Elindult a visszaszámlálás: Napjai Magyar Péternek az eddigi legnagyobb lépésre
Augusztus 19-ig új köztársasági elnököt kell választania az Országgyűlésnek. A Tisza kétharmados többségével egyedül is eldöntheti, ki költözik a Sándor-palotába, de éppen ezért nem engedheti meg magának, hogy egyszerű pártkatonát ültessen oda. Az átmeneti államfőnek az alkotmányozás idején nem Magyar Pétert kell védenie, hanem szükség esetén a Tisza párt legitimitását is.
Ketyeg az óra Magyar Péter és a Tisza Párt számára. Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án megszűnt, az Országgyűlésnek pedig harminc napon belül meg kell választania az utódját.
Ez azt jelenti, hogy az eljárást legkésőbb augusztus 18-án meg kell kezdeni, és augusztus 19-ig be is kell fejezni. Addig Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja az államfő feladat- és hatásköreit.
Augusztus 5-én tehát tizennégy nap maradt. Hivatalos jelöltet azonban a Tisza egyelőre nem nevezett meg.
Az új elnök nem egyszerűen néhány hónapos helyettes lesz
A tizenhetedik Alaptörvény-módosítás alapján az új köztársasági elnök megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. Magyar Péter szerint szeptemberben széles körű alkotmányozási folyamat kezdődik, az elkészült szöveget pedig népszavazással erősítenék meg.
Ez is érdekelhet
Ezért félrevezető lenne pusztán átmeneti díszemberként beszélni a következő államfőről.
A most megválasztott elnök ott lesz az Orbán-rendszer után következő intézményi átalakítás legérzékenyebb időszakában. Törvények kerülnek majd elé az igazságszolgáltatásról, az állami vagyon visszaszerzéséről, a média működéséről és várhatóan számos, korábban kétharmados szabály újraírásáról.
A köztársasági elnök nem írhatja át ezeket saját ízlése szerint. Egy elfogadott törvényt azonban megfontolásra visszaküldhet az Országgyűlésnek, alkotmányossági aggály esetén pedig az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Alaptörvény szerint feladata a nemzet egységének kifejezése és az államszervezet demokratikus működésének felügyelete.
Éppen ez az, ami miatt nem lehet az államfői posztból a Tisza-frakció kihelyezett aláíróirodája.
Magyar Péternek megvan hozzá minden szavazata
A 199 fős Országgyűlésben a Tisza 141 mandátummal rendelkezik. Az első elnökválasztási fordulóban 133 képviselő támogatása, vagyis az összes parlamenti képviselő kétharmada szükséges. Magyar Péter pártja tehát a Fidesz és a Mi Hazánk egyetlen szavazata nélkül is megválaszthatja a saját jelöltjét.
A jelöléshez legalább negyven képviselő írásos ajánlása kell, vagyis valódi parlamenti akadály ezen a ponton sincs.
A jogi helyzet egyszerű: akit a Tisza kiválaszt, abból nagy valószínűséggel köztársasági elnök lesz.
A politikai helyzet viszont éppen emiatt nehéz. A kétharmad lehetőséget ad arra, hogy Magyar Péter gyorsan lezárja az ügyet. Ugyanez a kétharmad teszi szükségessé, hogy tudatosan korlátozza saját hatalmát.
Egy új rendszer demokratikus minőségét ugyanis nem az mutatja meg, hogy mit tesz, amikor ellenfelei meg tudják állítani. Hanem az, hogy mit tesz akkor, amikor senki sem tudja.
A Polgár Judit-ügyből tanulni kell
Magyar Péter első próbálkozása nem sikerült jól. Július 19-én nyilvánosan közölte, hogy felkéri Polgár Juditot a tisztségre, mielőtt a sakkozó elfogadta volna a jelölést. Polgár másnap nemet mondott, Magyar pedig később elismerte, hogy túl gyors és rosszul időzített kommunikációja is hozzájárulhatott a kialakult helyzethez.
A probléma nem Polgár Judit személye volt. A világhírű sakkozó pártokon kívüli, nemzetközileg elismert ember, akinek a felkérése önmagában védhető gondolatnak számított.
A gond a módszer volt. Előbb elindult a társadalmi ajánlásként bemutatott folyamat, majd szinte azonnal megjelent a miniszterelnök saját jelöltje. A parlamenti frakció rövid időn belül a legalkalmasabb személynek nevezte Polgárt, miközben az érintett még igent sem mondott.
