Veszélybe kerülhet Várkonyi bevétele: Magyar Péter drámai lépésre készül
Nem egyszerű szerződésmódosításra készül a kormány az autópályák ügyében. Magyar Péter és Vitézy Dávid bejelentése szerint meg akarják szüntetni a 35 évre kötött autópálya-koncessziót, amely alapján az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2057-ig üzemeltetné a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részét. A döntésnek pedig Várkonyi Andrea üzleti érdekeltségére is lehet közvetlen hatása.
Vitézy Dávid ugyanis a kormányzati tájékoztatón külön megemlítette, hogy az MKIF kommunikációs feladataiban Várkonyi Andreához kötődő Whitedog Media vesz részt, miközben a koncessziós autóflottához kapcsolódó lízinget Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez kötötte. Az MKIF jelenlegi hivatalos impresszuma is feltünteti a Whitedog Media Kft.-t a weboldal fejlesztőjeként és üzemeltetőjeként.
Ha megszűnik az MKIF jelenlegi rendszere, a Whitedog megbízása is veszélybe kerülhet
A lényeg itt nem az, hogy a kormány külön Várkonyi Andrea cégét akarja ellehetetleníteni. A kabinet az egész 35 éves koncessziós konstrukciót akarja lezárni. Ha azonban az MKIF elveszíti az autópályák üzemeltetését, az természetesen azokra az alvállalkozói és szolgáltatói kapcsolatokra is hatással lehet, amelyek a koncessziós működéshez kapcsolódnak.
Ide tartozik a Whitedog Media is. A cég már 2022–2023-ban dolgozott az MKIF-nek: korabeli tájékoztatás szerint weboldaltervezést, arculatépítést, drónfotózást, közösségimédia-stratégiát és egyéb kommunikációs munkákat végzett. A megbízások pontos értékét az MKIF akkor nem hozta nyilvánosságra.
Ezért azt jelenleg nem lehet pontosan kiszámolni, mekkora bevételtől eshetne el Várkonyi Andrea érdekeltsége. Azt viszont már lehet látni, hogy amennyiben a koncessziós rendszer megszűnik és az autópályák működtetése visszakerül az államhoz, a mostani üzleti kapcsolatok újratárgyalása is napirendre kerülhet.
Ez is érdekelhet
Nem néhány milliárdos szerződésről van szó
A teljes autópálya-koncesszió mérete egészen más nagyságrend. Vitézy Dávid szerint az eredeti, 2022-es konstrukció becsült pénzügyi hatása 17 299 milliárd forint volt.
A későbbi módosításokkal, többletköltség-kompenzációval és opciókkal együtt a kormány számítása szerint ez már megközelítheti a 25 900 milliárd forintot. Más számítás szerint az opciók nélküli, teljes futamidőre számított nominális kifizetés 23 196 milliárd forint. A két szám tehát nem ugyanazt méri, ezért nem érdemes összekeverni őket.
Magyar Péter erre reagálva jegyezte meg: „Erről pedig nem emlékszem, hogy tájékoztatták volna a magyar embereket.”
870 milliárdot már kifizetett az állam
A kormány által ismertetett adatok szerint a szerződés indulása óta az állam már nettó 870 milliárd forintot fizetett ki a koncessziós társaságnak.
Ha a jelenlegi rendszer változatlanul tovább működne, csak 2030-ig további közel 2000 milliárd forintos állami kifizetés következne a már meglévő és később bevont autópálya-szakaszok üzemeltetéséért.
Magyar és Vitézy szerint ezért nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy majd néhány év múlva újra előveszik a kérdést. A kabinet most akarja lezárni vagy jogilag megtámadni a konstrukciót.
A kormány szerint az egész rendszer alapja hibás
Vitézy Dávid érvelésének egyik központi eleme az, hogy szerinte a megállapodás valójában nem is működik klasszikus koncesszióként.
