Mészáros Lőrincről érkezett a hír: harcba megy a Tisza-kormány döntése ellen
Újabb front nyílik Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége és a Tisza-kormány között: a Gallicoop Zrt. nem fogadja el, hogy kizárták egy korábban már megnyert pályázatból, és jogi úton próbálja visszafordítani a döntést. A tét nem aprópénz, hanem összesen 33 milliárd forintnyi korábban megítélt támogatás, amelynek kifizetését az új kormány felülvizsgálata után megakadályozták.
A kormányzati érvelés meglehetősen egyszerű: az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szerint a Gallicoop nem felelt meg az állami támogatásokhoz szükséges átláthatósági követelményeknek. A társaság ezt nem fogadja el, és már jelezte is, hogy valamennyi rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe veszi.
33 milliárd forintot húztak ki a Gallicoop alól
A történet még tavasszal egészen máshogy nézett ki. A Gallicoop márciusban értesítést kapott arról, hogy két projektjére összesen 33 milliárd forintnyi támogatást nyert el az élelmiszeripari fejlesztési program keretében.
Az új kormány azonban nem tekintette automatikusan érinthetetlennek az előző időszakban meghozott támogatási döntéseket. A felülvizsgálat után júliusban visszavonták a Gallicoopnak kiadott támogatási döntést, a vállalatot pedig kizárták a pályázatból.
A minisztérium szerint eleve nem kaphatták volna meg
Ez az egész ügy legfontosabb pontja. A tárca álláspontja szerint nem arról van szó, hogy az új kormány egyszerűen politikai okból meggondolta magát, hanem arról, hogy a korábbi döntés nem felelt meg a közpénzek felhasználására vonatkozó átláthatósági követelményeknek.
Ez is érdekelhet
A támogatást ugyanis csak olyan jogi személy kaphatja meg, amely átlátható szervezetnek minősül. Ez többek között azt jelenti, hogy a tulajdonosi struktúrának és a tényleges tulajdonos személyének is megismerhetőnek kell lennie.
És itt jött a probléma a Mészáros-cégnél
A Gallicoop tulajdonosi hátterében magántőkealapok állnak. A minisztérium szerint ezeknél a konstrukcióknál nem volt megismerhető olyan módon a tényleges tulajdonos személye, ahogyan azt az államháztartási szabályok a támogatásoknál megkövetelik.
Az új kormány ebből azt a következtetést vonta le, hogy a támogatást korábban jogellenesen ítélték meg. Ezért nem egyszerűen felfüggesztették a folyamatot, hanem a támogatási okiratoktól is elálltak.
Magyarul: nem fizették ki a 33 milliárdot
Ez fontos különbség, mert nem arról van szó, hogy az állam most egy már elköltött 33 milliárdos összeget próbál visszaszerezni a cégtől. A támogatást korábban megítélték, de az új kormány döntésével a kifizetését megakadályozták.
Ezért a Gallicoop most lényegében azért indul jogi harcba, hogy visszaszerezze azt a támogatási jogosultságot, amelyet már egyszer odaítéltek neki. A következő forduló így nem politikai sajtótájékoztatón, hanem jogi fórumokon következhet.
Mészárosék nem hagyják annyiban
A vállalat közleménye teljesen egyértelmű: megtámadja a döntést, és valamennyi rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséggel élni kíván. Vagyis ebből aligha lesz olyan történet, amelyben Mészáros egyik érdekeltsége egyszerűen tudomásul veszi a 33 milliárdos veszteséget és továbblép.
A politikai konfliktus tehát most jogi konfliktussá válik. A bírósági vagy más jogorvoslati eljárás során már azt kell megvizsgálni, hogy szabályosan vonta-e vissza az állam a támogatást, és valóban fennállt-e az a kizáró ok, amelyre a minisztérium hivatkozik.
A Tisza számára is fontos próba lesz
Magyar Péterék közpénzügyi politikájának egyik központi állítása az, hogy a nagy gazdasági szereplőknek ugyanazoknak a szabályoknak kell megfelelniük, mint bárki másnak. Ennek hitelessége pontosan az ilyen ügyekben dől el, amikor nem néhány millió, hanem tízmilliárdok vannak az asztalon.
Ha a minisztérium jogilag helyesen járt el, akkor azt a jogorvoslati eljárásnak is ki kell bírnia. Az átláthatóságra nem lehet csak akkor hivatkozni, amikor politikailag kényelmes, hanem a döntéseket jogilag is meg kell tudni védeni.
A 33 milliárd önmagában is elképesztő összeg
A minisztérium közlése szerint a Gallicoop két projektje összesen 33 milliárd forintot kapott volna. A tárca azt is kiemelte, hogy ez több mint hatszorosa annak az összegnek, amelyet más, szabályosan támogatást elnyerő feldolgozóüzemi vállalkozások egyenként kaptak.
