Most érkezett a hír az NVVH-ról: nem jött össze elsőre, új pályázat kell
Nem sikerült teljesen elsőre felállítani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetését. Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának újra ki kell írnia három elnökhelyettesi pályázatot, miután az első kör egyik esetben sem hozott kinevezhető vezetőt.
Ez azért nem azt jelenti, hogy maga az NVVH már az első feladatánál elbukott volna. A hivatal elnöke, Unger Anna és a nyomozati területet vezető Tasnády Katalin szeptember 1-je óta hivatalban van, a szervezet építése és az első vizsgálatok előkészítése pedig már megkezdődött.
Három fontos szék továbbra is üres
Az NVVH vezetési struktúrája egy elnökből és négy elnökhelyettesből áll. A négy helyettes külön a nyomozati, a közpénzügyi, a vádemelési és a fellebbviteli területért felel.
Ebből jelenleg csak a nyomozati elnökhelyettes személye van meg. A közpénzügyi, a vádemelésért felelős és a fellebbviteli vezetői posztra ezért új pályázati eljárást kell lefolytatni.
A három kudarc ráadásul nem pontosan ugyanolyan volt
A közpénzügyi elnökhelyettesi posztra voltak jelentkezők, a bizottság meg is hallgatta őket, végül azonban úgy döntött, hogy egyik pályázót sem javasolja. Ezt a pályázatot ezért eredménytelennek nyilvánították.
Ez is érdekelhet
A vádemelési és a fellebbviteli elnökhelyettesi állásoknál más probléma jelentkezett: túl kevés pályázat érkezett. Ezeknél már maga a pályázati eljárás sem jutott el ugyanoda, ezért érvénytelenítették őket.
Most újra meghirdetik mindhárom állást
A parlament igazságügyi bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy újra nekifutnak a három vezető kiválasztásának. A kiírás lényegét nem írták át, mindössze két ponton pontosítottak az első kör tapasztalatai alapján.
Hantosi István bizottsági elnök szerint az egyik változtatás az ügyészi elnökhelyetteseket érinti. Az előző felhívásban félreérthető volt az a megfogalmazás, amely szerint az érintettek „beosztott ügyészként” látják majd el a feladatukat, ezért a „beosztott” szó most kikerül a szövegből.
Egy papírt is pontosabban kérnek majd
A másik módosítás jóval technikaibb. Pontosították, hogy a jelentkezőknek pontosan milyen típusú erkölcsi bizonyítványt kell benyújtaniuk a pályázathoz.
Vagyis nem arról van szó, hogy az első forduló után alapjaiban átírták volna a szakmai követelményeket. A bizottság inkább két olyan részletet javított, amely félreértésre vagy felesleges formai problémára adhatott lehetőséget.
Az első kör tehát nem lett teljes siker
Az eredeti terv az volt, hogy augusztus végére az elnök mellett mind a négy elnökhelyettes személye is meglegyen. Ehhez képest az Országgyűlés végül csak Unger Anna elnököt és Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettest tudta megválasztani.
Unger 137 igen szavazatot kapott, Tasnády kinevezését pedig 139 képviselő támogatta. Mindketten szeptember 1-jén kezdték meg hatéves megbízatásukat.
A nyomozati vezető viszont éppen a legfontosabb induló területen van már a helyén
Amikor augusztus végén felmerült, hogy három elnökhelyettes nélkül hogyan képes egyáltalán megkezdeni működését az új hivatal, Hantosi István azt mondta: a szervezet felépítése sok tekintetben az ügyészséghez hasonlít. Mivel a nyomozati elnökhelyettes megvan, a tényleges ügyek feltárását megalapozó nyomozati szakasz el tud indulni.
Ez fontos különbség. A hiányzó három vezető nyilvánvalóan szervezeti probléma, de ettől az NVVH-t nem kellett parkolópályára tenni addig, amíg az új pályázatok lezárulnak.
Tasnády Katalin alatt komoly apparátus épül
Unger Anna korábban azt mondta, hogy az egész hivatal személyi állományának közel fele a nyomozati elnökhelyettes irányítása alatt dolgozik majd. Ez körülbelül hetvenfős nyomozati szervezetet jelent.
Szeptember elejére nagyjából egy tucat ügyész és nyomozó már el is fogadta az NVVH állásajánlatát. A felállás tehát párhuzamosan zajlik azzal, hogy a három hiányzó felső vezető személyét tovább keresik.
Unger Anna az első napján már feladatot is adott
Ez azért is fontos, mert az NVVH első tényleges intézkedései már elkezdődtek. Unger első munkanapján arra kérte a NAV új vezetőjét, Rózsáné Sádt Mónikát, hogy készítsen listát azokról a társaságokról, amelyek bevételének legalább háromnegyede közbeszerzésekből származik.
Az NVVH-t létrehozó törvény alapján ezek a cégek kiemelt vizsgálati körbe kerülhetnek. Vagyis miközben a vezetői szervezet még nincs teljesen kész, az adatgyűjtés és az ügyek előkészítése már elindult.
Ezért félrevezető lenne azt mondani, hogy „nem jött össze az NVVH első feladata”
Az nem jött össze, hogy az első pályázati kör végén az összes felső vezető helyére embert találjanak. Ez kétségtelenül szervezeti döccenő, és egy vadonatúj, rendkívül nagy politikai és jogi súlyú intézménynél nem is jelentéktelen.
De az első konkrét munkafeladatok ettől még elindultak. A kettőt érdemes különválasztani, mert egészen más következtetés következik abból, hogy egy pályázat eredménytelen, mint abból, ha maga egy nyomozás vagy vagyonvisszaszerzési eljárás bukna el.
