Hol van Orbán Viktor? Teljesen eltűnt a vészhelyzet idején, és ennek érdekes oka van
Orbán Viktor július 27. óta nem adott érdemi nyilvános politikai jelzést, miközben Magyarországon rendkívüli hőség, vízhiány, rekordalacsony dunai vízállás és a Paksi Atomerőmű teljesítményének visszafogása miatt folyt válságkezelés. Péntek délutánra ez már nem kilenc-, hanem tizenegy napos csend. Hogy Orbán fizikailag hol tartózkodik, arra nincs hiteles nyilvános válasz – politikailag viszont van magyarázat arra, miért lehet számára kényelmetlen éppen most megszólalni.
Tizenhat éven át gyakorlatilag elképzelhetetlen lett volna hasonló helyzet.
Ha Magyarországon rendkívüli hőség, vízkorlátozások, rekordalacsony Duna és a paksi áramtermelést veszélyeztető helyzet alakult ki, Orbán Viktor miniszterelnökként rendszerint maga uralta a kommunikációt. Videó, rádióinterjú, operatív törzs, rendkívüli bejelentés vagy legalább egy Facebook-poszt szinte biztosan érkezett volna.
Most viszont Orbán nem miniszterelnök.
És feltűnően hallgat.
Ez is érdekelhet
Július 27-én még súlyos vádakkal jelentkezett – azóta semmi
Orbán utolsó széles körben dokumentált politikai Facebook-bejegyzése július 27-én jelent meg. Akkor azt állította, hogy Magyarországon a TISZA-kormány a demokrácia és a jogállam felszámolásán dolgozik, és ezt „bűncselekménynek” nevezte.
Azóta eltelt tizenegy nap.
Ez önmagában azért szokatlan, mert Orbán politikájának egyik alapeleme évtizedeken keresztül az volt, hogy ne maradjon kommunikációs vákuum. Ha történt valami, arra volt fideszes értelmezés, és az értelmezés csúcsán rendszerint maga Orbán állt.
Most Magyarország egyik legsúlyosabb idei természeti és energetikai stresszhelyzetén ment keresztül, miközben a Fidesz elnökétől nem érkezett világos álláspont.
Közben Paksnál valódi válsághelyzet alakult ki
A hallgatás időzítése teszi igazán feltűnővé a történetet.
A tartós aszály és a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt július végén fokozatosan vissza kellett fogni a Paksi Atomerőmű termelését. Július 28-án már az 1. és a 3. blokk teljesítményét is csökkentették, egy nappal később pedig a 3. blokk leállítása is megkezdődött.
Ehhez társult a hőhullám, a megnövekedett villamosenergia-fogyasztás, az ivóvízhálózatokra nehezedő nyomás és a Duna-vízállás miatti bizonytalanság.
A Magyar-kormány végül önkéntes áramfogyasztás-csökkentést kért a lakosságtól és a vállalkozásoktól, majd a helyzet javulásával ezt augusztus 7-től visszavonta.
Egy ellenzéki párt számára ennél aligha adódhatna jobb lehetőség arra, hogy megmutassa: válsághelyzetben is képes felelős, konstruktív alternatívát mutatni.
Orbán mégsem ezt az utat választotta.
És itt jön az érdekes politikai magyarázat
A hallgatás oka természetesen nem ismert. Nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Orbán szabadságon lenne, külföldre utazott volna, vagy tudatos kommunikációs tilalmat rendelt volna el maga körül.
Ezt tehát nem lehet tényként állítani.
Van azonban egy nagyon is látható politikai csapda.
Orbán és a Fidesz az elmúlt hetekben azt az üzenetet építette, hogy a TISZA-kormány illegitim, alkalmatlan, önkényes és hamarosan összeomlik. Tusványoson Orbán már arról beszélt, hogy a Fidesznek „nem pártként”, hanem egyfajta ellenállási „szolgáltatóközpontként” kell működnie, és a TISZA rendszerével szembeni ellenállást kell megszerveznie.
Csakhogy egy valódi válságban ez a retorika nehezen működik.
Ha Orbán azt mondja, hogy fogjunk össze, spóroljunk az árammal és segítsük a válságkezelést, akkor lényegében elismeri, hogy a Magyar-kormány legitim módon kezeli az ország problémáját.
Ha viszont minden intézkedést támad, miközben az ország energiaellátásának stabilitása a tét, könnyen úgy tűnhet, mintha politikailag abban lenne érdekelt, hogy a kormány kudarcot valljon.
