Rossz hír Szijjártó új munkahelyének: 100 milliós bírságot szabtak ki a szegedi BYD-ügyben

Százmillió forintos bírságot szabott ki a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal a szegedi BYD-beruházásnál februárban történt halálos munkahelyi baleset ügyében – jelentette be Stumpf Péter szegedi országgyűlési képviselő. A tragédiában egy munkás vesztette életét, miután egy rakodási és daruzási művelet során konténer zuhant rá. Az ügy Szijjártó Péter miatt politikailag különösen kínos: a volt külügyminiszter július óta éppen a BYD nemzetközi vezetőjeként dolgozik.

Újabb súlyos ügy érte el a szegedi BYD-beruházást. Stumpf Péter péntek délután közölte, hogy a kormányhivatal 100 millió forintos bírságot szabott ki a februári halálos balesettel összefüggésben.

„Vége van annak a fideszes korszaknak, amikor a nagyberuházók érdekei fontosabbak voltak, mint az emberéletek” – fogalmazott a TISZA szegedi képviselője, aki külön odaszúrt Szijjártó Péternek is:

„Magyarországon a törvények mindenkire ugyanúgy vonatkoznak. Szijjártó Péter új munkaadójára is.”

A pénteki híradások a bírság teljes összegét százmillió forintban jelölik meg. Stumpf a „felelősökről” beszélt, az Index pedig úgy számolt be a döntésről, hogy a szegedi BYD kapta a bírságot. A teljes hatósági határozat részletes indokolása egyelőre nem került nyilvánosságra, ezért azt sem lehet még pontosan megmondani, milyen munkavédelmi mulasztások miatt és mely jogi személyekre bontva állapították meg az összeget.

Ez is érdekelhet

Egy munkás meghalt az építkezésen

A tragédia február 14-én történt a Szeged határában épülő elektromosautó-gyár területén.

A rendelkezésre álló információk szerint rakodási és daruzási munkálatok zajlottak, amikor egy munkás halálos sérüléseket szenvedett. Az Országos Mentőszolgálat közlése szerint a férfit a helyszínen már nem tudták újraéleszteni.

A fővállalkozó AE Industry Hungary Kft. akkor azt közölte, hogy a balesetben az egyik alvállalkozó volt érintett, a projekt résztvevői pedig együttműködnek a hatóságokkal.

A rendőrség már februárban halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított büntetőeljárást. Ez a büntetőeljárás különválik a kormányhivatal mostani közigazgatási, munkavédelmi intézkedésétől.

Ez fontos jogi különbség: a százmilliós bírság nem jelenti automatikusan azt, hogy bárkit büntetőjogilag is felelősnek találtak a munkás haláláért. Erről a nyomozás, esetleges vádemelés és végső soron a bíróság dönthet.

Már tavasszal vizsgálni kezdték a munkakörülményeket

A halálos baleset után más munkavédelmi kérdések is felmerültek az építkezéssel kapcsolatban.

Márciusban a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal közölte, hogy egy névtelen bejelentés nyomán munkavédelmi hatósági ellenőrzést indított a BYD szegedi beruházásánál. A sajtóban olyan felvételek jelentek meg, amelyeken munkások egy személyautó nyitott csomagtartójában utaztak, illetve állványelemeket dobtak le több méteres magasságból.

A hivatal akkor hangsúlyozta:

„A munkavédelmi szabályokat minden magyarországi munkavégzés során be kell tartani a dolgozók állampolgárságától függetlenül.”

Most ennek a hatósági fellépésnek lett egy nagyon is kézzelfogható következménye.

Szijjártó miatt lett különösen kellemetlen az ügy

A történetnek van egy olyan politikai szála, amely februárban még nem létezett.

Szijjártó Péter július 15-én lemondott országgyűlési mandátumáról, és vezető pozíciót vállalt a BYD-nél.

Saját bejelentése szerint a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős nemzetközi vezető lett. Szijjártó azt is jelezte, hogy nem kifejezetten a magyarországi gyártás irányítása lesz a feladata.

Csakhogy a volt külügyminiszter és a BYD kapcsolata ennél jóval régebbi.

Szijjártó külgazdasági és külügyminiszterként személyesen játszott központi szerepet abban, hogy a kínai vállalat Magyarországot válassza első európai személyautó-gyárának helyszínéül. A BYD szegedi beruházásáról szóló döntés előtt saját közlése szerint 224 tárgyalási fordulót folytattak a vállalattal.

