Rendkívüli felszólítást tett közzé a vízművek, aki nem tartja be hatalmas bírságra is számíthat!
A Duna eltűnt a part egy részéről, de ettől a kiszáradt meder még nem vált szabadon használható kerékpárúttá, stranddá vagy különleges kirándulóhellyé. A Fővárosi Vízművek rendkívüli figyelmeztetést tett közzé, miután egyre többen merészkedtek be a rekordalacsony vízállás miatt szabaddá vált területekre.
A társaság nyomatékosan arra kér mindenkit, hogy ne gyalogoljon, ne kerékpározzon és semmilyen járművel ne hajtson be az ivóvízbázis-védelmi mederszakaszokra. A szabály megszegése nemcsak Budapest ivóvizét veszélyeztetheti: természetes személynél akár 300 ezer forintos vízgazdálkodási bírság is lehet a vége.
Ahol tegnap még a Duna volt, oda ma sem szabad besétálni
Az extrém apadás következtében olyan zátonyok, kavicsos területek és mederszakaszok kerültek szárazra, amelyek normális vízállásnál megközelíthetetlenek. A különleges látvány érthetően vonzza a kíváncsiskodókat, egyesek pedig már hosszabb túrákra és kerékpározásra is használni kezdték a medret.
A Fővárosi Vízművek azonban egyszerű szabályt fogalmazott meg azoknak, akik nem tudják pontosan, hol kezdődik egy védett terület:
Ahol a Duna lenni szokott, azt most is úgy kell kezelni, mintha ott lenne.
Ez is érdekelhet
Jogi értelemben a kijelölt ivóvízbázis-védelmi területeken tilos az engedély nélküli tartózkodás. Mivel azonban a védőövezetek határa a kiszáradt mederben nem feltétlenül látható egy kiránduló számára, a legbiztonságosabb megoldás az, ha senki nem indul el a folyó helyén felfedezőútra. A Vízművek szerint a szabaddá vált medret nem szabad turisztikai, sportolási vagy szabadidős célpontnak tekinteni.
Kétmillió ember ivóvize múlhat rajta
A korlátozás mögött nem az áll, hogy a hatóságok el akarják rontani a rendkívüli látványosságot. A Duna érintett szakaszai a Budapestet és az agglomerációt ellátó parti szűrésű vízbázisokhoz tartoznak.
A folyó vize a kavicsos-homokos mederrétegen keresztül szivárog a kutak felé. Ez a természetes szűrőrendszer biztosítja, hogy a kitermelt víz megfelelő minőségben kerüljön a hálózatba. A rendszer azonban éppen azért sérülékeny, mert ami a meder talajára kerül, az a beszivárgó vízzel együtt elindulhat a vízbázis irányába.
Egy eldobott hulladék, kifolyt üzemanyag, olaj, vegyszer vagy akár az emberi jelenléthez kapcsolódó más szennyezés is komoly problémát okozhat. Szélsőséges esetben egy szennyezett vízbázisrészt évekre ki kellene vonni az ivóvíztermelésből.
A Fővárosi Vízművek által védett rendszer több mint kétmillió embert lát el, vagyis Magyarország lakosságának csaknem negyedét. A meder tehát jelenleg száraznak látszhat, alatta azonban továbbra is Budapest egyik legfontosabb ivóvízforrása működik.
Nemcsak az autóval behajtók kerülhetnek bajba
A tilalom nem kizárólag a gépjárművekre vonatkozik. A kijelölt belső védőövezetekben rendszeresen csak az üzemeltető megfelelő jogosultsággal rendelkező dolgozói, az őket irányító személyek és az ellenőrzést végző hatóságok tartózkodhatnak. Más csak eseti engedéllyel léphet be.
A szabályozás szerint ezeket a területeket főszabály szerint el is kell keríteni, szükség esetén pedig őrzéssel kell védeni. A Duna medrében azonban a kerítés nem mindenhol lehetséges vagy látható, ezért különösen veszélyes abból kiindulni, hogy ahová fizikailag be lehet sétálni, oda jogszerűen is szabad.
A jogszabály nem tesz különbséget aközött, hogy valaki gyalogosan, kerékpárral, motorral vagy autóval jut be. Már maga az engedély nélküli belépés és tartózkodás is vízgazdálkodási előírás megsértését jelentheti.
Akár 300 ezer forintba kerülhet a kirándulás
A vízgazdálkodásról szóló törvény alapján azzal szemben, aki jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített vízgazdálkodási előírást megszeg, bírság szabható ki. Ennek felső határa természetes személy esetén 300 ezer forint, más személyeknél és szervezeteknél pedig egymillió forint.
Ez nem azt jelenti, hogy mindenkit azonnal 300 ezer forintos helyszíni csekkel várnak a meder szélén. A Fővárosi Vízművek maga nem szabhatja ki ezt a bírságot.
Az üzemeltető ellenőrizheti a védőterületet, dokumentálhatja a jogsértést, értesítheti a hatóságot és intézkedést kezdeményezhet. A bírságról azonban a vízügyi hatóság közigazgatási eljárásban, határozattal dönt. A véglegessé vált határozatban megállapított összeget ezt követően kell megfizetni.
A konkrét összeg meghatározásakor számíthat a veszélyeztetés súlya, a jogsértés ismétlődése, valamint az is, hogy az érintett együttműködött-e az eljárásban. A 300 ezer forint tehát felső határ, nem automatikusan kiszabott tarifa.
Egy keréknyom is többet árthat, mint gondolnánk
A mederben történő autózás vagy motorozás különösen kockázatos. Egy járműből kiszivárgó kisebb mennyiségű olaj vagy üzemanyag a felszínen jelentéktelen foltnak tűnhet, a kavicsos vízadó rétegben azonban már nehezen ellenőrizhető módon terjedhet tovább.
A gyalogos jelenlét sem feltétlenül veszélytelen, különösen akkor, ha nagyobb tömegek indulnak el ugyanazon a területen, hulladékot hagynak maguk után, kutyákat visznek be vagy alkalmi táborhelyeket alakítanak ki.
A Vízművek figyelmeztetése ezért nem egy újabb értelmetlen tiltótábla. A cél annak megakadályozása, hogy néhány különleges fényképért vagy egy rendhagyó biciklitúráért több millió ember ivóvízellátását tegyék kockára.
A legegyszerűbb szabály most valóban a legjobb
A Duna jelenlegi állapota szokatlan és látványos. A szárazon maradt mederszakaszok azonban nem újonnan megnyílt közterületek, hanem egy működő ivóvízbázis részei.
Nem érdemes azt keresni, meddig lehet büntetés nélkül bemenni, hol húzódik pontosan a térképen a védőövezet, vagy melyik kavicspad számít még biztonságosnak.
A Fővárosi Vízművek ennél jóval egyszerűbb útmutatást adott:
ahol normális körülmények között a Duna folyik, oda most se menjünk be.
Aki ezt figyelmen kívül hagyja, nemcsak egy rendkívül sérülékeny vízbázist veszélyeztethet. Egy ártatlannak induló nyári kirándulás végén akár 300 ezer forintos bírsággal is szembesülhet.