Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette, botrányos amit találtak! Ennek súlyos következményei lesznek!
Több mint 800 millió forintnyi, a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződés teljesítése miatt tett feljelentést Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter. A Zrínyi Nonprofit Kft. belső ellenőrzése rendezvényszervezési, videós és vizuáltechnikai szolgáltatásoknál talált tisztázandó körülményeket. Bűncselekményt egyelőre nem állapítottak meg, gyanúsított sincs: a miniszter szerint a hatóságoknak kell eldönteniük, történt-e csalás vagy hűtlen kezelés.
Nem maradt a minisztériumi fiókban a Zrínyi Nonprofit Kft. átvilágításának egyik eredménye. Ruszin-Szendi Romulusz csütörtökön közölte, hogy feljelentést tett, miután a honvédelmi társaság új vezetése komoly kérdéseket talált több, a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződés teljesítésénél.
A honvédelmi miniszter bejegyzése szerint az ellenőrzés rendezvényszervezési, valamint videó- és vizuáltechnikai szolgáltatásokat érintett. Ezekre összesen több mint 800 millió forintot fizettek ki. Ruszin-Szendi ugyanakkor külön kiemelte: nem állítja, hogy bűncselekmény történt, a feljelentést azért tette meg, mert felmerülhet a hűtlen kezelés vagy a csalás gyanúja.
Ez a különbség jogilag alapvető. A belső ellenőrzés megállapítása nem ítélet, a feljelentés pedig még nem jelent sem gyanúsítást, sem vádemelést. Arra viszont elegendő, hogy a számlák, teljesítésigazolások és szerződéses vállalások ne csak egy minisztériumi vizsgálat, hanem a nyomozó hatóság előtt is megjelenjenek.
Egyelőre nem tudni, pontosan mi volt a probléma
A miniszteri közlésből nem derül ki, mely rendezvényekről vagy videós munkákról van szó, mikor kötötték a szerződéseket, és pontosan milyen hiányosságokat talált az ellenőrzés.
Ez is érdekelhet
Nem ismert például, hogy a szolgáltatások teljesítését kérdőjelezték-e meg, a kifizetett árakat tartották-e indokolatlannak, esetleg a megrendelés, az átvétel vagy a teljesítésigazolás dokumentációjánál merültek fel problémák. A felelősök köre sincs megnevezve.
A több mint 800 millió forint ráadásul a vizsgált szolgáltatásokra kifizetett összeg, nem pedig bizonyított kár. Elképzelhető, hogy a szolgáltatások egy részét megfelelően elvégezték, vagy az is, hogy a hatóság végül nem talál büntetőjogilag értékelhető magatartást. A tényleges vagyoni hátrányt – ha volt ilyen – külön kell kiszámítani és bizonyítani.
Ruszin-Szendi ezért fogalmazott helyesen, amikor nem jelentett be előre bűnösöket. A politikai rendszer megváltozása nem írhatja felül az ártatlanság vélelmét. Az elszámoltatás akkor ér valamit, ha a dokumentumok és a bizonyítékok alapján jut el a döntéshozókig, nem akkor, ha a sajtóban előre kiosztják az ítéleteket.
A Lounge Event korábban milliárdos honvédelmi munkákat kapott
A Balásy Gyula érdekeltségéhez sorolt Lounge Event az Orbán-kormány idején az állami rendezvényszervezés egyik meghatározó vállalata lett. A cég a központosított állami kommunikációs és rendezvényszervezési rendszerben jutott nagy értékű megbízásokhoz.
A nyilvánosan ismert szerződések között már 2025 elején is szerepelt három nagy, a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-től érkező munka. Öt honvédelmi élményközpont létrehozására nettó 1,544 milliárd, a zánkai haditechnikai park fejlesztésére 393,6 millió, a Kincsem Honvédelmi Park kialakítására pedig 787,3 millió forintos keretet határoztak meg. Mindhárom megállapodáshoz 30 százalékos opció is kapcsolódott.
Nem tudni, hogy a most vizsgált, több mint 800 millió forintnyi kifizetés ezekhez a projektekhez tartozik-e. A korábbi szerződések nagyságrendje azonban megmutatja, hogy a Zrínyi és a Lounge Event kapcsolata nem néhány kisebb rendezvényre korlátozódott.
A megrendelések a Nemzeti Kommunikációs Hivatal központosított keretmegállapodásain keresztül jutottak el a Lounge-csoporthoz. A rendszerben az egyes állami intézmények már a korábban kiválasztott szolgáltatóval kötötték meg saját szerződéseiket. Az ilyen eljárás önmagában nem bizonyít jogsértést, viszont jelentősen leszűkítette a versenyt, és nehezebbé tette az egyedi megrendelések, árak és teljesítések nyilvános követését.