A harmadik lehetőség a hallgatás.
És jelenleg pontosan ezt látjuk.
Orbán saját maga vonult ki a parlamentből
Van a történetnek egy még fontosabb előzménye.
A választási vereség után Orbán maga döntött úgy, hogy nem veszi fel országgyűlési mandátumát. Áprilisban azt mondta:
„Rám most nem a Parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében lesz szükségünk.”
Vagyis Orbán saját döntéséből ma nem miniszterelnök és nem országgyűlési képviselő. Egyetlen meghatározó politikai tisztsége maradt: a Fidesz elnöki posztja.
Júniusban a Fidesz kongresszusa újra meg is választotta pártelnöknek. Orbán akkor maga is elismerte, hogy a párt még nincs felkészülve az ellenzéki szerepre, és azt ígérte, hogy a nyár folyamán újjászervezik a közösséget.
Ez sok mindent megmagyaráz.
Orbán már nem tud úgy megjelenni egy országos válság közepén, mint korábban, amikor mögötte állt a teljes államapparátus. Nem ő hívja össze a minisztereket. Nem ő kapja meg elsőként a MAVIR, az MVM, a vízügy vagy a katasztrófavédelem jelentéseit. Nem ő hozza meg az állami intézkedéseket.
Most kívülről kellene politizálnia.
És láthatóan még nem találta meg hozzá a szerepet.
Előtte Amerikába ment focit nézni
A hosszabb eltűnés azért sem teljesen előzmény nélküli.
Orbán július közepén az Egyesült Államokba utazott, hogy a helyszínen nézze meg a labdarúgó-világbajnokság elődöntőit és döntőjét. A Fidesz akkor hivatalosan magánprogramként írta le az utat.
Július 21-én már Frankfurtban fotózták le hazafelé, majd Budapesten részt vett a Fidesz vezetésének átszervezésében.
Néhány nappal később Tusványoson mondott beszédet, július 27-én pedig még újabb támadást intézett a kormány ellen.
Ezután viszont elnémult.
Arra jelenleg nincs ellenőrzött információ, hogy azóta elhagyta-e Magyarországot. Minden ennél konkrétabb állítás találgatás lenne.
A Fidesz közben Orbán nélkül keresi a hangját
A helyzet azért különösen érdekes, mert a Fidesz korábban elképzelhetetlenül Orbán-központú politikai szervezet lett.
Gulyás Gergely távozása után júliusban Bóka Jánost választották frakcióvezetőnek, mégpedig Orbán javaslatára.
A parlamenti frakció tehát működik, a politikusok nyilatkoznak, a kormányt folyamatosan támadják.
Csakhogy nincs meg az a központi mondat, amely évtizedeken keresztül Orbántól érkezett, majd néhány óra alatt végigfutott a teljes fideszes kommunikációs rendszeren.
A mostani válság különösen jól megmutatta, milyen nehéz lehet egy ennyire személyre épített pártnak hirtelen úgy működnie, hogy a vezér nincs ott minden politikai ügy közepén.
Talán éppen ez a csend legérdekesebb része
Orbán júniusban azt ígérte, hogy őszre újjászervezi a Fideszt.
Tusványoson azt mondta, a pártnak ellenállási mozgalmat kell építenie.
Ehhez képest amikor néhány nappal később az ország valódi, kézzelfogható krízissel találkozott – extrém hőséggel, vízhiánnyal és a paksi termelés összeomlásának veszélyével –, Orbán Viktor gyakorlatilag eltűnt a politikai nyilvánosságból.
Lehet, hogy egyszerűen pihen.
Lehet, hogy háttérben dolgozik a Fidesz átszervezésén.
Lehet, hogy tudatosan kivárja, hogyan teljesít a kormány.
Ezek közül azonban egyikre sincs bizonyíték.
Ami biztos: augusztus 7-én délután már tizenegy nap telt el Orbán utolsó dokumentált nyilvános politikai megszólalása óta.
És talán ennél is beszédesebb, hogy az ország közben hozzászokott ahhoz: egy válság idején már nem feltétlenül Orbán Viktor mondja ki az első és az utolsó mondatot.
Tizenhat év után lehet, hogy nem az a legfontosabb kérdés, hogy hol van Orbán Viktor.
Hanem az, hogy mennyire hiányzik még a politikai rendszer működéséhez.