MOST ÉRKEZETT: a teljes országra munkaszünetet rendelhetnek el a brutális hőség miatt
Magyarország egész területén harmadfokú hőségriasztás van érvényben július 30-tól augusztus 4-én éjfélig, miközben a következő napokban több helyen 39–40 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet. Egyre többen kérdezik: ilyen körülmények között meddig lehet még embereket aszfaltra, tetőre, építkezésre vagy forró üzemcsarnokba küldeni?
A teljes országra kiterjedő munkaszünet elrendelése valóban lehetséges lenne, de nem következik automatikusan a harmadfokú hőségriasztásból. Ehhez külön, hivatalosan kihirdetett kormányzati vagy parlamenti döntésre volna szükség. Jelenleg ilyen országos munkaszünetet nem rendeltek el.
Ami viszont már most is kötelező: a munkáltató nem tehet úgy, mintha odakint kellemes májusi idő lenne. Ha a hőség közvetlenül veszélyezteti a dolgozók egészségét, át kell szervezni, korlátozni, végső esetben pedig le kell állítani a munkát.
A hőségriadó még nem jelent automatikus szabadnapot
A harmadfokú hőségriasztás népegészségügyi intézkedés. Figyelmezteti a lakosságot, az egészségügyi intézményeket, az önkormányzatokat és a munkáltatókat arra, hogy a tartós meleg már az egészséges szervezetet is rendkívüli módon megterheli.
A magyar szabályozás azonban jelenleg nem ismer olyan egyszerű határt, hogy például 40 foknál bezár minden munkahely, és az ország hazamegy.
Ez is érdekelhet
Egy általános munkaszünethez külön jogszabály kellene, amelynek azt is rendeznie kellene, kikre vonatkozik, meddig tart, hogyan alakul a fizetés, és mely létfontosságú szolgáltatások működnek tovább. A kórházak, mentők, rendőrség, tűzoltóság, víz- és áramszolgáltatás nyilvánvalóan egy országos leállás esetén sem kapcsolhatna vakációs üzemmódba.
Reálisabb lehetőség a különösen veszélyes kültéri munkák meghatározott órákra történő felfüggesztése, ahogyan azt több dél-európai ország már alkalmazta. Magyarországon ehhez szintén külön döntésre volna szükség.
Nem a falra szerelt hőmérő egyetlen száma dönt
A jogszabály szerint egy szabadtéri munkahely akkor minősül melegnek, ha a napi középhőmérséklet legalább egy napon meghaladja a 25 fokot, és az országos tisztifőorvos hőség miatti figyelmeztetést vagy riasztást adott ki.
Zárt térben nem pusztán a levegő hőmérsékletét nézik. Az úgynevezett korrigált effektív hőmérséklet számításánál a páratartalmat, a légmozgást és a hősugárzást is figyelembe kell venni. Ha ez az érték meghaladja a 24 fokot, a munkahely melegnek minősül.
Ez azért fontos, mert egy rosszul szellőző, napsütötte csarnokban már harminc fok alatti léghőmérséklet mellett is súlyos hőterhelés alakulhat ki. Más körülmények között pedig ugyanaz a hőmérőn látható érték kevésbé terhelő lehet.
A munkáltató feladata, hogy ezt kockázatértékeléssel, szükség esetén műszeres méréssel és foglalkozás-egészségügyi szakember bevonásával állapítsa meg. A „szerintem nincs itt olyan meleg” nem munkavédelmi mérési módszer.
Óránként fizetett pihenő járhat
Melegnek minősülő munkahelyen óránként legalább öt, legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell közbeiktatni. Ez nem a hagyományos ebédszünetből levont idő: a klíma miatti pihenés a munkaidő része, és nem hosszabbítható meg miatta automatikusan a műszak.