A TISZA-kormány alatt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal júliusban felmondta a Lounge-csoporttal kötött két, egyenként nettó 75 milliárd forintos keretmegállapodását. A szerződések megszüntetése azonban nem dönti el, hogy a korábbi egyedi megrendelések teljesítése jogszerű volt-e. Ezt szerződésenként kell ellenőrizni.
Már nem egyetlen szerződést vizsgálnak
A honvédelmi tárca átvilágítása szélesebb körű a most bejelentett ügyénél. Ruszin-Szendi júliusban külön munkacsoportot hozott létre a hadfelszerelési programmal és a minisztérium általános működésével összefüggő megállapodások ellenőrzésére.
A vizsgálat a 2022 és 2026 között megkötött, még hatályos, teljesítés alatt álló vagy már lezárt visszterhes és ingyenes szerződésekre is kiterjedhet. A munkacsoport dokumentumokat kérhet be, adatokat vizsgálhat, és személyes meghallgatásokat is tarthat. Az összesített jelentést az év végéig kell elkészíteni.
Nem ez az első eset, amikor a miniszter feljelentést helyezett kilátásba az átvilágítás nyomán. Júliusban arról beszélt, hogy egy korábbi dokumentáció alapján mintegy 500 millió forintért vásároltak szünetmentes tápegységeket, az eszközöket azonban az új vezetés nem találta. Az eljárásnak kell tisztáznia, valóban megtörtént-e a beszerzés, hová kerültek az eszközök, és kik igazolták a teljesítést.
A két ügyet nem szabad automatikusan összekapcsolni. Az viszont már látszik, hogy a minisztérium nem alkalmi botrányokra reagál, hanem nagyobb szerződésállományt próbál végignézni.
Mit jelenthet a hűtlen kezelés vagy a csalás?
Hűtlen kezelést az követhet el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, majd a kötelessége megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Csalásnál jogtalan haszonszerzési cél, megtévesztés és azzal okozott kár bizonyítása szükséges. A két tényállás ezért eltérő szereplőket és magatartásokat is érinthet.
Egy ilyen ügyben vizsgálni kellhet, hogy ki rendelte meg a munkát, indokolt volt-e a megrendelés, hogyan állapították meg az árat, megtörtént-e a szolgáltatás, és milyen dokumentumok alapján engedélyezték a kifizetést. Az sem mellékes, hogy a megrendelő oldalán ki rendelkezett a közpénzzel, és ki írta alá a teljesítésigazolást.
Ha a nyomozók megállapítják a bűncselekmény gyanúját, konkrét személyeket hallgathatnak ki gyanúsítottként. Ezt követheti vádemelés, majd bírósági eljárás. Ha viszont a rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá a gyanút, a nyomozás megszüntethető.
Súlyos következmények tehát valóban lehetnek, de nem azért, mert egy miniszter erős Facebook-bejegyzést írt. Büntetőjogi felelősség csak személyre szabott bizonyítékok alapján állapítható meg. Emellett külön polgári jogi, munkajogi vagy vezetői felelősség is felmerülhet, például ha az állami társaság szabálytalanul fizetett ki pénzt, de a cselekmény nem éri el a bűncselekmény szintjét.
A politikai felelősséget már most vizsgálni kell
A Fidesz-kormány éveken át olyan központosított kommunikációs és rendezvényszervezési rendszert működtetett, amelyben ugyanaz a szűk vállalati kör jutott az állami megrendelések jelentős részéhez. Ez a koncentráció önmagában nem bizonyít csalást, de különösen szigorú ellenőrzést indokolt volna.
A mostani ügy politikai tétje ezért túlmutat 800 millió forinton. Arra kell választ adni, hogy az állami intézmények valóban ellenőrizték-e, mit rendelnek meg és mit vesznek át, vagy a keretszerződések mögött a kifizetés idővel rutinná vált.
Ruszin-Szendi megtette azt a lépést, amely ilyen helyzetben egy minisztertől elvárható: a belső ellenőrzésben felmerült gyanút továbbította a hatóságnak. Innen már nem a tárcának kell ítéletet mondania.
A feljelentés nem bizonyít bűncselekményt. Azt viszont jelzi, hogy a több száz milliós honvédelmi számlákat ezúttal nem lehet néhány belső aláírással lezártnak tekinteni.