Férfiak 40: megszólalt a szakértő, sokan vártak erre a válaszra
Évek óta újra és újra előkerül a kérdés: miért mehetnek el a nők 40 év jogosultsági idő után kedvezményes nyugdíjba, miközben a férfiaknak főszabály szerint meg kell várniuk a 65 éves korhatárt? Most Farkas András nyugdíjszakértő mondta el, milyen megoldást tartana reálisnak.
A válasza egyszerre lehet jó és rossz hír azoknak, akik egy valódi „Férfiak 40” bevezetését várják. A szakértő szerint a férfiaknak is lehetőséget kellene adni a korábbi nyugdíjba vonulásra, de nem a Nők 40 egyszerű lemásolásával.
Az általa felvázolt rendszerben akár már 62 évesen is nyugdíjba lehetne menni. Ennek azonban ára lenne: aki három évvel korábban hagyja abba a munkát, annak alacsonyabb havi nyugdíjat kellene elfogadnia.
Akár 62 évesen is el lehetne menni
Magyarországon jelenleg az általános öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. A férfiaknál nincs olyan széles körű kedvezmény, amely 40 év munkaviszony vagy szolgálati idő után automatikusan megnyitná az utat a teljes öregségi nyugdíjhoz.
Farkas András szerint ezen érdemes lenne változtatni. Az InfoRádiónak azt mondta: modern formában vissza lehetne hozni a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségét.
Ez is érdekelhet
Az egyik lehetséges szabály szerint a férfiak akár három évvel a rendes korhatár előtt, vagyis 62 éves kortól kérhetnék a nyugdíjuk megállapítását.
Ez azonban nem ajándék három év lenne. A korai kilépésért cserébe csökkentett összegű ellátás járna.
Évente 5–6 százalék lehetne a levonás
Farkas szerint több európai nyugdíjrendszerben is működik olyan modell, amelyben a korhatár előtt nyugdíjba vonuló ember ellátását úgynevezett málusz csökkenti.
Ennek mértéke jellemzően évente körülbelül 5–6 százalék lehet. Ha ezt Magyarországon is alkalmaznák, akkor egy évvel korábbi nyugdíjazás nagyjából 5–6, két évvel korábbi 10–12, három évvel korábbi pedig 15–18 százalékos csökkentést jelenthetne.
Vagyis a szabály egyszerű lenne: aki tovább dolgozik, magasabb ellátást kap. Aki úgy dönt, hogy számára fontosabb a korábbi visszavonulás, megteheti, de vállalja ennek pénzügyi következményét.
Egy 300 ezres nyugdíjnál már jól látszik a különbség
Vegyünk egy egyszerű, kizárólag szemléltető példát. Ha valaki 65 éves korában havi 300 ezer forintos induló nyugdíjra lenne jogosult, akkor 15 százalékos csökkentés mellett körülbelül 255 ezer forint, 18 százalékos csökkentéssel pedig körülbelül 246 ezer forint lenne az összeg.
Ez havi 45–54 ezer forintos különbség.
400 ezer forintos elméleti nyugdíjnál ugyanez már körülbelül 60–72 ezer forint mínuszt jelentene havonta.
Ezek természetesen nem hivatalos nyugdíjkalkulációk. A tényleges összegre a szolgálati idő, az életpálya során szerzett kereset, a valorizáció és számos más tényező is hat. A példa csak azt mutatja meg, milyen nagyságrendű következménye lehetne egy 15–18 százalékos málusznak.
Ez tehát nem a klasszikus Férfiak 40
Ez az egyik legfontosabb különbség. A közbeszédben Férfiak 40 alatt általában azt értik, hogy a Nők 40 mintájára egy férfi is teljes értékű öregségi nyugdíjat kaphasson, ha megszerezte a szükséges 40 év jogosultsági időt.
Farkas András nem ezt támogatja.
Szerinte a Nők 40 rendszerét egyszerűen rávetíteni a férfiakra pénzügyileg túl nagy terhet jelentene a nyugdíjkasszának. Ehelyett egy nemtől független, rugalmas korhatár előtti nyugdíjazási rendszert tartana működőképesebbnek.