A közpénzügyi vezető különösen fontos ember lesz
Ennek az elnökhelyettesnek nem egyszerű adminisztratív szerep jut. A hivatal egyik központi feladata éppen a közpénzek, közbeszerzések, támogatások, állami és önkormányzati vagyoni folyamatok vizsgálata.
A törvény alapján az NVVH szerződéses láncokat, pénzmozgásokat, tulajdonosi kapcsolatokat és az állami vagyon útját is vizsgálhatja. Egy ilyen szervezetnél ezért a közpénzügyi szakmai vezetés nem olyan pozíció, amelyet hónapokig kényelmesen üresen lehet hagyni.
A két ügyészi hely még érzékenyebb
A vádemelésért és a fellebbviteli munkáért felelős elnökhelyettesi posztokra eleve csak ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyészek jelentkezhetnek. Ez jelentősen szűkíti a szóba jöhető szakemberek körét.
Az első kiírásnál éppen ezen a két területen bizonyult kevésnek a jelentkezők száma. Most az a kérdés, hogy a pontosított megfogalmazás képes-e több megfelelő ügyészt rávenni arra, hogy otthagyja jelenlegi helyét és átmenjen az új hivatalhoz.
Nem kis állásokról beszélünk
Az NVVH elnökhelyettesei nem középvezetői pozíciókat kapnak, hanem az ország egyik legerősebb új hatóságának felső vezetői lesznek. Megbízatásuk hat évre szól, és a tisztséghez havi, közel bruttó négymillió forintos javadalmazás társul.
Az elnök fizetése ennél is magasabb, havi bruttó ötmillió forint fölött van. A törvény cserébe szigorú összeférhetetlenségi és szakmai feltételeket ír elő.
Politikusból például nem lehet csak úgy NVVH-vezető
Az elnöki és elnökhelyettesi tisztségeknél kizáró ok, ha valaki a megválasztását megelőző hat évben többek között országgyűlési képviselő, kormánytag vagy polgármester volt, illetve párttisztséget töltött be vagy párt alkalmazásában állt. Ezzel elvileg azt próbálták kizárni, hogy aktív pártpolitikusok közvetlenül átüljenek a hivatal vezetésébe.
A közpénzügyi elnökhelyettestől emellett hosszú adó- vagy vámhatósági szakmai tapasztalatot várnak, a három büntetőjogi terület vezetőinek pedig ügyésznek kell lenniük. A merítés tehát eleve sokkal szűkebb, mint egy átlagos állami vezetői pályázatnál.
Az NVVH-ra közben hatalmas elvárást pakolt a kormány
A hivatalt azért hozták létre, hogy feltárja a közvagyonnal kapcsolatos jogellenes ügyleteket, megkeresse a közvagyon köréből kikerült vagyonelemeket, és büntetőeljárásokban is végigvihesse az ügyeket. Ehhez széles adat-hozzáférési, nyomozati és vagyonkutatási jogosítványokat kapott.
Ez egészen más feladat, mint egy hagyományos ellenőrző intézményé. Az NVVH-nak nem pusztán jelentéseket kell írnia, hanem konkrét ügyekben bizonyítékokat gyűjthet, nyomozhat, és a megfelelő szakaszban a vádat is képviselheti.
Ehhez viszont teljes vezetés kell
A nyomozati ág önmagában nem elég egy teljes büntetőeljárási lánchoz. Ha egy ügy a felderítéstől eljut a vádemelésig, majd adott esetben a fellebbviteli szakaszig, azoknak a területeknek is működőképesnek kell lenniük.
Ezért a három új pályázat nem egyszerű személyzeti formaság. Minél tovább maradnak betöltetlenül ezek a helyek, annál nagyobb lesz a nyomás a parlamenti bizottságon, hogy végre találjon megfelelő jelölteket.
Az első kör tanulsága talán éppen ez
Egy új, nagy hatalmú állami szervet törvénnyel viszonylag gyorsan létre lehet hozni. Sokkal nehezebb egyik napról a másikra megtölteni olyan tapasztalt nyomozókkal, ügyészekkel és pénzügyi szakemberekkel, akik megfelelnek a szigorú feltételeknek, és vállalják is a váltást.
Az NVVH-nál ez most rögtön látszik. Az elnöki és nyomozati vezetői szint összeállt, három másik kulcspozíciónál viszont az első nekifutás kevés volt.
Most másodszor próbálkoznak
A bizottság az új pályázatok kiírását egyhangúlag támogatta, vagyis ezen a ponton kormánypárti és ellenzéki képviselők között sem alakult ki vita arról, hogy új versenyre van szükség. A következő hetekben kiderülhet, sikerül-e nagyobb és erősebb jelentkezői mezőnyt összehozni.
Az igazi mérce azonban nem az lesz, hány önéletrajz érkezik a parlamenthez. Az NVVH-t végül azon fogják mérni, milyen ügyeket tud feltárni, mennyi közvagyont tud ténylegesen megóvni vagy visszaszerezni, és mennyire képes mindezt politikai utasításoktól függetlenül, jogállami keretek között megtenni.
Az első szervezeti botlás tehát megvan – az első nagy ügyre még várni kell
Három vezetői pályázatot valóban újra kell futtatni, és ez nem ideális kezdés egy olyan intézménynél, amelytől gyors és határozott fellépést várnak. De egyelőre még korai ebből magának a hivatalnak a működőképességére következtetni.
Unger Anna és Tasnády Katalin már dolgozik, embereket toboroznak, a NAV-tól adatokat kértek, és a nyomozati szervezet épül. Most az a következő teszt, hogy második nekifutásra sikerül-e végre megtalálni azt a három embert is, akik nélkül az NVVH vezetése továbbra is csak részben áll készen.