Évtizede nem történt olyan Magyarországon mint most, kijöttek az adatok, és a szakértők sem hisznek a szemüknek
Megérkezett a KSH friss jelentése, és a szám a vártnál is sokkal kedvezőbb lett: júliusban mindössze 1,2 százalékos volt az éves infláció Magyarországon. Ilyen alacsony drágulási ütemet 2016 vége óta nem láttunk, ráadásul júniushoz képest már nem emelkedtek, hanem átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A bolti élelmiszerek ára éves összevetésben 4,4 százalékkal esett vissza.
A szakértők eleve további lassulásra számítottak, de még ők is magasabb számot vártak.
A Portfolio által összegyűjtött elemzői prognózisok 1,5 százalék körüli júliusi inflációt jeleztek előre a júniusi 1,7 százalék után. Ehhez képest jött az 1,2 százalékos adat, vagyis a dezinfláció ismét gyorsabb lett a vártnál.
Ez már nem néhány tizedes technikai mozgás. Magyarország közel tíz éve nem látott ilyen alacsony éves inflációt.
Még az előző hónaphoz képest is csökkentek az árak
A KSH péntek reggeli gyorsjelentésének talán legfontosabb mondata nem is kizárólag az 1,2 százalék.
Ez is érdekelhet
2026 júliusában az átlagos fogyasztói árszint 0,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint júniusban.
Vagyis havi összevetésben tényleges árcsökkenés történt.
Ez azért fontos különbség, mert az infláció lassulása önmagában még nem jelenti azt, hogy valami olcsóbb lett. Ha például az infláció 5 százalékról 2 százalékra esik, az árak továbbra is nőnek, csak lassabban.
Most azonban júniushoz képest az összesített árszint ténylegesen lejjebb került.
Éves alapon persze az árak összességében továbbra is 1,2 százalékkal magasabbak, mint tavaly júliusban. Tehát nem arról van szó, hogy az elmúlt évek drágulása eltűnt vagy visszafordult. Az viszont tény, hogy annak sebessége olyan szintre esett, amelyre nagyjából egy évtizede nem volt példa.
Az élelmiszereknél jött az igazán látványos fordulat
A háztartások számára a legérdekesebb rész valószínűleg az élelmiszereknél található.
A KSH szerint az élelmiszerek ára éves alapon 1,1 százalékkal csökkent, ha pedig kivesszük a vendéglátási szolgáltatásokat, akkor a boltokban megvásárolható élelmiszerek árszintje 4,4 százalékkal lett alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Néhány terméknél egészen nagy visszaesést mértek:
- a húskonzerv 26,9 százalékkal,
- a vaj és vajkrém 14,1 százalékkal,
- a sertéshús 13,1 százalékkal,
- a friss gyümölcs 12,5 százalékkal,
- a sajt 9,5 százalékkal,
- a friss zöldség 9,2 százalékkal,
- a tej pedig 7 százalékkal lett olcsóbb éves alapon.
Az előző hónaphoz képest is erős volt az esés. Júliusban az élelmiszerek átlagosan 1 százalékkal, a vendéglátás nélkül számítva 1,7 százalékkal lettek olcsóbbak.
A burgonya ára egyetlen hónap alatt 13,5 százalékkal, a friss zöldségé 8,9, a gyümölcsé 5,6, a tojásé 2,9, a sertéshúsé pedig 2,4 százalékkal csökkent.
Ez már olyan változás, amely megfelelő fogyasztási kosár mellett a pénztárnál is érzékelhető lehet.
Magyar Péter azonnal reagált
Magyar Péter a számok megjelenése után arra hívta fel a figyelmet, hogy tíz éve nem látott mélységbe került az infláció, és külön kiemelte az élelmiszerárak csökkenését.
A kormány számára nyilvánvalóan politikailag is fontos a friss adat. Az elmúlt évek magyar gazdaságának egyik legsúlyosabb problémája az infláció volt, ezért minden tartós javulás közvetlenül érinti a háztartások életszínvonalát.
Ugyanakkor korai lenne az 1,2 százalék teljes egészét az új kabinet néhány hónapos működésének tulajdonítani.
Az inflációt hosszabb folyamatok mozgatják. Az elmúlt hónapokban az erősödő forint, a nemzetközi árfolyamatok, az energiaárak változása, a korábbi magas árakból adódó bázishatás és a hazai gazdasági kereslet egyaránt szerepet játszottak a lassulásban.
Már júniusban is a vártnál kedvezőbb adat érkezett: akkor 1,7 százalékos lett az infláció a várt 1,9 százalék helyett. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője akkor elsősorban az élelmiszerárak csökkenését, az erős forintot és a nemzetközi dezinflációs folyamatokat emelte ki.
A pénteki adat tehát inkább egy már több hónapja tartó folyamat újabb, különösen erős állomása.