A lényeg: ne csak egyetlen ajtó legyen 65 éves korban
A jelenlegi rendszer a férfiaknál lényegében egyetlen általános életkori határt használ: 65 évet. Farkas szerint ennél rugalmasabb rendszerre lenne szükség.
Nem mindenki ugyanolyan állapotban érkezik el ugyanis a hatvanas éveihez. Nagyon más helyzetben van az, aki negyven éven keresztül nehéz fizikai munkát végzett, mint az, aki egész életében könnyebb munkakörben dolgozott.
Más lehet a családi helyzet, az egészségi állapot és az is, hogy valaki egyáltalán talál-e megfelelő munkát 62–64 éves korában.
A rugalmas rendszer ezekre az eltérésekre adhatna választ: nem kötelezné nyugdíjba az embereket, hanem választási lehetőséget teremtene.
A szakértő még a 65 éves korhatárhoz is hozzányúlna
Farkas András egy ennél is meglepőbb lehetőségről beszélt. Szerinte megfontolandó lenne, hogy Magyarországon átmenetileg 65-ről 64 évre csökkenjen az általános nyugdíjkorhatár.
Indoklásában a magyarok várható élettartamára hivatkozott. Az InfoRádiónak úgy fogalmazott, hogy Magyarországon a 65 éves korban várható további élettartam átlagosan 4,4 évvel rövidebb az európai uniós átlagnál.
Szerinte ezért nehéz azzal indokolni a korhatár további emelését, hogy az emberek egyre tovább élnek nyugdíjasként.
62-ről már egyszer felmentünk 65 évre
A magyar nyugdíjkorhatár korábban 62 év volt, majd több lépcsőben 65 évre emelkedett. Farkas szerint közben a várható élettartam nem nőtt olyan mértékben, mint amennyivel a nyugdíjkorhatár feljebb került.
Ezért állítja azt, hogy Magyarország bizonyos értelemben „előreszaladt” a korhatár emelésével.
Az általa felvetett 64 éves határ ugyanakkor nem elfogadott kormányzati döntés. Jelenleg továbbra is 65 év az általános öregségi nyugdíjkorhatár.
Az OECD egészen más irányba is vinné a rendszert
A vita hátterében az OECD 2026-os magyarországi elemzése is ott van. A szervezet szerint hosszabb távon érdemes lenne a nyugdíjkorhatárt részben a várható élettartam változásához kötni.
Ez azt jelentené, hogy a korhatár nem maradna évtizedeken keresztül változatlan. Ha az emberek várhatóan tovább élnek, idővel a nyugdíjkorhatár is emelkedhetne.
Az OECD számításai szerint egy ilyen rendszer mellett a 65 éves korhatár hosszú távon fokozatosan emelkedhetne. A szervezet ugyanakkor szintén felveti a korhatár előtti nyugdíj lehetőségét, csökkentett ellátással.
Vagyis furcsa módon két elképzelés találkozik
Az OECD és Farkas András nem mindenben ért egyet, de egy ponton hasonló megoldás körvonalazódik: legyen rugalmasabb a nyugdíjba vonulás.
Nem feltétlenül az lenne a rendszer, hogy mindenki ugyanazon a napon éri el a nyugdíjkorhatárt, és előtte gyakorlatilag nincs választása.
Lehetne korábban távozni alacsonyabb ellátással, később pedig magasabb nyugdíjjal. A döntés egy részét így maga az érintett hozhatná meg.
A Férfiak 40 viszont sokkal többe kerülne
A hagyományosan elképzelt Férfiak 40 egyik legnagyobb problémája a költség. Ha több tízezer férfi évekkel korábban teljes összegű nyugdíjba vonulhatna, akkor egyszerre két folyamat terhelné a költségvetést.
Az érintettek után megszűnne vagy csökkenne a munkavégzéshez kapcsolódó járulékbevétel, miközben évekkel korábban megkezdődne számukra a nyugdíj folyósítása.
Farkas ezért tartja fenntarthatóbbnak a csökkentett összegű korai nyugdíjazást. A korábban igénybe vett ellátás alacsonyabb összege részben ellensúlyozná azt, hogy hosszabb ideig kell folyósítani.
