
Ezért ezt az összeget jelenleg még nem lehet biztos 2027-es juttatásként hozzáadni a nyugdíjakhoz.
A bérkövető emelés lehet az igazán nagy rendszerbeli változás
A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer alapvetően az inflációt követi. Ez azt jelenti, hogy ha az árak emelkednek, a nyugdíjak célja a vásárlóerő megőrzése, de a dolgozók bérének növekedéséből a nyugdíjasok automatikusan nem részesülnek.
A Tisza választási programja ezen változtatna, és ismét figyelembe venné a bérek alakulását a nyugdíjemelésnél. Ennek pontos képlete azonban még nem ismert.
Ha ez bekerül a 2027-es szabályokba, az sokkal mélyebb változás lenne, mint egy egyszeri 5 vagy 10 százalékos emelés, mert hosszú távon megváltoztatná a nyugdíjak évenkénti növekedésének módját.
Miért ekkora ügy a 120 ezres minimum?
Azért, mert a 28 500 forintos összeg 2008 óta változatlan volt. Azóta több mint másfél évtizednyi infláció, béremelkedés és több gazdasági válság ment végig Magyarországon, miközben ez az alapösszeg mozdulatlan maradt.
A nyugdíjszakértők régóta felhívták a figyelmet arra, hogy a 28 500 forintos minimum elvesztette kapcsolatát a tényleges megélhetési költségekkel. A 120 ezer forintra történő emelés ezért nem egyszerű éves indexálás, hanem egy régen befagyott összeg egyszeri, nagy léptékű korrekciója.
Az ugyanakkor külön kérdés, hogy az új 120 ezer forintos minimumot a jövőben automatikusan indexálják-e, vagy évekre ismét rögzített összeg marad. Ennek szabályozása hosszú távon legalább olyan fontos lehet, mint maga a 2027-es emelés.
Majdnem 30 éves rendszerhez nyúlnak hozzá
A jelenlegi magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető törvényi kerete 1997-ben született. Azóta természetesen rengeteg módosítás történt: változott a korhatár, az indexálás, megszűntek és átalakultak ellátási formák, megjelent a Nők 40, eltűnt majd visszatért a 13. havi nyugdíj, később pedig megkezdődött a 14. havi juttatás bevezetése is.
Ezért túlzás lenne azt mondani, hogy egyetlen 2027-es intézkedés „megoldja” a csaknem harmincéves magyar nyugdíjrendszer valamennyi problémáját. Az viszont tény, hogy egyszerre több olyan területhez nyúlnak hozzá, amely hosszú éveken keresztül változatlan maradt.
A minimumnyugdíj, az alacsony ellátások sávos korrekciója és a bérkövetés terve együtt már egy szélesebb nyugdíjrendezés kezdetét jelentheti.
Nem mindenki ugyanannyival jár majd jobban
Ez talán a legfontosabb tudnivaló 2027 előtt. Nem lesz egyetlen olyan forintösszeg, amelyet minden nyugdíjas egyformán megkap.
A legalacsonyabb nyugdíjaknál akár több tízezer forintos havi változás következhet be. A 120–140 ezer forintos sávban a korábbi program alapján havi 6–12 ezer forintos célzott pluszról volt szó, a magasabb nyugdíjaknál pedig az általános inflációkövető emelés és az esetleges differenciált korrekció lesz meghatározó.
Ehhez jönnek külön a rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékos változásai.
A következő nagy dátum október
A nyugdíjasok számára ezért a következő igazán fontos bejelentés nem januárban, hanem már ősszel megérkezhet. A 2027-es költségvetésből ki kell derülnie, mekkora inflációval számol a kormány, mennyit különít el a nyugdíjkasszára, hogyan néz ki a sávos emelés, és mely további választási vállalások indulnak el januárban.
Ekkor derülhet ki az is, hogy egy 150, 200, 250 vagy 300 ezer forintos nyugdíj pontosan mennyivel változik majd. Addig minden ilyen összeg csak becslés lehet.
Ami már most biztos, az a 120 ezres minimum, a megváltozott munkaképességűek 10 százalékos emelése és az alacsony nyugdíjak további rendezésének kormányzati terve.
Januárban pedig már a bankszámlán is látszódhat a változás
Ha az Országgyűlés elfogadja a költségvetést és a szükséges jogszabályokat, a változások 2027. január 1-jén lépnek életbe. A bankszámlára érkező első emelt nyugdíj így már a januári folyósítás lehet.
A Magyar Államkincstár várhatóan az év vége felé teszi közzé a 2027-es pontos utalási naptárt. A korábbi évek gyakorlata alapján a havi nyugdíjak jellemzően a hónap 12. napja körül érkeznek, de a pontos januári napot csak a hivatalos naptár megjelenése után lehet biztosan megmondani.
Az viszont már látszik, hogy 2027 eleje sok nyugdíjas számára nem egy szokásos néhány százalékos januári emeléssel indulhat.
A nagy nyugdíjrendezés első fejezete jöhet
A magyar nyugdíjrendszer problémái természetesen nem tűnnek el egyetlen költségvetéstől. Továbbra is ott van a bérekhez képesti leszakadás, az új és régi nyugdíjak közötti különbség, a demográfiai nyomás, valamint az a kérdés, hogyan lehet hosszú távon finanszírozhatóvá tenni a rendszert.
2027 azonban több szempontból is fordulópont lehet. A 2008 óta befagyasztott 28 500 forintos minimum helyett 120 ezer forintos alsó határ jön, rendezni akarják az alacsony nyugdíjakat, emelik a megváltozott munkaképességűek ellátását, és közben napirenden van a bérkövetés visszahozása is.
A csaknem harminc éve folyamatosan módosított nyugdíjrendszer teljes rendbetétele ennél jóval hosszabb folyamat lesz. De ha a most bejelentett intézkedések valóban bekerülnek a 2027-es költségvetésbe és a jogszabályokba, akkor januárban már kézzelfoghatóan elkezdődhet az átalakítás.
Az első nagy szám pedig már megvan: 28 500 helyett 120 000 forint.
A következőre októberben érdemes figyelni: akkor derülhet ki, mennyivel emelkedik 2027 januárjában minden más nyugdíj.