Egy valódi koncesszió fontos eleme lenne, hogy a magánpartner jelentős üzleti kockázatot vállaljon. A kormány szerint azonban a későbbi szerződésmódosítások éppen ennek ellenkezőjét eredményezték: több ár- és bevételi kockázat az államhoz került.
Ebben a kérdésben már az Európai Bizottság is hivatalos eljárást indított. A Bizottság szerint felmerül, hogy a 35 éves szerződésben nem került elegendő működési kockázat a koncesszorhoz, továbbá a futamidő és egyes későbbi módosítások is sérthetik az uniós közbeszerzési és koncessziós szabályokat.
Vagyis ez már nem csak Magyar Péter politikai állítása
Ez fontos különbség. A kormány természetesen politikailag rendkívül keményen támadja a szerződést, és Magyar Péter rendszeresen Mészáros Lőrinchez, Szíjj Lászlóhoz, illetve az előző kormányhoz köti a konstrukciót.
Az uniós jogszerűséggel kapcsolatos problémákat azonban nem kizárólag a Tisza-kormány állítja. Az Európai Bizottság hivatalosan is kifogásolta a szerződés bizonyos elemeit.
Ez ugyanakkor még nem egyenlő azzal, hogy egy bíróság már kimondta volna a teljes szerződés semmisségét. Erről adott esetben hosszú jogi eljárás dönthet.
Az egyik legfurcsább történet 2024-ben következett
Vitézy szerint a koncessziós társaság sokáig nehezen jutott hozzá a nagy beruházásokhoz szükséges banki finanszírozáshoz. A jogi kockázat ugyanis komoly bizonytalanságot jelentett a hitelezőknek.
2024-ben azonban az akkori állam egy nyilatkozatban lemondott bizonyos felmondási jogáról. A jelenlegi kormány hivatalos tájékoztatása is megerősíti, hogy ilyen nyilatkozat született. Ezt követően az OTP, az MBH és az MFB finanszírozási megállapodást kötött a koncessziós társasággal.
Vitézy szerint ez alapvetően megváltoztatta az üzlet kockázati viszonyait, mert a magánpartner finanszírozhatósága javult, miközben az állam mozgástere szűkült.
A kormány most éppen ezt akarja visszafordítani
Magyar Péterék elsődleges célja a tárgyalásos lezárás. Ez lenne a gyorsabb út, mert így az autópályák üzemeltetése rendezett körülmények között kerülhetne vissza a Magyar Közúthoz.
Vitézy szerint ehhez vissza kell venni többek között a mérnökségi telepeket, a gépparkot és azt a mintegy 900 dolgozót is, akik az állami rendszerből kerültek át a koncessziós üzemeltetéshez.
A kormány azt szeretné elkerülni, hogy a jogi vita miatt akár egyetlen napra is bizonytalanná váljon az autópályák fenntartása, a hóeltakarítás, a balesetek kezelése vagy az utak karbantartása.
Ha nincs megállapodás, jöhet a többéves jogi háború
Itt válik igazán komollyá a történet. A koncessziós szerződés nem olyan, mint egy egyszerű szolgáltatási megbízás, amelyet néhány hetes felmondási idővel le lehet zárni.
A megállapodás nemzetközi választottbírósági eljárás lehetőségét is tartalmazza. Ha az MKIF és a magyar állam nem tud megállapodni, hosszú és rendkívül nagy pénzügyi tétű jogvita kezdődhet.
A kormány álláspontja az, hogy a szerződés jogsértő elemei miatt nem járhat a koncesszornak az a pénzügyi kompenzáció, amelyet egy normál szerződésbontás esetén követelhetne. Az MKIF eddig nem fogadta el vagy utasította el részletesen ezt az érvelést: szeptember 18-án azt közölte, hogy várja a kormány hivatalos írásos tájékoztatását, és annak megismerése után alakítja ki álláspontját.
Az MKIF tehát még nem mondta azt, hogy belenyugszik
Ez különösen fontos. A politikai bejelentés megtörtént, de maga a szerződés nem tűnt el egyik pillanatról a másikra.
