Elvesztheti a magyar milliárdos a teljes vagyonát? Szintet lépett a hatóság!
Akár egy teljes milliárdos vagyon is veszélybe kerülhet, ha bizonyítható, hogy annak egésze jogellenesen megszerzett közvagyonból vagy bűncselekményből származik. A nagy változás az, hogy a most felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal olyan nyomozati és vádképviseleti jogosítványokat kap, amelyekkel bankszámlák, cégek, szerződések és pénzügyi eszközök mögé is benézhet.
Az elmúlt másfél évtizedben megszokottá váltak azok a hírek, amelyek néhány év alatt mesés vagyonra szert tett magyar üzletemberekről, állami megrendelésekről, koncessziókról és milliárdos közbeszerzésekről szóltak.
Eddig azonban a legfontosabb kérdésre sokszor nem érkezett válasz: ha egy vagyonról bebizonyosodik, hogy közpénzből, korrupcióból vagy más jogellenes konstrukcióból épült fel, hogyan kerül vissza az államhoz?
Erre hozták létre az NVVH-t.
Az Országgyűlés július 28-án 143 igen és 47 nem szavazattal elfogadta a szervezetről szóló törvényt, amely másnap hatályba is lépett. Az Alaptörvénybe ugyancsak bekerült, hogy a hivatal feladata a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatása és visszaszerzésének elősegítése.
Ez is érdekelhet
Nem csak ellenőrizhet: bankszámlákba és szerződésekbe is belenézhet
Az NVVH lényegesen több lesz egy újabb ellenőrző hivatalnál.
A törvény alapján közvagyonvédelmi kockázatértékeléseket és vizsgálatokat folytathat, illetve közvagyonvédelmi felügyeletet rendelhet el. A vizsgálatok során hozzáférhet releváns szerződésekhez, nyilvántartásokhoz és elektronikus adatokhoz, megvizsgálhat pénzügyi számlákat és eszközöket, illetve beléphet az érintett szervezetek egyes helyiségeibe, irattáraiba és szerverszobáiba.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy ügy vizsgálatánál nem kell megállni annál, hogy egy vállalkozás papíron kinek a tulajdonában áll.
Meg lehet nézni a szerződési láncot, a pénzmozgásokat, az érintett cégeket és azt is, hova került végül a közvagyonból származó pénz.
A hivatal ráadásul nyomozással kapcsolatos jogosítványokat gyakorolhat és közvádat is képviselhet. Az Alaptörvény külön rögzíti ezt az új közvádlói szerepet.
A rendőrség és a NAV is beszállhat
Az NVVH nem egyedül dolgozik majd.
A törvény alapján igénybe veheti többek között a rendőrség, az ügyészség és a NAV közreműködését. Az új hivatal bizonyos, közvagyont érintő ügyeket saját hatáskörébe is vonhat, és a büntetőeljárás későbbi szakaszában vádat képviselhet.
A rendőrségnél egyébként már ma is külön vagyonfelderítési kapacitás működik. A KR NNI egy májusi, 31 országot érintő Europol-akcióban magyar büntetőeljárásokhoz kapcsolódóan több százmillió forintnyi vagyont azonosított vagyonvisszaszerzési célból.
Az NVVH tehát nem a semmiből teremti meg a vagyonkutatást. Inkább egy önálló, rendkívül széles közvagyon-visszaszerzési szervezetbe koncentrálja azokat a lehetőségeket, amelyek eddig különböző intézmények között oszlottak meg.
Akkor tényleg elvehetik egy milliárdos teljes vagyonát?
Igen – de csak nagyon fontos feltételekkel.
Ha egy bírósági eljárás végén bizonyítható, hogy egy vagyon vagy annak meghatározott része bűncselekményből származik, illetve az jogellenesen elvont közvagyonhoz kapcsolódik, annak visszaszerzésére vagy elkobzására sor kerülhet.
