Ebben a pillanatban jelent meg a Magyar Közlöny: drámai döntések lépnek életbe az energiaválság miatt
Megjelent a Magyar Közlöny rendkívüli száma: a kormány teljesen átalakította a villamosenergia-válsághelyzet kezelésének szabályait. Az új rendelet 2026. augusztus 1-jén, szombaton 19 órakor hatályba lép, vagyis nem egy későbbi időpontra készülő tervezetről van szó.
A döntés megteremti a nagyfogyasztók kötelező áramkorlátozásának, végső esetben pedig a hálózatról történő ideiglenes kikapcsolásuknak a részletes szabályait. Emellett az országot tizennyolc fogyasztási csoportra osztják, hogy súlyosabb krízis esetén előre meghatározott rendben lehessen csökkenteni a terhelést.
Fontos: a rendelet megjelenése nem jelenti azt, hogy szombat este automatikusan megkezdődnek a lakossági áramszünetek. Azt azonban világosan jelzi, hogy a kormány és a rendszerirányító már jogilag is felkészült arra az esetre, ha a paksi termelés kiesése és a hőség miatt tovább romlana az ország energiahelyzete.
Tizennyolc részre osztják az ország fogyasztását
A rendelet szerint a MAVIR az elosztóhálózati társaságokkal együttműködve az országos fogyasztást tizennyolc, hozzávetőlegesen azonos terhelésű csoportba osztja.
A csoportokat további alcsoportokra is bonthatják, és mindegyik saját azonosítót kap. A felosztást lehetőség szerint az áramszolgáltatók működési és területi határaihoz igazítják.
Ez is érdekelhet
Ez a rendszer teszi lehetővé, hogy szükség esetén ne egyszerre kelljen hatalmas területeket lekapcsolni. A hálózat terhelését csoportonként, előre meghatározott sorrendben lehet mérsékelni.
A gyakorlatban ez lehet a rotációs korlátozás alapja: ha minden korábbi intézkedés elégtelen, különböző területek ellátását időszakosan, váltott rendben korlátozhatják.
A Közlöny azonban nem közli, hogy egy adott település vagy kerület melyik csoportba kerül. A részletes beosztást a rendszerirányítónak és az elosztóknak kell kidolgozniuk.
Először kérik, utána már utasíthatják a nagyfogyasztókat
A rendelet külön fejezetet hozott létre a nagyfogyasztók számára. Ebbe a körbe azok a felhasználók tartoznak, amelyek legalább 0,5 megawatt lekötött teljesítménnyel rendelkeznek.
A szabályozás első lépcsője továbbra is az együttműködés. A MAVIR elektronikus levélben vagy rögzített telefonhívással javasolhatja a vállalatnak, hogy meghatározott mértékben csökkentse a hálózatból felvett villamos energiát.
A cégnek a tőle elvárható mértékben eleget kell tennie a kérésnek. Az emiatt keletkező gazdasági hátrány után azonban nem követelhet automatikusan kártérítést a rendszerirányítótól vagy a hálózati engedélyestől.
Ha a helyzet tovább romlik, a javaslatból kötelező utasítás lehet.
Jelentős rendszerzavar, a válsághelyzet veszélyének valamelyik fokozata vagy tényleges válsághelyzet esetén a MAVIR már elrendelheti, mennyivel kell visszavennie az adott nagyfogyasztónak.
A vállalatnak a fogyasztását akár arra a legkisebb szintre kell csökkentenie, amely még megakadályozza a berendezések károsodását.
Súlyos ára lehet az utasítás megtagadásának
A Közlönyben megjelent egyik legkeményebb döntés arra vonatkozik, mi történik, ha egy nagyfogyasztó nem hajtja végre a kötelező csökkentést.
Ilyenkor a MAVIR a meg nem takarított árammennyiség után pénzügyi követelést érvényesíthet. Ennek kiszámításánál az érintett időszak átlagos másnapi, negyedórás tőzsdei áramárának kétszeresét, vagyis 200 százalékát veszik alapul.
Ha ez sem elég, a rendszerirányító a katasztrófavédelem bevonásával ismét felszólítja a vállalatot. A nagyfogyasztó ekkor két órát kap arra, hogy végrehajtsa az utasítást.
Amennyiben továbbra sem csökkenti megfelelően a terhelését, kezdeményezhetik az adott vállalat kikapcsolását a villamosenergia-szolgáltatásból a zavar vagy a válsághelyzet időtartamára.