A koncessziós társaság továbbra is működik, az autópályákat továbbra is üzemeltetni kell, és a felek között most kezdődhet el az érdemi jogi és pénzügyi egyeztetés.
Ha az MKIF vitatja a kormány jogi álláspontját, könnyen elképzelhető, hogy a végső rendezés nem hónapok, hanem évek kérdése lesz.
És mi történik közben Várkonyi Andrea cégével?
Rövid távon semmi nem szűnik meg automatikusan. A Whitedog Media jelenleg is szerepel az MKIF hivatalos oldalán, mint a weboldal fejlesztését és üzemeltetését végző társaság.
Ha azonban az MKIF elveszíti a jelenlegi koncessziós feladatát, akkor a hozzá kapcsolódó szolgáltatási szerződések jövője is kérdésessé válhat.
Az új állami üzemeltető dönthet úgy, hogy saját kommunikációs rendszert használ, új közbeszerzést ír ki, vagy más szolgáltatókat alkalmaz.
Ebben az értelemben tehát Várkonyi Andrea érdekeltségének autópálya-koncesszióhoz kötődő bevétele valóban veszélybe kerülhet.
De azt nem tudjuk, mekkora összegről beszélünk
A Whitedog és az MKIF közötti megállapodások teljes pénzügyi értékét nem tették nyilvánossá.
Amikor 2023-ban először nyilvánosságra került a kapcsolat, az MKIF azt közölte, hogy a Whitedog aktuális, átlagos piaci ügynökségi díjakért dolgozott, de arra a kérdésre nem válaszolt, hogy pontosan mennyit fizetett a társaságnak.
Így minden olyan állítás, amely szerint Várkonyi Andrea konkrétan több milliárd vagy több tízmilliárd forintot veszítene, jelenleg találgatás lenne.
Mészáros Lőrinc üzleti köre ennél jóval szélesebben érintett
Vitézy szerint az autópálya-koncesszió körül nemcsak kommunikációs megbízások jelentek meg.
A miniszter több olyan vállalkozást is megnevezett, amely szerinte Mészáros Lőrinchez, Szíjj Lászlóhoz vagy más, az előző kormányhoz kötődő üzleti körökhöz kapcsolódik, és alvállalkozóként részesülhetett a koncesszióból.
A kabinet kritikájának egyik fő eleme éppen az, hogy az MKIF saját alvállalkozóinak kiválasztásakor nem ugyanazok a közbeszerzési előírások érvényesülnek, amelyek egy közvetlen állami beszerzésnél kötelezők lennének. A kormány ebből azt a következtetést vonja le, hogy egy 35 évre lezárt üzleti kör jött létre.
Az MKIF viszont vitatja a kormány alapvető kritikáinak egy részét
A társaság korábbi közléseiben azt hangsúlyozta, hogy a 35 éves futamidő önmagában nem példátlan Európában, és állítása szerint több hasonló időtartamú autópálya-koncesszió működik más országokban is.
Az MKIF azt is visszautasította korábbi ügyekben, hogy jogellenesen jutott volna feladatokhoz vagy kárt okozott volna az államnak. Saját álláspontja szerint szerződéses kötelezettségeit a hatályos jogszabályok alapján teljesíti.
A döntő kérdés ezért nem az lesz, hogy melyik fél használ erősebb politikai mondatokat, hanem az, hogy a szerződés és annak módosításai mit bírnak el jogilag.
Magyar Péter már feljelentésekről is beszélt
A miniszterelnök nemcsak polgári és szerződéses vitát helyezett kilátásba. Azt mondta, hogy ahol az átvilágítás során bűncselekmény gyanúját látják, ott feljelentést tesznek.
Ez azonban ezen a ponton még nem jelenti senki büntetőjogi felelősségének megállapítását. Egy feljelentés után a nyomozó hatóság vagy az ügyészség feladata eldönteni, hogy fennáll-e bűncselekmény megalapozott gyanúja és indokolt-e eljárást indítani.