A Nők 40 közben továbbra is marad
A jelenlegi szabályok szerint a Nők 40 változatlanul igénybe vehető. A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása szerint életkortól függetlenül jogosult lehet kedvezményes öregségi nyugdíjra az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.
Főszabály szerint ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időként kell megszerezni. A gyermekneveléssel összefüggő időszakok meghatározott feltételekkel szintén beleszámíthatnak a jogosultsági időbe.
Fontos, hogy a szolgálati idő és a Nők 40 szempontjából figyelembe vehető jogosultsági idő nem teljesen ugyanaz. Valakinek lehet 40 év szolgálati ideje úgy is, hogy a kedvezményhez szükséges 40 év jogosultsági ideje még nincs meg.
Farkas a Nők 40-et sem törölné el egyszerűen
A szakértő szerint indokolt, hogy a rendszer valamilyen formában továbbra is figyelembe vegye a nők gyermekneveléssel és családi feladatokkal végzett, sokszor nem fizetett munkáját.
Egy új, rugalmas rendszerben ezért a nők akár korábban is beléphetnének a korhatár előtti nyugdíjazásba, és kisebb csökkentést lehetne náluk alkalmazni.
Példaként azt vetette fel, hogy míg egy férfinál évente 5–6 százalékos málusz működhetne, a nőknél ez akár évi 1–2 százalékra mérsékelhető lenne.
Ez azonban szintén szakértői elképzelés, nem hatályos szabály.
A Nők 40 önmagában is több száz milliárdos tétel
Farkas András számítása szerint a nők kedvezményes nyugdíjára 2027-ben körülbelül 560 milliárd forintot fordíthat a nyugdíjrendszer.
Ez jól érzékelteti, milyen költségvetési jelentősége lenne annak, ha ugyanilyen feltételekkel a férfiak számára is megnyitnák a lehetőséget.
Ezért a „Férfiak 40” kérdése nem egyszerűen arról szól, hogy igazságos-e ugyanazt a lehetőséget biztosítani mindkét nemnek. A finanszírozhatóságot is meg kell oldani.
Mi lenne azzal, aki 40 évnél is többet dolgozott?
Ez az egyik olyan kérdés, amely miatt sok férfi támogatja a korábbi nyugdíjazás gondolatát. Nem ritka, hogy valaki már 18–20 évesen dolgozni kezdett, így 62 éves korára több mint négy évtizedes munkaviszonnyal rendelkezik.
A jelenlegi általános szabály alapján ettől még nem válik automatikusan jogosulttá öregségi nyugdíjra.
Egy rugalmas rendszer ezen változtatna. Nem feltétlenül adna neki teljes összegű nyugdíjat, de legalább megteremtené a döntés lehetőségét: tovább dolgozik 65 éves koráig, vagy valamivel alacsonyabb ellátással korábban visszavonul.
A korábbi nyugdíjazásnak lenne még egy rejtett költsége
Nem csak a 15–18 százalékos levonást kellene mérlegelni. Ha valaki három évvel korábban befejezi a munkát, akkor három évvel kevesebb szolgálati időt és keresetet szerez.
Ez önmagában is befolyásolhatja a később kiszámított nyugdíj összegét.
Vagyis egy tényleges rendszerben nem feltétlenül olyan egyszerű lenne a döntés, hogy „300 ezer vagy 255 ezer”. A pontos számítást úgy kellene kialakítani, hogy az érintett előre és érthetően lássa, mennyi pénzről mond le a korábbi szabadságért cserébe.
Jelenleg azonban még senki ne adja be a 62 éves nyugdíjigényét
A legfontosabb gyakorlati tudnivaló az, hogy sem a Férfiak 40, sem a 62 éves kortól igényelhető általános korai nyugdíj nem lépett életbe.
A 64 éves általános nyugdíjkorhatárt sem vezették be.
Farkas András szakpolitikai javaslatot fogalmazott meg, amelyről lehet vitatkozni, de ettől még nem változtak meg automatikusan a nyugdíjszabályok.