Éppen ezért nem lehet ezt az ügyet valamilyen jelentéktelen adminisztratív vitának tekinteni. Harminchárom milliárd forintnál már alapvető közérdek, hogy pontosan tisztázva legyen: ki jogosult a pénzre, milyen feltételekkel és milyen tulajdonosi háttérrel.
Az különösen érdekes, hogy egyetlen nyertese volt a programnak
A minisztériumi tájékoztatás szerint az érintett, kiemelten gyorsan elbírált konstrukcióban a Gallicoop lett az egyetlen nyertes. Két projekttel összesen 33 milliárd forintos támogatási döntés született a javára.
Ez önmagában még természetesen nem bizonyít szabálytalanságot. De ekkora összegnél, egyetlen nyertes mellett különösen indokolt, hogy az új vezetés tételesen ellenőrizze, minden jogosultsági követelmény valóban teljesült-e.
A magántőkealapok kérdése most visszaüthet
A magyar gazdaság elmúlt éveinek egyik jellegzetes konstrukciója lett a magántőkealap, amelyen keresztül jelentős vállalati vagyont lehet birtokolni úgy, hogy a mögöttes befektetői struktúra jóval kevésbé átlátható a nyilvánosság számára. Ez közpénzes támogatásoknál most egyre nagyobb problémává válhat.
Az új kormány láthatóan azt az elvet akarja alkalmazni, hogy aki állami vagy uniós forrást kér, annak vállalnia kell a tulajdonosi átláthatóságot is. Ha ezt következetesen végigviszik, annak nemcsak a Gallicoopnál lehetnek következményei.
Nem ez az első kellemetlen hír Mészáros érdekeltségeinek
Az elmúlt hetekben több, Mészáros Lőrinchez kapcsolódó vállalatnál is előkerültek korábbi támogatások vagy állami konstrukciók. Az OPUS TITÁSZT például egy másik támogatási programból zárták ki arra hivatkozva, hogy nem teljesültek az átláthatósági követelmények.
A két ügy jogilag különálló, ezért nem lehet egyszerűen összemosni őket. Politikai szempontból azonban ugyanabba az irányba mutatnak: az új kormány láthatóan felülvizsgálja azokat a korábbi támogatási döntéseket, amelyeknél problémát lát a jogosultsági vagy átláthatósági feltételekkel.
Mészárosék szerint nem a tulajdonos pénztárcájáról van szó
A Gallicoop azzal érvel, hogy egy pályázati támogatás nem közvetlenül a tulajdonosi kör magánvagyonát növeli, hanem meghatározott beruházási célokra használható fel. Ebben természetesen igazuk van abban az értelemben, hogy a támogatási pénzeket kötött beruházási célokra ítélik oda.
Csakhogy ettől az alapvető jogosultsági kérdés még nem tűnik el. Ha a törvény meghatározza, milyen vállalat kaphat közpénzből támogatást, akkor annak a feltételnek még azelőtt meg kell felelni, hogy egyetlen forintot is elköltöttek volna a beruházásra.
A jogi út most kifejezetten jó helye ennek a vitának
Politikai oldalról mindkét fél elmondta, mit gondol. A minisztérium szerint a korábbi támogatási döntés jogellenes volt, a Gallicoop szerint viszont a visszavonás jogszerűtlen, ezért megtámadja.
Ennél a pontnál pontosan arra való a jogorvoslati rendszer, hogy ne a politikai hangerő döntsön. Ha a Gallicoopnak van igaza, a döntést korrigálni kell; ha viszont a minisztérium jogértelmezése áll meg, akkor a 33 milliárdos támogatás nem járhat a társaságnak.
A Tisza itt nem hátrálhat meg csak azért, mert Mészárosról van szó
Magyar Péter kormánya éppen azzal tett nagyon erős politikai ígéretet, hogy a közpénzek felhasználásánál megszünteti a kivételezett szereplők világát. Ha egy átvilágítás jogsértőnek talál egy támogatási döntést, akkor azt nem lehet azért érintetlenül hagyni, mert a kedvezményezett nagy és befolyásos vállalat.
Sőt, éppen a nagy szereplőknél van igazán jelentősége annak, hogy működik-e a szabály. Egy kétmilliós támogatásnál is fontos az átláthatóság, de 33 milliárdnál már különösen nehéz volna azt mondani, hogy majd elnézzük.
Most tehát Mészárosék jönnek
A kormány meghozta a maga döntését: a támogatási jogosultságot visszavonta, a pénz kifizetését megakadályozta. A Gallicoop pedig meghozta a sajátját: nem fogadja el ezt, hanem megpróbálja jogilag visszaszerezni a 33 milliárdos támogatást.
Így a következő forduló már arról szól, ki tudja dokumentumokkal és jogszabályokkal alátámasztani az álláspontját. És ez pontosan az a helyzet, amelyben kiderülhet, mennyire komoly Magyar Péterék új közpénzügyi szabálya: ha nincs meg az átláthatóság, akkor nincs pénz – akkor sem, ha a másik oldalon Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb érdekeltsége áll.