Olyat tett a Magyarország amit egész Európa és a világ csodálkozva figyel!
A rendkívüli hőség és a kieső erőművi teljesítmény közepette Magyarország eddig elkerülte a kötelező áramkorlátozást és a Paksi Atomerőmű teljes leállását. A kormány önkéntes fogyasztáscsökkentést kért, amelyhez háztartások, vállalatok és kereskedelmi láncok is csatlakoztak, miközben a vízfogyasztás kilenc százalékkal mérséklődött. Magyar Péter szerint ezt az összefogást egész Európa és a világ csodálva figyeli – erre nincs független bizonyíték, a válságkezelés eddigi eredménye azonban önmagában is figyelemre méltó.
Nem rendelték el a lakossági légkondicionálók kikapcsolását. Nem kellett településenként vagy városrészenként forgó áramszüneteket bevezetni. A nagyfogyasztók kötelező lekapcsolását is sikerült elkerülni.
A kormány ehelyett arra kérte az országot, hogy a legkritikusabb, 17 és 22 óra közötti időszakban önként fogja vissza vagy ütemezze át az áramhasználatát. A felhívás különösen az energiaigényes ipari szereplőknek szólt, de a háztartások is segíthettek azzal, hogy nem egyszerre indították el a sütőt, a mosógépet, az autótöltőt és minden más nagyobb fogyasztót. A MAVIR augusztus 1-jén a jelentősen visszaeső erőművi teljesítmény miatt életbe léptette a komoly rendszerzavarokra kidolgozott protokollját.
Az eredmény egyelőre biztató. Magyar Péter szerda esti helyzetértékelése szerint sikerült megőrizni az ország energiaegyensúlyát, és nem kellett teljesen leállítani a paksi termelést. A kormányfő ezért beszélt olyan nemzeti összefogásról, amelyet szerinte „Európa- és világszerte irigyelnek és csodálva figyelnek”.
Nem látványos hőstett történt, hanem sok apró döntés
A fogyasztáscsökkentés ereje éppen abban áll, hogy önmagában egyik résztvevő lépése sem tűnik különösebben nagynak.
Ez is érdekelhet
A Lidl például átmenetileg lekapcsolta az italhűtőket és az üzletek díszvilágítását, átszervezte a pékáruk sütését, az elektromosautó-töltők működését pedig 17 óráig korlátozta. Más kereskedelmi vállalatok szintén visszafogták a világítást, a kijelzők és a kevésbé fontos berendezések használatát. Egyetlen hűtő vagy világító logó leállítása alig számít. Több száz üzlet és sok nagyvállalat egyidejű alkalmazkodása már érezhetően tehermentesítheti a hálózatot.
Hasonló folyamat látszik a vízhasználatban. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter közlése szerint az elmúlt napokban kilenc százalékkal csökkent a fogyasztás. Ebben szerepe lehetett az elhalasztott autómosásoknak, a visszafogottabb öntözésnek és annak, hogy sokan nem töltötték fel a medencéjüket a legkritikusabb időszakban.
A vízosztásban az állami szervek mellett önkéntesek is részt vettek. Magyar Péter beszámolója szerint a katasztrófavédelem és a honvédség 140 ezer liter vizet juttatott el többek között az autópályákon és a vasúton bajba kerülőkhöz, míg a TISZA 2500 önkéntese 350 helyszínen egymillió liter ivóvizet osztott ki. Ezek kormányzati, illetve párt által közölt adatok, de jól mutatják, hogy a válságkezelés nem kizárólag minisztériumi utasításokból állt.
Paksnál még mindig kevés a mozgástér
Az önkéntes takarékosságra nem egy kommunikációs kampány kedvéért volt szükség. A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt augusztus 1-jén le kellett állítani az 1. blokk utolsó működő turbinagenerátorát is. Az atomerőmű közlése szerint a biztonságos üzemállapotot folyamatosan fenntartották, de az ország egyik legfontosabb áramtermelő létesítményének teljesítménye jelentősen visszaesett.
Csütörtök reggelre a Duna már kilenc centiméterrel magasabban állt a vasárnapi mélypontnál, az osztrák vízgyűjtőkre pedig újabb esőt vártak. Magyar Péter közlése szerint a megmaradt paksi turbina üzemelt, de a továbbra is rendkívül forró napon szükség volt a fogyasztás visszafogására.