Magyar több kemény politikai minősítést is használt a koncesszióval kapcsolatban, de ezek nem helyettesítik a büntetőeljárásban szükséges bizonyítást.
25 900 milliárd – innen érthető, miért ekkora a harc
Az összeg nagyságrendjét nehéz felfogni. A kormány által említett 25 900 milliárd forintos pénzügyi hatás nem egyetlen átutalást jelent, hanem a teljes, évtizedeken át futó rendszer módosításokkal és opciókkal számított nagyságrendjét.
Az opciók nélküli 23 196 milliárdos szám is azt jelenti, hogy évtizedeken keresztül évente százmilliárdos kifizetésekről beszélünk.
Ezért minden, a koncesszió köré épült beszállítói, kommunikációs, járműves vagy építőipari szerződésnek komoly hosszú távú üzleti jelentősége lehet.
Várkonyi Andrea szempontjából most ez a kulcskérdés
Nem az, hogy hétfőn megszűnik-e a Whitedog Media.
Nem szűnik meg.
Nem is arról van szó, hogy Várkonyi Andrea minden bevételét elveszítené. A Whitedognak más ügyfelei és tevékenységei is lehetnek.
A valódi kérdés az, hogy megmarad-e az MKIF-hez kötődő kommunikációs megbízás, ha a Tisza-kormány sikeresen felszámolja a jelenlegi autópálya-koncessziót.
Erre jelenleg a válasz: egyáltalán nem biztos.
Magyarék pedig láthatóan nem kozmetikázni akarják a szerződést
Ez talán a legfontosabb fordulat. A kormány nem azt jelentette be, hogy néhány százalékkal lealkudná a díjakat vagy módosítana három-négy szerződéses pontot.
A politikai döntés az, hogy a jelenlegi koncessziós rendszert meg akarják szüntetni, és az autópályák működtetését vissza akarják vinni a Magyar Közúthoz. A tárgyalás most arról szólhat, hogyan lehet ezt végrehajtani, mennyi idő alatt, milyen jogi következményekkel és milyen költséggel.
Ha sikerül, az egész üzleti lánc újrarendeződhet
És itt válik igazán érdekessé Várkonyi Andrea szerepe.
Ha a Magyar Közút veszi vissza az üzemeltetést, akkor az államnak újra kell szerveznie a működés számos háttérfeladatát. Kommunikációt, járműveket, karbantartást, építési munkákat, informatikát és számos más szolgáltatást kell biztosítani.
Ezeknél már nem automatikusan a jelenlegi MKIF-beszállítók folytatják a munkát.
Lehetnek új pályázatok, új szerződések és új szereplők.
Várkonyi Andrea bevétele tehát tényleg veszélybe kerülhet – de még nincs elveszítve
A pénzcsap még nem záródott el. Az MKIF működik, a Whitedog továbbra is szerepel a társaság hivatalos weboldalán, a koncessziós szerződés pedig még nem tűnt el jogilag.
Magyar Péterék azonban elindították azt a folyamatot, amelynek végén az egész rendszer megszűnhet.
Ha ez megtörténik, akkor az autópálya-koncesszió köré felépített üzleti kapcsolatok jelentős részét újra kell rendezni.
És ebbe már nemcsak Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei tartoznak bele.
Várkonyi Andrea Whitedog Mediája is.
A következő hetekben ezért nem az lesz az igazán érdekes, hogy ki mit mond a sajtótájékoztatókon. Hanem az, hogy az MKIF milyen jogi választ ad a kormánynak, sikerül-e tárgyalásos megállapodást kötni, és pontosan mely alvállalkozói szerződések maradhatnak életben.
Mert ha Magyar Péter és Vitézy Dávid végigviszi a tervet, akkor nem egyetlen szerződés ér véget.
Egy 2057-ig felépített üzleti rendszer kezdhet szétesni.