Megkérdezték Orbántól nyilvánosan, miért nem erősítették meg a magyar vízügyi rendszert 16 év alatt, ezt figyeld
A közösségi médiában tömegek kérik számon Orbán Viktoron, hogy a Fidesz tizenhat évnyi kormányzása alatt miért nem készült fel Magyarország az egyre súlyosabb aszályokra és vízellátási zavarokra. A kérdés különösen kellemetlen annak fényében, hogy a volt miniszterelnök 2023-ban még arról beszélt: az ország nem szenved vízhiányban.
Nem sajtótájékoztatón és nem a parlamentben vonták kérdőre Orbán Viktort, hanem a közösségi médiában. Egy gyorsan terjedő bejegyzés azt kérdezi a volt miniszterelnöktől, miért nem erősítették meg a magyar vízügyi és vízmegtartó rendszert a Fidesz 2010 és 2026 közötti kormányzása alatt.
A Független Nemzet beszámolója szerint a kérdést több nagy Facebook-csoport is átvette, az ezekhez kapcsolódó reakciók száma pedig meghaladta a 170 ezret. A portál azonban nem mutatta be egyértelműen az eredeti posztot és az összesítés módszerét, ezért ezt a számot függetlenül nem lehetett ellenőrizni. Az viszont látható, hogy a téma számos politikai oldalon és csoportban terjed.
Nem egyetlen elromlott csőről van szó
A felháborodás hátterében nagyon is valóságos válság áll. A rendkívüli hőség, a tartós csapadékhiány és a Duna szélsőségesen alacsony vízállása egyszerre terheli az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot és az energiatermelést.
Szentendre egyes magasabban fekvő részein július 30-án megszűnt vagy akadozott az ivóvíz-szolgáltatás. A városban vízkorlátozást rendeltek el, lajtos kocsikat és palackozott vizet kellett biztosítani. A szolgáltatás augusztus 2-ára helyreállt, a korlátozás azonban továbbra is érvényben maradt.
Ez is érdekelhet
Pakson sem pusztán elméleti kockázatról beszélnek. Augusztus 2-ára az atomerőmű négy blokkjából az 1-es, a 3-as és a 4-es leállított állapotba került, a 2-es blokk pedig fél teljesítménnyel működött. Az Országos Atomenergia Hivatal szerint a teljesítménycsökkentéseknek nem volt negatív hatásuk a nukleáris biztonságra vagy a környezetre.
A közösségi médiában terjedő állítással szemben azt még nem lehet kijelenteni, hogy az erőművet már „hetekre leállították”. Vasárnap estig egy blokk még termelt, az pedig az időjárástól és a Duna vízállásától függ, meddig tarthat a korlátozás. A hetekig tartó kiesés egy lehetséges forgatókönyv, nem lezárt tény.
A Fidesz most néhány hónap alatt kérné számon azt, amihez neki tizenhat éve volt
A Fidesz ellenzékből a Tisza-kormány nyakába varrná a kialakult helyzetet. Bóka János, a párt új parlamenti frakcióvezetője szerint hosszú hetekkel korábban lehetett tudni, hogyan alakul majd a Duna vízállása. A jelenlegi válságkezelést „kapkodásnak, felkészületlenségnek és alkalmatlanságnak” nevezte.
Abban igaza van, hogy a hivatalban lévő kormánynak a rendelkezésére álló előrejelzésekből fel kell készülnie az azonnali válságkezelésre. Az áramtermelés biztosítása, a vízosztás megszervezése és a lakosság időben történő tájékoztatása már a Magyar Péter vezette kabinet felelőssége. A jelenlegi kormány hivatalos névsora szerint Magyar Péter május óta Magyarország miniszterelnöke.
A több évtized alatt kiépített víziközművek, csatornák, tározók és vízmegtartó rendszerek állapotát azonban nem néhány hónap alatt örökölte meg az ország a semmiből. Bóka kritikája ezért csak a történet egyik feléről beszél: arról, hogy a jelenlegi kabinetnek mit kellett volna tennie az elmúlt hetekben. Arról már nem, hogy a korábbi kormányoknak mit kellett volna megépíteniük az elmúlt tizenhat évben.