A helyzet tehát javul, de még nem ért véget. Néhány centiméteres emelkedés nem tölti vissza egyik napról a másikra a folyót, és nem állítja helyre automatikusan az elveszett termelőkapacitást. Az eddigi siker annyi, hogy a rendszer a súlyos terhelés ellenére egyben maradt.
Ez nem kevés.
Kaliforniában előbb jött az áramszünet, csak utána az összefogás
A külföldi példák megmutatják, milyen gyorsan alakulhat ki káosz, ha az extrém időjárás, a hiányos felkészülés és a későn érkező beavatkozás egyszerre terheli meg az energiarendszert.
Kaliforniában a 2020. augusztusi hőhullám idején két egymást követő napon kellett forgó áramszüneteket elrendelni. Az első napon csaknem 492 ezer, a másodikon 321 ezer fogyasztót érintett a kényszerű lekapcsolás. Egyes háztartásoknál az áramkimaradás a tervezettnél jóval tovább tartott, mert a szolgáltató kevesebb mint tíz perc felkészülési időt kapott, így részben kézi kapcsolásokkal kellett dolgozni.
A hivatalos vizsgálat szerint az extrém hőhullám mellett az elégtelen kapacitástervezés és egyes piaci működési problémák is hozzájárultak a leállásokhoz. A következő napokban már nagyszabású takarékossági kampány indult, a fogyasztók pedig jelentősen mérsékelték az áramhasználatukat. A kaliforniai rendszerirányító szerint ez is kellett ahhoz, hogy az előzetesen még súlyosabbnak ígérkező napokon ne legyenek újabb forgó áramszünetek.
A kaliforniai történetben ezért két tanulság egyszerre látszik. A lakossági összefogás valóban képes segíteni, de jobb azelőtt megszervezni, hogy már egész városrészeket kellene lekapcsolni a hálózatról.
Texas megmutatta, hogy a fogyasztói fegyelem önmagában nem elég
Még súlyosabb következményei voltak a 2021-es texasi téli viharnak. Az erőművek és a földgázellátás sorozatos kiesései miatt a rendszerirányító 20 ezer megawattnyi kényszerű terheléscsökkentést rendelt el. Több mint 4,5 millió ember maradt áram nélkül, egyesek akár négy napon keresztül.
A texasi egészségügyi hatóság végül 246, a viharral összefüggő halálesetet azonosított. A későbbi vizsgálatok elsősorban az erőművek elégtelen időjárási felkészítését, az üzemanyag-ellátási problémákat, valamint a gáz- és villamosenergia-rendszer hiányos együttműködését emelték ki.
Texasban tehát nem az volt a fő gond, hogy az emberek nem húzták lejjebb a termosztátot. A rendszer szerkezeti hibái miatt egyszerűen nem maradt elegendő működő kapacitás.
Ez a magyar helyzet szempontjából is lényeges. Az önkéntes áramspórolás kiváló válságkezelési eszköz, de nem helyettesítheti az energiatárolókat, a korszerű hálózatot, a sokszínű termelést és az időjárási szélsőségekre felkészített erőműveket.
A valódi teljesítmény most kezdődik
A kormány 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot jelentett be. A tervek között energiatárolók építése, a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, szélenergetikai és geotermikus beruházások, gyorsabb napelemes csatlakozás, valamint az okosmérők szélesebb körű elterjesztése szerepel. Augusztus végéig az első szélerőművi pályázatokat is kiírnák.
Ezek jó irányba mutató döntések. A tárolás és az okosabb hálózat éppen azt segítheti, hogy a következő hőhullámnál ne kizárólag az emberek önfegyelme és a Duna néhány centiméteres változása tartsa egyensúlyban az országot.
Az, hogy az egész világ valóban csodálva figyeli-e Magyarországot, egyelőre Magyar Péter politikai értékelése. A kézzelfogható eredmény ennél egyszerűbb: kritikus helyzetben időben szóltak, sokan komolyan vették a kérést, a vállalatok is mozdultak, és eddig nem kellett kényszerű áramszüneteket elrendelni.
A világ tapsánál ez most jóval fontosabb.