Vagyis az önkéntes takarékosság korszaka addig tart, amíg az ország ellátásbiztonsága ezt megengedi. Ha már a hálózat működése kerül veszélybe, a nagyfogyasztó nem döntheti el szabadon, hogy együttműködik-e.
Pontosan meghatározták, mikor válik válságossá a helyzet
Az új szabályozás bevezeti a „maradó teljesítmény” fogalmát. Ez leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy a hazai erőművi kapacitás, az import, a fogyasztás és a szükséges tartalékok figyelembevétele után mennyi mozgástér marad a rendszerben.
Ha ez az érték 750 és 250 megawatt közé esik, életbe léphet a válsághelyzet veszélyének első fokozata.
Ha 250 megawatt alá csökken, de még nulla felett marad, már a második fokozatról beszélünk.
Amikor a maradó teljesítmény eléri a nullát vagy az alá kerül, a rendelet alapján tényleges villamosenergia-ellátási válsághelyzet állhat elő.
Válsághelyzetnek minősülhet az is, ha a közcélú hálózathoz csatlakozó felhasználási helyek legalább fele ellátás nélkül marad, vagy a magyar rendszer egy napnál hosszabb időre leválik az európai szinkronhálózatról.
A villamosenergia-piaci kereskedést is felfüggeszthetik
A második válságveszélyességi fokozatnál a rendszerirányítónak már mérlegelnie kell a szervezett villamosenergia-piacon zajló tranzakciók felfüggesztését.
Ez rendkívül erős beavatkozás lenne, ezért csak a jogszabályokkal és az uniós rendelkezésekkel összhangban alkalmazható. A cél az, hogy kritikus helyzetben ne kereskedelmi döntések, hanem az ország fizikai ellátásának fenntartása legyen az elsődleges.
Az intézkedés nem azt jelenti, hogy automatikusan bezár az áramtőzsde. A Közlöny most annak jogi lehetőségét teremti meg, hogy a rendszerirányító szükség esetén ezt az eszközt is használhassa.
Olyan erőművek is betáplálhatnak, amelyek eddig nem tehették
A rendelet nemcsak a fogyasztást akarja csökkenteni, hanem új termelési kapacitásokat is megpróbál bevonni.
Krízishelyzetben átmeneti betáplálási lehetőséget kaphatnak olyan termelői vagy energiatárolói engedélyesek, amelyek jelenleg nem rendelkeznek hálózati betáplálási jogosultsággal.
Ez nem automatikus engedély. Az elosztónak és a MAVIR-nak először meg kell vizsgálnia, hogy az adott termelő biztonságosan képes-e áramot küldeni a hálózatba. Ezután külön megállapodást kötnek vele.
Ha a betáplálás veszélyeztetné a hálózat működését, a jogosultság azonnal felfüggeszthető vagy visszavonható.
A rendelkezés célja egyértelmű: a válság idején minden műszakilag biztonságosan mozgósítható megawattot be akarnak vonni.
A létfontosságú intézményeket hátrébb sorolják a korlátozásnál
A szabályok külön kezelik az úgynevezett alapvető felhasználókat. Ezek körét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal állapítja meg, és legalább háromévente felülvizsgálja.
A rendeletben felsorolt védett területek között szerepelnek többek között a katasztrófavédelem, a rendvédelmi szervek és a védelmi bizottságok irányító központjai, az országos közszolgálati televízió és rádió nélkülözhetetlen hírközlési rendszerei, valamint a radioaktív hulladéktárolók és a kiégett kazetták átmeneti tárolója.
A szabályozás szerint ezeket a felhasználókat a korlátozási sorrendben hátrébb kell helyezni, és csak a minimálisan szükséges mértékben lehet érinteni.
Este hét órától már ezek az új szabályok élnek
A most megjelent Közlöny tehát nem rendelt el azonnali országos áramszünetet, és nem közölt lakossági kikapcsolási időpontokat.
Ennél azonban jóval komolyabb dolgot tett: részletesen felépítette annak jogi rendszerét, hogyan avatkozhat be a MAVIR, ha már nem marad elegendő teljesítmény az ország ellátásához.
Először jönnek a takarékossági felhívások. Utána a nagyfogyasztók kötelező korlátozása. Aki nem engedelmeskedik, súlyos összeget fizethet, végül pedig le is kapcsolhatják a hálózatról.
A lakossági korlátozás továbbra is a legutolsó lépcső marad, de a tizennyolc terhelési csoport létrehozása azt mutatja, hogy már erre az eshetőségre is készülnek.
A rendelet este hétkor hatályba lép.
Onnantól az energiaválság kezelésének már nemcsak politikai forgatókönyve, hanem percre kész jogi menetrendje is van.