Orbán szerint nem volt vízhiány
A mostani kérdések azért is találták el ennyire érzékenyen a Fideszt, mert Orbán Viktor 2023 októberében a parlamentben még egészen más képet festett az ország vízügyi helyzetéről.
Akkori állítása szerint Magyarországról több víz távozik, mint amennyi beérkezik, vagyis szerinte „feleslegünk” van. Úgy vélte, hogy a szükséges vízmennyiséget a csatornarendszeren keresztül bárhová el lehet juttatni, majd kijelentette:
„Magyarország ma semmilyen vízhiányban nem szenved.”
A mondat szerepel az Országgyűlés 2023. október 9-i naplójában, tehát nem utólag összevágott vagy félreértelmezett közösségi médiás tartalomról van szó.
A kijelentés már akkor is erősen vitatható volt. Magyarország felszíni vízkészletének döntő része külföldről, a határokon át érkező folyókon keresztül jut el hozzánk. A hazai csapadékból származó belső megújuló készlet jóval kisebb, ezért az ország vízbősége nagyrészt átfolyó vízre és nem helyben tárolt tartalékokra épül.
Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon fizikailag nincs víz. A probléma az, hogy amikor bőség van, a víz jelentős része gyorsan távozik, amikor pedig nyáron szükség lenne rá, nincs elegendő helyben megtartott készlet. A folyók alacsony vízállása, a talaj kiszáradása és az elavult vagy túlterhelt hálózat ezért egyszerre képes gondot okozni.
Történt fejlesztés, csak későn és széttöredezetten
Azt sem lenne pontos állítani, hogy a Fidesz-kormányok tizenhat év alatt szó szerint semmit sem tettek a vízmegtartás érdekében. Indultak helyi beruházások, 2020-ban változott a belvizek automatikus levezetésének gyakorlata, később pedig elindították a „Vizet a tájba” programot is.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság saját értékelése szerint azonban a korábbi vízmegtartási erőfeszítések széttagoltak voltak. Az országos program csak 2025-ben kapott nagyobb figyelmet, vagyis a Fidesz-kormányzás tizenötödik évében, a 2022-es és 2024-es súlyos aszályok után.
A kezdeti lépték sem egy országos rendszerváltást mutatott. A vízborítás alatt álló területek támogatási lehetőségével 2023-ban négy gazdálkodó élt, összesen öt hektáron. Egy évvel később tizenkét gazdálkodó jelentett be húsz hektárnál is kisebb szántóterületet.
Ez nem nulla, de nehéz úgy bemutatni, mint egy tizenhat éves, következetes felkészülési stratégia eredményét. Különösen akkor, amikor a szakértők már évekkel korábban jelezték, hogy az Alföld és a Duna–Tisza köze gyorsuló kiszáradása a mezőgazdaság mellett az ivóvíz- és energiaellátást is veszélyeztetheti.
A válságkezelést a Tiszán, az örökséget a Fideszen lehet számon kérni
A jelenlegi kormánynak nincs felmentése. Azt, hogy megfelelően szervezte-e meg a vízellátást, időben tájékoztatta-e a lakosságot, és megtette-e a lehetséges rövid távú intézkedéseket, rajta kell számon kérni.
A Fidesz azonban nem tehet úgy, mintha az ország vízügyi és energetikai rendszere májusban épült volna fel. A hálózat állapota, a hiányzó tározók, az elmaradt nagyberuházások és a vízgazdálkodás évtizedes szemlélete elsősorban annak a politikai erőnek az öröksége, amely tizenhat éven keresztül, több cikluson át kétharmados többséggel kormányzott.
A közösségi médiában feltett kérdés ezért jogos, még akkor is, ha a hozzá kapcsolt reakciószámot nem lehet teljes bizonyossággal ellenőrizni: mit építettek meg, mit halasztottak el, és ki döntött úgy, hogy az egyre gyakoribb aszályok ellenére ráér még az ország?
Orbán Viktor egyelőre nem adott érdemi, nyilvános választ erre.