Beigazolódott a legrosszabb: Megtelepedett a pokoli kártevő Magyarországon
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették a legrosszabb forgatókönyvet: a kőrisrontó karcsúdíszbogár, latin nevén Agrilus planipennis, nemcsak eljutott Magyarországra, hanem megtelepedett Beregsurány térségében, és már szaporodik is.
Ez sokkal súlyosabb hír annál, mint amikor június végén két kifejlett példányt találtak egy kihelyezett csapdában. Akkor még lehetett remélni, hogy elszigetelt behurcolásról van szó. Most azonban lárvákat és kifejlett bogarakat is azonosítottak, vagyis a faj már végigment életciklusának több szakaszán a hazai erdőállományban.
A parányi, fémesen zöld rovar az emberekre nem veszélyes. A kőrisfák számára azonban szinte megállíthatatlan pusztítást hozhat.
Ezért jelent sokkal rosszabbat a mostani felfedezés
Két csapdába esett bogár még jelenthette volna azt, hogy a rovarok valamilyen járművel, fával vagy szállítmánnyal véletlenül kerültek az országba. A kéreg alatt megtalált lárvák azonban már azt bizonyítják, hogy a nőstények petéket raktak, azok kikeltek, és a következő nemzedék fejlődése is megkezdődött.
Ez is érdekelhet
Magyarul: a kártevő nem átutazóban van nálunk.
Beköltözött.
A Nébih szerint az Agrilus planipennis több fejlődési alakban is jelen van Beregsurány térségében. A hatóság ezért már nem pusztán egy-egy behurcolt példány elfogására készül, hanem egy kialakuló fertőzési góc felszámolására.
Ez azért különösen aggasztó, mert a bogár életének legveszélyesebb szakaszát szinte teljesen rejtve tölti. A lárvák a kéreg alatt járatokat rágnak, így mire kívülről feltűnővé válik a korona ritkulása vagy a kéreg leválása, a fa belső szállítórendszere már súlyosan károsodhatott.
Belülről fojtja meg a fákat
A kifejlett bogár mindössze körülbelül egy centiméter hosszú, keskeny testű, fémes zöld színű rovar. Megjelenése alapján aligha gondolná bárki, hogy egész erdőállományokat képes elpusztítani.
A valódi rombolást a lárvák végzik.
A kéreg alatt kanyargó járatokat rágnak a fa tápanyag- és vízszállításában létfontosságú rétegekben. Ezek a járatok fokozatosan elvágják a gyökerek és a lombkorona közötti kapcsolatot. A fa először gyengülni kezd, ritkul a koronája, ágai elszáradnak, majd végül az egész növény elpusztul.
A kártevő nemcsak beteg vagy sérült fákat támadhat meg. Az európai és észak-amerikai kőrisfajokkal szemben egészséges, nagy méretű példányokat is képes elpusztítani, mert ezek a fajok nem vele együtt fejlődtek, ezért nem alakult ki megfelelő természetes védekezésük. Az EPPO adatai szerint Észak-Amerikában már több százmillió kőris pusztulását okozta, az eltávolításra, védekezésre és pótlásra pedig dollármilliárdokat kellett költeni.
A fertőzött fát már nem lehet megmenteni
A mostani hír egyik legkeményebb része, hogy a Nébih közlése szerint a fertőzött fák nem menthetők meg.
Nem arról van szó, hogy egy permetezés után tavasszal újra kihajtanak. Ha a lárvák már behálózták a kéreg alatti részeket, a fa pusztulása megállíthatatlanná válhat.
A jelenlegi ismeretek alapján a fertőzés terjedésének leghatékonyabb megakadályozása a fertőzött fák, valamint a körülöttük található gazdanövények eltávolítása és megsemmisítése.
Ráadásul nem néhány méteres területről van szó.
A Nébih szerint a fertőzött fa százméteres körzetében található gazdanövényeket is el kell távolítani. Ez azt jelenti, hogy a védekezés során olyan kőrisek kivágására is szükség lehet, amelyek kívülről még egészségesnek tűnnek. A drasztikus intézkedés célja, hogy a kéreg alatt rejtőző, még észrevehetetlen lárvákkal együtt megsemmisítsék a következő nemzedéket.
Erdők, parkok és városi fasorok kerülhetnek veszélybe
A kőris Magyarországon nem ritka dísznövény. Erdőkben, ártéri területeken, parkokban, temetőkben, lakótelepeken és utak mentén is nagy számban található.
A veszély ezért nem áll meg Beregsurány erdőségeinek határán.
Ha a kártevő továbbterjed, érintheti a természetes erdőállományokat, a települési fasorokat és a parkok idős fáit is. Különösen komoly veszély fenyegeti a Kárpát-medencében kiemelt természeti értéket képviselő magyar kőrist.
A tömeges pusztulás nemcsak esztétikai veszteséget okozna. Az elhalt fák eltávolítása rendkívül költséges, a kiszáradó ágak balesetveszélyessé válhatnak, az erdőkben pedig a lombkorona felnyílása teljesen megváltoztathatja az élőhelyet.
Észak-amerikai vizsgálatokban egyes erdőállományok kőrisfáinak több mint 99 százaléka elpusztult. Ezzel megszűnt a magtermés, megnőtt az elhalt faanyag mennyisége, terjedni kezdtek más inváziós növények, és az erdei rovar- és madárközösségek is átalakultak.
A tűzifával akár több száz kilométert is utazhat
A kifejlett bogarak önállóan is képesek terjedni, a nagy távolságú ugrások mögött azonban gyakran az ember áll.
A rovar lárvái megbújhatnak a kőrisből készült tűzifában, rönkben, kéregben, faanyagban vagy akár csomagolásra használt fában is. Egy fertőzött farakás elszállításával a kártevő olyan területre kerülhet, amelyet saját erejéből csak hosszú idő alatt érne el.
Ezért válhat különösen fontossá a fertőzött térségből származó faanyag mozgatásának korlátozása. A „majd elégetjük otthon” gondolat ebben az esetben éppen a terjedést segítheti, ha a fában lévő bogarak még az elégetés előtt kirepülnek.
Ezeket a jeleket kell figyelni
A Nébih a lakosság és az erdészeti szakemberek segítségét is kéri. Gyanúra adhat okot, ha egy kőris koronája ritkulni kezd, a felső ágak elhalnak, a kéreg felreped vagy leválik.
A kéreg alatt kígyózó, lárvákkal és rágcsálékkal teli járatok jelenhetnek meg. A kifejlett bogarak jellegzetes, D alakú kirepülőnyílást hagynak maguk után.
Egyetlen tünet még nem bizonyítja biztosan a kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétét. A gyanús fákat ezért nem szabad házilag kivágni, feldarabolni és elszállítani. A jelenséget a növényvédelmi hatóságnak kell bejelenteni, hogy a szakemberek mintát vehessenek és meghatározhassák a szükséges intézkedéseket.
Most dőlhet el, megállítható-e
A Beregsuránynál megtalált lárvák azt bizonyítják, hogy Magyarország már nem csupán a kártevő megjelenésével, hanem egy szaporodó állománnyal néz szembe.
A következő időszak felderítései mutathatják meg, mekkora területet érint a fertőzés, és sikerülhet-e még körbezárni a gócot.
A helyzet súlyosságát nem a bogár mérete mutatja. Hanem az, hogy mire kívülről észrevesszük, gyakran már késő.
A pokoli kártevő megérkezett.
Most az a kérdés, hogy Beregsuránynál meg lehet-e állítani, vagy néhány év múlva már egész magyarországi erdők és városi fasorok pusztulásáról kell beszélnünk.