Egy Medián-felmérésben a válaszadók kétharmada kifogásolta a szélesebb egyeztetés elmaradását. Még a Tisza szavazói közül is tízből hatan hiányolták az átláthatóbb folyamatot. Az időben egybeeső támogatottságcsökkenés és a jelölési vita között ugyanakkor a kutatók sem állítottak bizonyított ok-okozati kapcsolatot.
Magyar Péternek most nem az a feladata, hogy gyorsabban találjon egy második híres embert. Hanem az, hogy komolyabb eljárást mutasson fel, mint az előző.
Közben megjelent Baka András neve
Magyar Péter szerda délelőtt közös fényképet tett közzé Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével. A miniszterelnök nem közölte, miről tárgyaltak, és azt sem mondta, hogy Baka lenne a Tisza államfőjelöltje. A találkozó azonban azonnal elindította a találgatásokat.
Baka neve nem véletlenül érdekes.
A volt főbíró mandátumát 2012-ben, három és fél évvel az eredeti lejárat előtt szüntették meg az igazságszolgáltatási rendszer fideszes átalakításakor. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája később kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A strasbourgi ítélet szerint eltávolítása összefüggött azzal, hogy szakmai alapon bírálta a bírói rendszert érintő változtatásokat.
Ez még nem teszi automatikusan ideális államfővé, és jelenleg az sem biztos, hogy egyáltalán szóba került köztük a jelöltség.
Baka életútja azonban megmutatja, milyen tulajdonságokra lenne szükség: alkotmányos tapasztalatra, személyes függetlenségre és bizonyított képességre arra, hogy valaki a politikai hatalommal szemben is kimondja a szakmai véleményét.
Nem elég, ha valaki nem volt fideszes
A Tisza eddigi megfogalmazása szerint pártpolitikai kötődés nélküli elnököt keres. Ez szükséges feltétel lehet, de önmagában kevés.
Egy olyan híres ember, aki korábban nem foglalkozott politikával, valóban kevésbé terhelt. Ettől még nem biztos, hogy felkészült egy alkotmányos konfliktusra, képes megítélni egy bonyolult közjogi törvényt, vagy kész visszaküldeni azt annak a kétharmados többségnek, amely megválasztotta.
Az sem valódi függetlenség, ha valaki korábban egyik pártnak sem volt tagja, de államfőként minden kormányzati dokumentumot kérdés nélkül aláír.
A következő köztársasági elnöknek nyilvánosan vállalnia kellene, hogy:
- a Tisza törvényeit ugyanolyan szigorúan vizsgálja majd, mint a Fidesz korábbi jogszabályait;
- alkotmányossági kétség esetén élni fog a rendelkezésére álló eszközökkel;
- nem vesz részt pártkampányokban;
- rendszeresen indokolja a fontosabb döntéseit;
- az alkotmányozási folyamatban nem a kormány, hanem a nyilvánosság és az intézményi fékek oldalán áll.
A legjobb jelölt tehát nem az, aki a legszebben beszél a nemzeti egységről. Hanem az, akiről Magyar Péter is tudhatja, hogy szükség esetén nemet mond neki.
Az új alkotmány legitimitását nem egyetlen ember adja majd
A köztársasági elnök önmagában nem képes legitimálni az új alkotmányt. Ehhez valós társadalmi egyeztetés, átlátható szövegezés, szakmai vita, megfelelő parlamenti eljárás és a beígért népszavazás szükséges.
Az államfő személye azonban meghatározhatja, hogy az egész folyamatot a hatalom újracsomagolásaként vagy valódi demokratikus újrakezdésként érzékeli-e az ország.
A Fidesz 2010 után sorozatosan olyan közjogi vezetőket választott, akiknek függetlenségében a társadalom jelentős része nem bízott. Az államfői intézmény pedig fokozatosan a kormányzati döntések ünnepélyes hitelesítőhelyévé vált.
A Tisza nem hivatkozhat rendszerbontásra, ha közben ugyanennek a működésnek csak a személyzetét cseréli le.
Most derül ki, mit gondol Magyar Péter a saját hatalmáról
A következő két hétben nem pusztán arról születik döntés, ki kap irodát a Sándor-palotában.
Magyar Péter azt dönti el, hogy olyan embert akar-e államfőnek, akinek jelenlétében kényelmesebb kormányozni, vagy olyat, akinek jelenlétében biztonságosabb lesz a magyar demokrácia.
Az első megoldás rövid távon egyszerűbb. A második lenne valódi szakítás a Fidesz rendszerével.
A kétharmados többség birtokában Magyar szinte bárkit megválaszthat. Az eddigi legnagyobb lépése ezért nem az lesz, hogy talál egy megfelelő nevet.
Hanem az, ha önként olyan embert választ, akit később nem tud irányítani.