Itt a lista: Ők a három köztársasági elnök jelölt, kedden választhatják meg!
Magyar Péter gyakorlatilag felfedte azt a három nevet, akik közül a TISZA kiválaszthatja köztársaságielnök-jelöltjét: Romsics Ignác történész, Fülöp Botond ügyvéd és Baka András volt főbíró van a szűk körben. A miniszterelnök szerint „mindhárom emberből fantasztikus köztársasági elnök lehetne”.
Aligha véletlen, hogy Magyar Péter az elmúlt hetekben éppen három olyan emberrel találkozott nyilvánosan, akiknek a neve újra és újra előkerült a köztársasági elnöki poszt kapcsán.
Először Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, majd a Vidéki prókátor néven országosan ismertté vált Fülöp Botond, végül Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke került sorra.
Magyar pénteken már lényegében össze is kötötte a pontokat. Amikor arról kérdezték, kik lehetnek a TISZA elnöksége előtt fekvő nevek, azt mondta, nem különösebben nehéz kikövetkeztetni, majd hozzátette: szerinte mindhármukból kiváló államfő válhatna. Magyar Péter nyilatkozata a három lehetséges jelöltről
A három ember háttere ugyanakkor annyira különböző, hogy választásuk egészen más üzenetet küldene az országnak.
Ez is érdekelhet
Romsics Ignác: a történész, akinek már a tisztség nélkül is van tekintélye
A három név közül Romsics Ignác rendelkezik talán a legnagyobb kulturális és tudományos tekintéllyel.
Az 1951-ben született történész 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 2010 óta rendes akadémikus, 2005-ben pedig Széchenyi-díjat kapott. Fő kutatási területe a XX. századi magyar történelem, olyan alapművek szerzője, mint a Magyarország története a XX. században vagy a Magyarország története. Tanított az ELTE-n, az Egyesült Államokban az Indiana Egyetemen, Egerben, és hosszú ideig a Magyar Történelmi Társulat meghatározó szereplője volt.
Államfőként az lenne Romsics különleges erőssége, hogy tekintélyét nem a TISZA parlamenti kétharmadától kapná. Évtizedek óta ismert tudós, aki több politikai korszakon át saját szakmai életművet épített.
Érdekes módon pontosan erről beszélt korábban maga is. Szerinte jó köztársasági elnök az, akinek már megválasztása előtt van „önsúlya”, akiről az emberek tudják, kicsoda, és akinek személyét bizonyos társadalmi konszenzus övezi.
Csakhogy van egy komoly bökkenő.
Romsics korábban azt mondta, hogy nem vállalná a tisztséget. Korára, habitusára és arra hivatkozott, hogy egész életét alapvetően a tudomány világában töltötte, és nem tartja magát alkalmasnak arra a mérséklő szerepre, amelyet az államfőnek be kellene töltenie.
Ha tehát valóban ott van a végső három név között, az két dolgot jelenthet: vagy a TISZA még egy utolsó kísérletet tesz a meggyőzésére, vagy Romsics azóta átgondolta korábbi álláspontját.
Erről egyelőre nincs nyilvános megerősítés.
Fülöp Botond: az ember, aki egy Google-kereséssel elindított egy politikai földrengést
Fülöp Botond neve két éve még szinte senkinek nem mondott volna semmit.
A Vidéki prókátor viszont igen.
Ő volt az a korábban névtelenül publikáló ügyvéd, aki 2024 elején megtalálta azt a kúriai határozatot, amelyből kiderült K. Endre elnöki kegyelme. A történetből országos botrány lett, majd lemondott Novák Katalin köztársasági elnök és visszavonult a közélettől Varga Judit is. Fülöp 2026 májusában fedte fel saját személyazonosságát.
Az 1971-ben született Fülöp pályája ráadásul jóval több egy közéleti Facebook-oldalnál.
Eredetileg gépészmérnökként végzett, később jogi diplomát szerzett Pécsen. 2005-től hat évig az Európai Unió Bíróságán dolgozott német és magyar nyelvű ügyekért felelős tanácsosként, majd 2013-tól ügyvédként praktizál.
Államfőként az ő kiválasztása lenne talán a legerősebb szimbolikus üzenet.
A kegyelmi botrány feltárásában vállalt szerepe miatt személye közvetlenül kapcsolódik ahhoz a történethez, amely 2024-ben megrázta az Orbán-rendszert, és amelynek politikai utóhatásai végül Magyar Péter felemelkedéséhez is hozzájárultak.
