Most érkezett a hír Magyar Péter házáról
A miniszterelnök szerint a kormánynak is példát kell mutatnia, amikor a lakosságtól és a vállalatoktól önmérsékletet kér. Otthon kikapcsolta az automata öntözőrendszert, a minisztériumi épületekben pedig visszavették vagy leállították a légkondicionálást. A kiégett gyep önmagában persze nem menti meg az energiarendszert, de jól mutatja, milyen helyzetbe került az ország: most valóban le kell mondani a megszokott kényelem egy részéről.
Kiégett a fű Magyar Péter kertjében, miután néhány nappal ezelőtt leállította az automata öntözőrendszerét. A miniszterelnök az RTL Házon kívül című műsorában beszélt arról, hogyan próbál személyesen is alkalmazkodni az energia- és vízválság miatt kialakult helyzethez.
Elmondása szerint késő este ért haza, kivette az elemet az öntözőrendszer vezérlőjéből, a kert pedig néhány nap alatt látványosan kiszáradt. Magyar ezt azzal intézte el: „annyi baj legyen”. Otthonában nincs légkondicionáló, így azt nem tudta kikapcsolni, de állítása szerint az áram- és vízfogyasztására tudatosabban figyel.
Ez természetesen nem hőstett. Egy kiégett gyep eltörpül azok mellett a problémák mellett, amelyekkel a vezetékes víz nélkül maradó háztartások, a gazdák vagy a hőségben dolgozók szembesülnek. Mégis fontos jelzés: amikor településeken locsolási tilalom van, és az ivóvízhálózat a teljesítőképessége határán működik, a zöld pázsit fenntartása nem lehet elsőbbség.
A minisztériumokban inkább izzadnak
Magyart az RTL műsorvezetője arról kérdezte, hogyan jár elöl jó példával a kormány, miközben az embereket arra kéri, hogy különösen az esti csúcsidőszakban mérsékeljék az áramfogyasztásukat.
Ez is érdekelhet
A miniszterelnök szerint a minisztériumi épületekben visszavették, egyes helyeken pedig teljesen kikapcsolták a légkondicionálókat. A Védelmi Munkacsoport vasárnapi ülését a Gazdasági Minisztériumban tartották, ahol elmondása szerint „mindenki izzadt”.
A kormányzati önkorlátozás azért lényeges, mert meglehetősen nehéz hitelesen takarékosságra kérni az országot úgy, hogy közben az állami épületeket változatlanul jéghidegre hűtik. A példamutatás nem pótolja az erőművi kapacitást, de nélküle minden lakossági kérés könnyen üres kommunikációvá válik.
Arra ugyanakkor ügyelni kell, hogy az intézkedés ne sodorja veszélybe az épületekben dolgozók egészségét. Negyven fok körüli külső hőmérsékletnél nem az a cél, hogy az állami alkalmazottakat rosszullétig izzasszák, hanem az, hogy az indokolatlanul alacsony hőmérséklet helyett ésszerűen használják a hűtést.
Most tényleg számít, mikor kapcsoljuk be a nagy fogyasztókat
Magyar Péter arra kérte a lakosságot, hogy főként 17 és 22 óra között mérsékelje az áramhasználatot. Ebben az időszakban egyszerre magas a háztartások fogyasztása, miközben a naperőművek termelése már gyorsan csökken.
A helyzetet a Paksi Atomerőmű teljesítményének drasztikus visszaesése teszi különösen súlyossá. Vasárnapra a létesítmény közel 2000 megawattos névleges teljesítményéből már csak mintegy 240 megawatt maradt, és a Duna további apadása miatt az utolsó termelő gépegység leállítása is küszöbön állt. A miniszterelnök szerint a következő öt nap lehet a legkritikusabb, az erőmű kiesése pedig akár egy hónapnál tovább is tarthat.
Ebben a helyzetben nem arról van szó, hogy az embereknek egész nap sötétben kell ülniük. A fogyasztás átütemezése is sokat számíthat: a mosógépet, a mosogatógépet vagy az elektromos autó töltését lehetőleg nem a kritikus esti órákban érdemes elindítani. A klímát sem feltétlenül kikapcsolni kell, hanem néhány fokkal magasabb hőmérsékletre állítani.
A vasárnapi adatok szerint az országos rendszerterhelés körülbelül 700 megawattal maradt el az előzetesen várttól. Ez több mint egy teljes paksi blokk termelésének felel meg, tehát az önkéntes visszafogás mérhető segítséget jelentett.
A kiégett fű nem takarhatja el az elmaradt beruházásokat
Magyar az interjúban ismét az előző Fidesz-kormányok felelősségéről beszélt. Azt állította, hogy az MVM és a Paksi Atomerőmű milliárdokat költött reklámokra, promóciókra és sporttámogatásokra, miközben nem épült meg időben az alacsony dunai vízállás kezeléséhez szükséges szivattyúrendszer.
Ennek a kritikának van dokumentált alapja. Az Átlátszó közérdekű adatigénylésből származó adatai szerint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2016-ban 932,9 millió, 2017-ben pedig 1,29 milliárd forint értékben kötött reklám-, hirdetési és promóciós szerződéseket. A 2017-es költés 87 százaléka, összesen 1,12 milliárd forint kormányközeli médiacégekhez került.
A reklámpénzeket azonban nem lehet egyszerűen azonosítani egy elmaradt szivattyútelep árával. Nem ugyanarról a költségvetési sorról van szó, ráadásul a két említett reklámév megelőzte a 2018-as rendkívüli dunai kisvizet. Abból, hogy az állami energiacég sokat költött kommunikációra, még nem következik automatikusan, hogy ezt a pénzt közvetlenül a későbbi beruházástól vették el.
A politikai kérdés ettől még jogos. A 2018-as helyzet után már világosan látszott, hogy a Duna extrém apadása veszélyeztetheti Paks folyamatos áramtermelését. A százhalombattai finomítónál ezt követően átalakították a vízkivételt, a Paksi Atomerőműnél viszont nem készült el időben a végleges megoldás.
Tizenhat évnyi kormányzás után nehéz mindent a példátlan aszályra fogni. A szélsőséges időjárást nem lehetett megakadályozni, a kritikus infrastruktúrát azonban fel lehetett volna készíteni rá.
A példamutatás után jön az elszámolás
Magyar Péter kiégett füve nem fogja visszaemelni a Duna vízszintjét, és nem indítja újra a paksi blokkokat. Arra viszont alkalmas, hogy egyszerűen megmutassa: most nem a tökéletesen zöld kert, a 21 fokra hűtött iroda vagy a csúcsidőben működtetett összes háztartási gép a legfontosabb.
A lakosságtól kért önkorlátozás azonban csak akkor marad elfogadható, ha átmeneti, arányos és átlátható. A kormánynak naponta közölnie kell, mekkora a rendelkezésre álló kapacitás, mennyit sikerült megtakarítani, milyen importlehetőségek vannak, és mikor várható a korlátozások enyhítése.
Emellett nyilvánosságra kell hozni azt is, kik és milyen szakmai indokok alapján halasztották el a paksi vízkivételi rendszer korszerűsítését. Az emberektől most jogosan kérnek fegyelmet. Cserébe joggal várható el, hogy az állam ne csak a klímát kapcsolja le, hanem a korábbi döntések felelőseit is megtalálja.