2025-ben ugyancsak ő jelentette be a BYD mintegy százmilliárd forintos budapesti európai központ- és kutatás-fejlesztési beruházását.

A politikai irónia így nehezen kerülhető meg: az a politikus, aki miniszterként éveken keresztül Magyarország egyik legfontosabb kínai beruházásaként reklámozta a BYD-t, néhány héttel ezelőtt átült a vállalat vezetésébe, most pedig a magyar hatóság százmilliós bírságot jelentett be a szegedi építkezés ügyében.

Ez természetesen nem teszi Szijjártót felelőssé a februári balesetért. A tragédia idején nem a BYD alkalmazottja volt, és nincs adat arra, hogy az építkezés munkavédelmi irányításában bármilyen szerepet játszott volna.

Politikai szempontból azonban a kapcsolat már elválaszthatatlan.

Rengeteg állami segítséget kapott a BYD

Az ügy érzékenységét tovább növeli, hogy az Orbán-kormány jelentős közpénzt és állami segítséget mozgósított a kínai beruházás érdekében.

A TISZA-kormány külügyi államtitkára, Velkey György László a minisztériumi iratok áttekintése után azt állította, hogy több mint 70 milliárd forintnyi infrastrukturális támogatást vállalt a magyar állam a szegedi projekthez, ezen kívül pedig jelentős közvetlen támogatásról is megállapodtak a BYD-vel. Utóbbi pontos összegét üzleti titokra hivatkozva nem közölte.

A HVG korábbi összesítése a nyilvánosan ismert támogatásokat ugyancsak több mint 71 milliárd forintra tette.

Önmagában az állami beruházási támogatás természetesen nem szabálytalanság. Az országok rendszeresen versenyeznek nagy ipari beruházásokért adókedvezményekkel, infrastruktúrával és közvetlen támogatással.

A lényegi kérdés az, hogy ezért cserébe ugyanazokat a környezetvédelmi, munkajogi és munkavédelmi követelményeket kérik-e számon a multinacionális vállalaton, mint bárki máson.

Stumpf most éppen ezt próbálja politikai üzenetté formálni: a nagyberuházó státusz nem jelenthet mentességet a magyar törvények alól.

Nem ez az első bírság a szegedi BYD-nél

A mostani százmilliós tétel ráadásul nem az első hatósági szankció a beruházás körül.

Júniusban kiderült, hogy a kormányhivatal 10 millió forintos környezetvédelmi bírságot szabott ki a BYD Auto Hungary Kft.-re a gyár területéről elszállított földdel kapcsolatos szabálytalanságok miatt. A hatóság ugyanakkor nem azt állapította meg, hogy bizonyíthatóan a BYD okozta az alkilbenzol-szennyezést, hanem azt, hogy a társaság nem teljesítette maradéktalanul a termőföld elszállítására vonatkozó kötelezettségeit.

Az ügyben környezetkárosítás gyanúja miatt rendőrségi nyomozás is indult ismeretlen tettes ellen.

Vagyis legalább három különböző kérdést kell szétválasztani: a februári halálos munkahelyi balesetet és az ahhoz kapcsolódó munkavédelmi vizsgálatot, a szennyezett föld ügyét, valamint az ezekhez kapcsolódó büntetőeljárásokat.

Ezek egyikében sem szabad előre bűnöst hirdetni.

Most derül ki, mit jelent az, hogy a szabály mindenkire vonatkozik

A BYD hatalmas gazdasági jelentőségű beruházás Magyarországnak. Munkahelyeket, iparűzési adót és új autóipari kapacitást hozhat Szegednek.

Éppen ezért különösen fontos, hogy a gazdasági érdek ne írja felül a hatósági ellenőrzést.

A februárban meghalt munkás családjának egy százmilliós bírság természetesen semmit nem adhat vissza abból, amit elvesztettek. A hatóság feladata viszont nem is ez. A munkavédelmi szabályok kikényszerítésének az a célja, hogy ugyanaz a tragédia ne ismétlődhessen meg.

Szijjártó Péternek pedig új munkakörében egy számára szokatlan helyzettel kell szembenéznie: most már nem a magyar kormány oldaláról jelenti be a BYD sikereit, hanem annak a vállalatcsoportnak a vezetője, amelynek magyarországi beruházását a magyar hatóságok ellenőrzik és – ha indokolt – megbírságolják.

Ez a százmilliós döntés pedig azt üzeni, hogy a vörös szőnyegnek is van vége ott, ahol a törvény kezdődik.