Ugyanakkor Fülöp nem egyszerű TISZA-lojalista.
Májusban például Magyar Péter kegyelmi reformjával szemben is nyilvánosan jogi kifogást fogalmazott meg, később pedig más kormányzati elképzelésekkel kapcsolatban is önálló álláspontot képviselt.
Egy köztársasági elnöknél ez inkább előny, mint hátrány lehet: az államfőnek elvileg nem a kormány politikai alkalmazottjaként kell működnie.
Fülöp gyenge pontja az lehet, hogy a másik két névhez képest kevés tapasztalata van magas állami intézmények vezetésében.
Baka András: akit egyszer már idő előtt eltávolítottak egy közjogi csúcspozícióból
Ha kizárólag közjogi és intézményi tapasztalat alapján kellene választani, Baka András háttere a legerősebb.
Az 1952-ben született jogász az ELTE-n szerzett diplomát, az állam- és jogtudomány kandidátusa. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskolát vezette, majd rendkívül hosszú nemzetközi bírói pályát futott be.
1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája volt. 2009-ben az Országgyűlés kétharmados többséggel megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökének.
Ezután következett pályája legismertebb fejezete.
Baka mandátuma eredetileg 2015-ig tartott volna, de a Fidesz 2011-es igazságügyi átalakítása során a Legfelsőbb Bíróság helyére létrejött a Kúria, Baka elnöki megbízatása pedig 2011 végén idő előtt megszűnt.
Az ügy Strasbourgig jutott.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban jogerősen Baka javára döntött a Magyarországgal szemben indított ügyben. A bíróság többek között a tisztség idő előtti megszüntetésével és Baka igazságügyi reformokkal kapcsolatos nyilvános kritikájával foglalkozott.
Egy Baka-elnökség ezért különösen erős történelmi szimbólum lenne.
Az az ember költözne a Sándor-palotába, akinek legfelsőbb bírósági vezetői mandátuma az Orbán-rendszer egyik első nagy közjogi átalakításakor ért véget idő előtt.
Emellett ő az egyetlen a három név közül, aki korábban már maga is az öt legfontosabb magyar közjogi tisztség egyikét töltötte be.
Nem három jelöltről szavaznak automatikusan kedden
Itt azonban fontos helyretenni a történet legkönnyebben félreérthető részét.
Romsics Ignác, Fülöp Botond és Baka András jelenleg nem három hivatalosan bejelentett köztársaságielnök-jelölt.
Ők a nyilvánosan kirajzolódó szűk lista szereplői.
A TISZA-frakciónak előbb saját jelöltjéről kell döntenie. A jelenlegi menetrend szerint a képviselőcsoport szombaton választ, és ezt követően történhet meg a hivatalos parlamenti jelölés.
Az Alaptörvény szerint ahhoz, hogy valakinek a neve felkerüljön az államfőválasztás szavazólapjára, legalább 40 országgyűlési képviselő írásbeli ajánlása szükséges. Az elnököt titkos szavazással választja az Országgyűlés, az első fordulóban a képviselők kétharmadának támogatása kell a győzelemhez.
A 141 fős TISZA-frakció önmagában rendelkezik ezzel a többséggel.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a képviselőcsoport egységes marad, a TISZA által kiválasztott jelölt politikailag egyértelmű favorit lesz.
Három ember, három teljesen eltérő üzenet
A választás ezért valójában arról is szól, mit szeretne Magyar Péter és a TISZA üzenni az új korszak első államfőjével.
Romsics Ignác a nemzeti történelmi emlékezetet és a pártpolitikán kívül felépített értelmiségi tekintélyt képviselné.
Fülöp Botond a civil kontroll, a jogászi kívülállás és a kegyelmi botránnyal kezdődő politikai korszakváltás szimbóluma lehetne.
Baka András pedig a jogállamiság, a bírói függetlenség és a 2010 utáni közjogi átalakításokkal szembeni intézményi ellenállás egyik legerősebb személyes jelképe.
Mindhármuk mellett komoly érvek vannak.
És talán ez a legnagyobb különbség az elmúlt évek több államfőválasztásához képest: most nem az a fő kérdés, hogy a kormánytöbbség képes-e valakit megszavazni. Arra megvan a száma.
A valódi kérdés az, hogy képes-e olyan embert választani, aki megválasztása után már nem a kormánytöbbség embereként viselkedik.
Szombaton kiderülhet, ki kapja meg erre az esélyt. Kedden pedig már az Országgyűlésé lesz a szó.