A dolgozónak igénye szerinti mennyiségben, de legalább félóránként megfelelő, körülbelül 14–16 fokos ivóvizet kell biztosítani. A „van csap a telephely másik végén” nem feltétlenül elegendő, ha a munkavállaló munka közben ténylegesen nem fér hozzá rendszeresen a vízhez.
A pihenést lehetőség szerint árnyékos, a munkaterületnél hűvösebb helyen kell biztosítani. Az intenzív hőség első napjaiban rövidebb munkaszakaszokra, gyakoribb pihenésre és fokozatos alkalmazkodásra lehet szükség.
A kültéri munkát át kell szervezni
A legnagyobb veszélyben az útépítők, aszfaltozók, tetőfedők, mezőgazdasági dolgozók, szemétszállítók, futárok és mindazok vannak, akik órákon keresztül közvetlen napsütésben végeznek fizikai munkát.
A munkavédelmi hatóság ajánlása szerint a 11 és 15 óra közötti időszakot különösen veszélyesnek kell tekinteni. Ahol lehetséges, ekkor árnyékosabb feladatokra kell átállni, a dolgozókat váltani kell, illetve a munkaidőt kora reggelre vagy késő délutánra érdemes átszervezni.
Nem mindenhol elég azonban egy napernyő és egy palack ásványvíz. Ha az aszfalt, a tető vagy egy fémfelület hősugárzása miatt a munkavégzés már nem tehető biztonságossá, akkor azt fel kell függeszteni.
A munkáltató felelőssége nem tűnik el attól, hogy a munkavállaló korábban nem panaszkodott.
Megtagadhatja-e valaki a munkát?
Attól, hogy meleg van, senki nem jogosult automatikusan hazamenni. A munkavégzés akkor tagadható meg jogszerűen, ha az az érintett életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha pedig az utasítás más embert veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, annak végrehajtását a dolgozó köteles megtagadni.
Ez mindig az adott körülményektől függ. Más megítélés alá esik egy klimatizált irodában végzett munka, és más egy rosszulléttel küzdő ember felküldése egy árnyék nélküli tetőre 39 fokban.
Súlyos és közvetlen veszély esetén a munkáltatónak tájékoztatnia kell az érintetteket, be kell szüntetnie a munkát, és lehetővé kell tennie, hogy biztonságos helyre távozzanak.
A hazaküldés nem feltétlenül fizetett szabadság
Ha a munkáltató saját döntéséből felfüggeszti a munkát, felmerülhet az állásidő szabályainak alkalmazása. Főszabály szerint ilyenkor alapbér jár, kivéve, ha a foglalkoztatást elháríthatatlan külső ok akadályozza. Hogy egy konkrét hőség miatti leállás melyik kategóriába tartozik, annak megítélése az adott körülményektől és a megtett munkáltatói intézkedésektől függ.
A hőség miatti országos munkaszünet esetén ezért a bérezést is külön rendezni kellene. Egy „mindenki maradjon otthon” bejelentés önmagában kevés: valakinek azt is meg kell mondania, ki fizeti ki a napot.
Eljöhet az országos leállás?
Jelenleg nincs kihirdetett általános munkaszünet, és a harmadfokú riasztás önmagában nem zárja be a munkahelyeket.
Ha azonban a hőmérséklet tovább emelkedik, az éjszakák sem hoznak lehűlést, és megszaporodnak a munkahelyi rosszullétek, a kormány dönthet a kültéri munkák időszakos, akár országos korlátozásáról. Egy teljes gazdasági leállás jóval szélsőségesebb lépés lenne, mint a veszélyes ágazatok vagy a déli órák célzott kivonása.
Addig is egy dolog biztos: a munkáltató nem várhat ölbe tett kézzel egy külön kormányrendeletre.
Aki 40 fokban embereket dolgoztat, annak nem az a feladata, hogy megkérdezze, bírják-e még.
Az a feladata, hogy ne kelljen addig dolgozniuk, amíg kiderül, hogy már nem bírták.