Most továbbra is a 65 évvel kell számolni
Az 1957-ben vagy később születetteknél az általános öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év.
Teljes öregségi nyugdíjhoz főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges. Legalább 15 év szolgálati idővel öregségi résznyugdíj állapítható meg.
A férfiaknál a hosszú, akár 40–45 éves szolgálati idő önmagában jelenleg nem írja felül a korhatárt.
Aki közel jár hozzá, annak már most érdemes ellenőriznie a szolgálati idejét
A nyugdíj előtt állóknak nem kell megvárniuk az utolsó hónapokat ahhoz, hogy kiderüljön, milyen adatokat tart róluk nyilván az állam.
Érdemes időben ellenőrizni a szolgálati időt és a nyugdíj szempontjából figyelembe vett kereseti adatokat. Ha évekkel vagy évtizedekkel korábbi munkaviszony hiányzik a nyilvántartásból, annak rendezése sokkal egyszerűbb lehet még a nyugdíjigény beadása előtt.
Egy esetleges későbbi korhatár előtti rendszerben ennek még nagyobb jelentősége lenne, mert a jogosultság és az összeg meghatározásakor minden szolgálati év számíthat.
A nagy változás valójában a választás lehetősége lenne
A Férfiak 40 körüli vita gyakran arra egyszerűsödik, hogy járjon vagy ne járjon ugyanaz a kedvezmény a férfiaknak, mint a nőknek.
Farkas András most egy harmadik utat tett az asztalra.
Ne kelljen feltétlenül 65 éves korig dolgozni, de aki korábban akar visszavonulni, vállalja a kisebb nyugdíjat.
Ez jelentősen eltérne a jelenlegi magyar rendszertől, ugyanakkor több európai országban nem ismeretlen megoldás.
Sok férfi valószínűleg már egy ilyen lehetőségnek is örülne
Különösen azok számára lehetne érdekes, akik nagyon fiatalon kezdtek dolgozni, évtizedeken keresztül fizikai munkát végeztek, vagy 60 év felett már nehezen tudnak elhelyezkedni.
Egy 62 éves embernek teljesen más értéke lehet három szabad évnek, mint annak a havi összegnek, amelyről ezért le kellene mondania.
Más viszont inkább dolgozna tovább 65 éves koráig, hogy magasabb havi ellátással kezdje meg a nyugdíjas éveit.
Egy rugalmas rendszer egyik nagy újdonsága éppen az lenne, hogy ezt a döntést nem kizárólag egyetlen, mindenkire kötelező életkor határozná meg.
A válasz tehát megérkezett, de még nem az, amire sokan vártak
A klasszikus Férfiak 40 bevezetésére továbbra sincs elfogadott jogszabály.
Most viszont egy ismert nyugdíjszakértő nyíltan azt mondta: a férfiak korábbi nyugdíjba vonulását igenis lehetővé kellene tenni, csak olyan konstrukcióban, amelyet a nyugdíjrendszer finanszírozni is képes.
Az egyik konkrét lehetőség már számokban is megfogalmazható: 62 éves kortól választható nyugdíj, évente körülbelül 5–6 százalékos csökkentéssel.
Három évvel korábbi visszavonulásnál ez 15–18 százalékos különbséget jelenthetne.
Most még azonban minden marad a régiben. A férfiaknál az általános korhatár 65 év, és a 40 év munkaviszony önmagában nem nyitja meg a nyugdíjhoz vezető ajtót.
A vita viszont újra elindult.
És ezúttal már nem csak arról szól, hogy legyen-e Férfiak 40, hanem arról is, kaphassanak-e végre valódi választási lehetőséget azok, akik 62–64 éves korukban már befejeznék a munkát.
Forrásellenőrzés: InfoRádió és Infostart, Farkas András 2026. szeptember 17-i nyugdíjkorhatárról szóló nyilatkozata; Blikk, a Férfiak 40-ről és a rugalmas nyugdíjazásról szóló szeptember 17-i összefoglaló; Magyar Államkincstár, az öregségi nyugdíj és a Nők 40 hatályos feltételei; OECD Economic Surveys: Hungary 2026.