A „strómanozás” sem feltétlenül jelent majd menekülőutat
A vagyonvisszaszerzés egyik legnagyobb problémája világszerte, hogy a pénzt ritkán tartják egyetlen magánszemély nevén.
Lehet belőle cég, befektetési alap, ingatlan vagy más pénzügyi eszköz. Több vállalkozáson és tulajdonosi szinten is végigfuthat egy tranzakció.
Éppen ezért lehet jelentősége annak, hogy az NVVH nem csupán egy adott személy vagyonnyilatkozatát nézheti meg, hanem pénzügyi eszközöket, számlákat, céges iratokat és szerződéseket is vizsgálhat.
Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy egy rokon vagy üzleti partner vagyonát automatikusan el lehet venni. A hatóságnak azt kell bizonyítania, hogy az adott vagyontárgy vagy pénz milyen módon kapcsolódik a vizsgált jogsértéshez.
Ezermilliárdos nagyságrendről beszél a kormány
A kabinet saját becslése szerint elképesztően nagy összegről lehet szó.
A júliusban benyújtott NVVH-törvényjavaslat kormányzati indokolásában 30 ezer milliárd forintot említettek olyan közvagyonként, amely szerintük az elmúlt két évtized korrupciós bűncselekményei és jogellenes ügyletei során kerülhetett magánkézbe.
Ezt azonban nem szabad úgy kezelni, mintha már bíróság által megállapított kárösszeg lenne.
Ez kormányzati becslés és politikai állítás, nem harmincezer milliárd forintnyi jogerősen bizonyított lopás.
Az NVVH egyik feladata éppen az lesz, hogy a politikai kijelentések helyett konkrét ügyekben konkrét összegeket és konkrét felelősséget állapíttasson meg az igazságszolgáltatással.
Már a hivatal tényleges felállása zajlik
A jogi keret tehát megvan, de a szervezet még nem működik teljes kapacitással.
Az NVVH elnöki és négy elnökhelyettesi posztjára augusztus 16-ig lehet pályázni. A jelentkezők nyilvános parlamenti meghallgatása augusztus 25–26-án, szükség esetén 27-én lesz, ezután az Országgyűlés választja meg a vezetőket.
Az elnököt és helyetteseit kétharmados többséggel, hat évre választják. A hivatal személyi állományának tagjai nem lehetnek párttagok és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
Ez különösen fontos garancia.
Ha az NVVH valóban száz- vagy ezermilliárdos ügyekhez nyúl, annak minden döntése politikai vihart fog kiváltani. A hivatal hitelességét ezért nem az dönti majd el, hány látványos razziát tart, hanem hogy a bizonyítékai megállnak-e a független bíróság előtt.
Akik jogellenesen gazdagodtak, azoknak valóban van okuk aggódni
A milliárdosoknak önmagában nincs.
Azoknak lehet okuk az aggodalomra, akiknek a vagyonában bizonyíthatóan jogellenesen megszerzett közpénz van.
Az NVVH létrehozásának valódi jelentősége éppen ez: a következő időszakban már nemcsak azt lehet majd kérdezni egy látványosan meggazdagodott szereplőről, hogy „hogyan lett ennyi pénze?”, hanem egy erre szakosodott szervezetnek jogi lehetősége lesz végigkövetni a pénz útját.
Ha minden szabályos volt, a vagyon marad.
Ha viszont bizonyítható, hogy közvagyon került jogellenesen magánkézbe, akkor az államnak lesz egy önálló intézménye arra, hogy megpróbálja visszaszerezni.
És ha valakiről egyszer kiderülne, hogy teljes milliárdos vagyonát jogellenesen szerezte, akkor igen: elméletileg a teljes vagyon is veszélybe kerülhet. De ezt nem a kormány, nem Magyar Péter és nem egy Facebook-poszt fogja eldönteni, hanem a bizonyítékokra épülő jogi eljárás.