Az OKSZ szerint az árrésstopot már ki lehetne vezetni
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a mostani élelmiszerár-adatot különösen kedvezőnek értékelte.
A szervezet szerint az élelmiszerek vendéglátás nélkül mért 4,4 százalékos éves árcsökkenése már olyan környezetet teremt, amelyben érdemes lenne kivezetni az árrésstopot.
Az OKSZ hónapok óta ezt az álláspontot képviseli. Korábbi közleményeiben azzal érvelt, hogy az intézkedés hosszú távon torzítja a piacot, visszafoghatja az akciókat és a beruházásokat, miközben az infláció csökkenése mellett egyre kevésbé indokolható a fenntartása.
A kereskedők érdekképviseletének állítása szerint a mostani kedvező folyamatokban egyre nagyobb szerepe van a külpiaci áraknak, az erős forintnak és a piaci versenynek.
Fontos azonban, hogy ez az OKSZ érdekképviseleti álláspontja. Abból, hogy az infláció most nagyon alacsony, még önmagában nem következik, hogy az árrésstop korábbi hatása nulla volt.
A valódi kérdés már inkább az, hogy a kivezetés után is fennmaradna-e a kedvező ártrend.
Van egy terület, ahol egyáltalán nincs ok ünneplésre
A szolgáltatásoknál egészen más képet mutatnak a számok.
Éves alapon a szolgáltatások 4,7 százalékkal drágultak, júniushoz képest pedig egyetlen hónap alatt 1,6 százalékkal emelkedtek az árak.
A színházjegyek 17,6 százalékkal, a postai szolgáltatások 9,6 százalékkal, a sport- és múzeumi belépők 8,7 százalékkal, az autójavítás 7,6 százalékkal, a telefon és internet 7 százalékkal került többe, mint egy évvel ezelőtt.
Az egészségügyi szolgáltatások ára 6,1 százalékkal emelkedett.
Ez azért lényeges, mert a szolgáltatások inflációja általában makacsabb, mint az élelmiszer- vagy energiaáraké. Sokkal erősebben függ a bérektől és a hazai gazdaság belső költségeitől, ezért nehezebben fordul vissza.
A maginfláció ugyanakkor júliusban 1,9 százalékra mérséklődött, ami azt jelzi, hogy a változékonyabb termékcsoportoktól megtisztított árfolyamatok is viszonylag kedvezőek.
Az energia is lefelé húzta az inflációt
A háztartási energia ára éves összevetésben 4,3 százalékkal csökkent.
A vezetékes gázért átlagosan 10,9 százalékkal kevesebbet fizettek a háztartások, miközben a villamos energia ára 1,5 százalékkal magasabb lett.
Júniushoz képest a teljes háztartási energia árszintje további 0,9 százalékkal mérséklődött.
Az üzemanyagok ára éves alapon gyakorlatilag stagnált, 0,1 százalékkal csökkent, egyetlen hónap alatt viszont 1,3 százalékkal lett alacsonyabb.
Ez is segítette a teljes inflációs mutató lefelé mozdulását.
A jegybank előtt újabb ajtó nyílhat ki
A mostani adat monetáris politikai szempontból is rendkívül fontos.
Az MNB júliusban már azt jelezte, hogy a korábbi várakozásnál kedvezőbb inflációs folyamatokat lát. Akkor a jegybank azt várta, hogy az infláció az év hátralévő részében és 2027-ben is a 3 százalékos cél alatt maradhat.
Az 1,2 százalékos júliusi adat még ennél is erősebb.
Ez nagyobb teret adhat további kamatcsökkentéseknek, feltéve, hogy a forint stabil marad, és a nemzetközi energiaárak vagy geopolitikai események nem okoznak új inflációs sokkot.
A piac már péntek délelőtt reagált is: a meglepően alacsony adat után megmozdult a forint árfolyama.
Van minek örülni, de a régi árak nem jöttek vissza
Az 1,2 százalékos infláció kétségkívül az elmúlt évek egyik legjobb magyar gazdasági híre.
De érdemes pontosan érteni, mit jelent.
Nem azt, hogy az élelmiszerek, lakások, szolgáltatások vagy mindennapi kiadások visszakerültek a 2021-es vagy 2022-es árszintre. Az elmúlt évek drágulása beépült az árakba.
Azt jelenti, hogy ez a drágulás jelenleg szinte megállt, egyes fontos területeken pedig már tényleges árcsökkenés látszik.
Júliusban összességében 0,1 százalékkal, az élelmiszereknél 1 százalékkal, a bolti élelmiszereknél 1,7 százalékkal mentek lefelé az árak egyetlen hónap alatt.
És miközben az elemzők 1,5 százalék körüli inflációra készültek, a KSH végül 1,2 százalékot mért.
Tíz éve nem láttunk ilyen számot.
Most az a nagy kérdés, hogy egyszeri rekordról van-e szó, vagy Magyarország valóban belépett egy tartósan alacsony inflációjú időszakba.