Megvan! Dr. Baka András lesz az új köztársasági elnök
Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a TISZA Párt frakciója. A 73 éves jogtudósról szombaton, titkos szavazással döntöttek a kormánypárti képviselők. A parlamenti választás kedden lesz, és a 141 fős TISZA-frakció önmagában is rendelkezik az államfő megválasztásához szükséges kétharmaddal. Ha a frakció egységesen szavaz, Baka augusztus 19-én hivatalba léphet.
Eldőlt a hetek óta tartó találgatás: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke lett a TISZA köztársaságielnök-jelöltje.
A parlamentnek kedden még titkos szavazással meg kell választania, ám a politikai matematika egyértelmű. A 199 fős Országgyűlésben 133 szavazat jelenti a kétharmadot, a TISZA-nak pedig 141 képviselője van.
Vagyis nyolc szavazatnyi tartaléka is marad.
Ez is érdekelhet
Ki az a Baka András?
Baka András 1952-ben született Budapesten, 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
Több mint húsz éven keresztül dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének kutatójaként. Fő területei közé az emberi jogok, a kisebbségi jogok és az alkotmányjog tartoztak.
Később az Államigazgatási Főiskola főigazgatója lett, emellett külföldi egyetemeken is tanított. Az Egyesült Államokban vendégprofesszorként dolgozott, Franciaországban és Németországban is tartott előadásokat.
Rövid parlamenti múltja is van: 1990–1991 között az MDF országgyűlési képviselője volt, de magába a pártba nem lépett be.
Pályájának nemzetközileg is legjelentősebb szakasza 1991-ben kezdődött, amikor az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája lett. Strasbourgban 2008-ig dolgozott.
2009-ben lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke
Baka hazatérése után került a magyar igazságszolgáltatás csúcsára.
Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság vezetésére. Első jelölése még elbukott a parlamentben, 2009-ben azonban már megkapta a szükséges kétharmados támogatást.
Hat évre választották meg.
A mandátuma azonban nem tartott hat évig.
És éppen ez az, ami Baka mostani államfővé választását politikailag különösen szimbolikussá teszi.
Az Orbán-rendszer alatt idő előtt megszűnt a mandátuma
Baka főbíróként nyilvánosan bírálta az első kétharmados Orbán-kormány igazságügyi átalakításának több elemét.
Kifogásolta többek között a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállítását és olyan változtatásokat, amelyek szerinte veszélyeztethették a bírói függetlenséget.
- január 1-jével aztán megszűnt a Legfelsőbb Bíróság, helyét a Kúria vette át, Baka elnöki mandátuma pedig három és fél évvel az eredetileg meghatározott időpont előtt véget ért.
Baka Strasbourgba fordult.
És megnyerte az ügyet.
Strasbourg kimondta: sérült Baka véleménynyilvánítási szabadsága
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016. június 23-án jogerős ítéletet hozott a Baka kontra Magyarország ügyben.
A bíróság megállapította, hogy sérült Baka bírósághoz forduláshoz való joga, mert nem volt lehetősége megtámadni mandátumának idő előtti megszüntetését. A testület azt is kimondta, hogy sérült a véleménynyilvánítás szabadsága: az ítélet szerint Baka mandátumának megszüntetése összefüggött azzal, hogy főbíróként nyilvánosan kritizálta az igazságügyi reformokat.
Az ügy végrehajtása évekkel később is napirenden maradt Strasbourgban. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2024-ben még „mély aggodalmát” fejezte ki az előrelépés hiánya miatt, és külön kitért arra a visszatartó hatásra, amelyet a történtek a bírák szabad véleménynyilvánítására gyakorolhattak.
Most ugyanez a Baka András készülhet a Sándor-palotába.
Politikai szempontból ennél erősebb szimbólumot nehéz lett volna választani
A történetnek van egy nehezen figyelmen kívül hagyható íve.
2011-ben az Orbán-rendszer átalakítása következtében idő előtt elveszítette a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségét. 2026-ban, az Orbán-kormány bukása után ő lehet Magyarország köztársasági elnöke.
Baka ráadásul nem a TISZA politikusa.
Nem tagja a pártnak, nem vett részt a választási kampányban, és nem Magyar Péter politikai környezetéből érkezik. Több évtizedes jogászi, bírói és tudományos pálya áll mögötte.
Éppen ez illeszkedik Magyar korábbi államfői kritériumaihoz: olyan elnököt ígért, aki az alkotmányosság fölött őrködik, képes önállóan mérlegelni, és nem egyszerűen a parlamenti többség politikai meghosszabbítása.
Hogy Baka valóban ilyen államfő lesz-e, már nem a jelölésen, hanem a következő évek döntésein múlik.
A Fidesz és a KDNP bojkottál
A Fidesz és a KDNP előre jelezte, hogy nem vesz részt a keddi államfőválasztáson.
A két párt továbbra is illegitimnek tartja Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítását, és azt állítja, hogy szerintük közjogilag nincs is megüresedve az államfői tisztség.
Ez azonban a parlamenti erőviszonyokon nem változtat.
A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt nevezte meg saját jelöltjeként, de a hatfős frakciónak önmagában nincs meg a hivatalos jelöléshez szükséges negyven képviselői ajánlása.
A TISZA ezzel szemben Baka mögé önállóan is fel tudja sorakoztatni a szükséges számú képviselőt, és a megválasztásához szükséges kétharmadot is biztosítani tudja.
Augusztus 19-én léphet hivatalba
Az Országgyűlés augusztus 11-én, kedden választ köztársasági elnököt.
Ha Baka megkapja a várható kétharmados támogatást, az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon, augusztus 19-én léphet hivatalba.
Ez azt is jelenti, hogy augusztus 20-án már ő jelenhet meg Magyarország köztársasági elnökeként az államalapítás ünnepének hivatalos eseményein.
Megbízatása a júliusban elfogadott alkotmányos szabályok szerint az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tarthat.
Formálisan tehát még hátravan a keddi titkos szavazás.
Politikailag viszont lényegében eldőlt: ha nem történik rendkívüli fordulat a 141 fős TISZA-frakcióban, Baka András lesz Magyarország következő köztársasági elnöke.
És aligha lehetne ennél látványosabb történelmi fordulat: az a főbíró költözhet a Sándor-palotába, akinek mandátumát az Orbán-rendszer első éveiben idő előtt megszüntették, és aki emiatt később Strasbourgban pert nyert Magyarországgal szemben.