Most borult a dominó: sorra igazítják helyre a Magyar Mártonról szóló súlyos vádakat
Most borult a dominó: sorra igazítják helyre a Magyar Mártonról szóló súlyos vádakat
Az Origo és a Mediaworks több regionális lapja is helyreigazítást közölt, miután tényként állították, hogy Magyar Márton vagy a Kontroll pénzt adott, illetve ígért Bangó Sándornak az úgynevezett „Zsolti bácsi”-ügyben tett kijelentéseiért. A lapok most saját felületükön ismerték el, hogy ezek az állítások valótlanok voltak. Ez súlyos csapás a hetekig épített fideszes „lefizetési” narratívára.
Megmaradtak a harsány címek, föléjük azonban odakerült néhány mondat, amely gyakorlatilag lerombolja a cikkek központi állítását.
forrás: reddit
Az Origo június 18-án még azt hirdette, hogy két nap alatt összeomlott Magyar Márton története. A cikk elején most már ez olvasható: a lap valótlanul híresztelte, hogy Bangó Sándor a Kontrollnak adott interjú után, annak ellenértékeként „sok pénzt” kapott a szerkesztőségtől. A helyreigazítás különösen kínos, mert az eredeti írás éppen erre az állításra alapozva nevezte hazugságon ért szereplőnek Magyar Mártont.
Ez is érdekelhet
Nem egyetlen rosszul megfogalmazott mondatról van szó. A Mediaworks több vármegyei portálján is hasonló korrekciók jelentek meg, ráadásul egymástól részben eltérő, de egy irányba mutató vádak miatt.
Négy súlyos állítást vont vissza a VAOL
A Vas vármegyei hírportál június 22-i cikke már a címében azt állította, hogy hamis vádra építették fel a „Zsolti bácsi”-ügyet. Az eredeti szöveg Panyi Miklós és Pócs János fideszes képviselők kijelentéseire építve kész tényként közölte a Magyar Mártonnal szembeni vádakat.
A cikk tetejére július 11-én feltöltött helyreigazítás szerint a lap valótlanul híresztelte, hogy Magyar Márton több millió forintot fizetett Bangó Sándornak egy jobboldali politikussal szembeni hamis vádért. Szintén valótlanként korrigálták azt, hogy Magyar egy mentális betegséggel küzdő, nehéz anyagi helyzetben lévő embert vett rá a vallomásra, hogy Bangó jelentős anyagi ígéreteket kapott, valamint hogy a pénz kifizetésének feltétele „Zsolti bácsi” nevének kimondása volt.
Egy másik VAOL-cikkben azt kellett helyreigazítani, hogy Magyar Márton négymillió forintot ígért Bangónak terhelő vallomásért, illetve hogy az interjú után pénzt kapott a Kontrolltól. A lap eredeti cikke közben továbbra is arról szól, hogy a Fidesz-frakció szerint Magyar Márton története megdőlt. Vagyis a politikai üzenet maradt, a ténybeli alap egy részéről viszont maga a lap közölte, hogy valótlan volt.
Ugyanez a minta más Mediaworks-oldalakon is megjelent. A BAMA korrigálta azt az állítást, hogy Bangó négymillió forintot kapott Magyar Mártontól a név kimondásáért, a KEMMA pedig azt, hogy Magyar fizetett neki hamis terhelő vallomásért.
Ez már nem elszigetelt szerkesztési hiba. Egy országosan terített politikai történet lényegi elemei dőltek meg a helyreigazításokban.
Így lett egy politikusi vádból „bizonyított” történet
A lefizetésről szóló állítások Pócs János egyik videója után kezdtek terjedni. A fideszes képviselő műsorában Kiss Márió, a Szőlő utcai intézet korábbi nevelője beszélt arról, hogy szerinte Bangó Sándornak pénzt ígértek. Pócs és más fideszes politikusok ezt követően már Magyar Mártont és a Kontrollt vádolták az állítólagos fizetéssel.
A politikusi állításokat a Fideszhez közel álló sajtó rövid idő alatt összehangolt történetté formálta. A feltételes mód sok helyen eltűnt, a bizonyítatlan vád pedig címmé, tényállítássá és politikai következtetéssé változott. Az Origo például nem egyszerűen arról számolt be, hogy valaki lefizetésről beszélt, hanem arra jutott, hogy Magyar Márton hazudott a nyilvánosságnak.
A fideszes politikusok azóta sem engedték el az ügyet. Július közepén Pócs János és Panyi Miklós továbbra is Magyar Márton és Bangó ügyvédjének szerepét kérte számon, miközben az állításaik egy részét közlő lapok már megkezdték a helyreigazítások közzétételét.
A sajtó nem bújhat egy politikus mondatai mögé
A helyreigazítások egyik legfontosabb tanulsága, hogy egy médium nem mentesül a felelősség alól pusztán azért, mert egy politikus vagy egy interjúalany állítását közvetíti tovább.
Az Alkotmánybíróság korábbi jogértelmezése szerint egy közszereplő tényállításának nyilvánosságra hozatala maga is híresztelésnek számít. Magyarán a „mi csak idéztük” érvelés önmagában nem oldja meg a problémát, ha egy lap ellenőrizetlen vagy bizonyíthatatlan állítást továbbít a közönségének.
A sajtó-helyreigazítás a valótlan tényközlések, a valótlan híresztelések és a való tények hamis színben történő feltüntetésének korrigálására szolgál. Véleményt vagy politikai bírálatot önmagában nem lehet így helyreigazíttatni; ahhoz valamilyen ellenőrizhető tényállításnak kell hibásnak lennie.
A mostani esetben tehát nem arról van szó, hogy a lapok utólag finomítottak volna egy túl erős véleményt. Kifejezetten azt írták le: valótlanul híresztelték, hogy pénzt fizettek vagy ígértek egy terhelő állításért.
A Fidesz a „Marci bácsi”-ként emlegetett ellenüggyel próbálta visszafordítani a politikai nyomást Magyar Péter környezetére. Az ehhez felhasznált egyik központi történet azonban most látványosan széthullott.