Jó a szándék, mégis kiszúrnak a nyugdíjasokkal? Nagy bökkenő van a nyugdíjas SZÉP-kártyával
Jó a szándék, mégis rosszul járhatnak egyes nyugdíjasok? Nagy bökkenő van a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyával
Első hallásra nehéz belekötni: a kisebb nyugdíjból élők kapnák a nagyobb segítséget, a magasabb ellátásban részesülők pedig kevesebbet vagy semmit. Csakhogy a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártya jelenleg ismert sávjai furcsa helyzetet teremthetnek közvetlenül a jövedelmi határok környékén. Akár néhány ezer forinttal magasabb havi nyugdíj miatt olyan mértékben csökkenhetne a támogatás, hogy éves szinten végül kevesebb elkölthető jövedelem maradna.
Fontos azonban, hogy a konstrukció részletei még nem tekinthetők véglegesnek. A jelenlegi kormányzati kommunikáció szerint a nyugdíjas SZÉP-kártyáról a 2027-es költségvetés tárgyalásakor születhet végleges döntés, vagyis az ismert összegek és jogosultsági határok egyelőre tervek.
Itt jön a nagy bökkenő
A korábban ismertetett elképzelés szerint a legalacsonyabb nyugdíjsávba tartozók évente 200 ezer forintos SZÉP-kártya-juttatást kaphatnának, míg a következő sávban már csak évi 100 ezer forint járna. Az 500 ezer forint feletti havi nyugdíj esetén pedig a jelenlegi tervek szerint már nem járna ilyen támogatás.
Önmagában az, hogy az alacsonyabb jövedelműek nagyobb támogatást kapnak, teljesen megszokott szociálpolitikai megoldás. A probléma az élesen meghúzott határvonalaknál kezdődhet. Ha ugyanis egyetlen forinttal vagy néhány ezer forinttal kerül valaki magasabb sávba, egyszerre akár 100 ezer forint éves támogatástól is eleshet.
250 ezer forint környékén már látványos a különbség
Sebestyén Géza közgazdász, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője erre az úgynevezett küszöbhatásra hívta fel a figyelmet. A jelenleg ismert konstrukció logikáját követve egy havi 250 ezer forintos nyugdíj 12 hónap alatt hárommillió forintot jelent. Ha ehhez 200 ezer forintos éves SZÉP-kártya-támogatás társulna, akkor az éves összeg 3,2 millió forint lenne.
Ez is érdekelhet
Ha viszont valaki havi 251 ezer forintos nyugdíjjal már a következő támogatási kategóriába kerülne, a 12 havi nyugdíja 3 012 000 forint lenne, amelyhez csak 100 ezer forintos támogatás társulna. Így éves szinten 3 112 000 forinttal számolhatna, vagyis hiába kap havi ezer forinttal több nyugdíjat, a két juttatást együtt nézve 88 ezer forinttal kevesebb maradna nála.
A pontos határszabály azért különösen fontos, mert a program részletei még nincsenek véglegesítve. Az eddig nyilvánosságra került változatok megfogalmazása sem mindenhol teljesen azonos abban, hogy maga a 250 ezer forintos összeg melyik kategóriába esne.
Félmilliónál ugyanez történhet
Még szemléletesebb a helyzet az 500 ezer forintos határ közelében. Havi 499 ezer forintos nyugdíj 12 hónap alatt 5 988 000 forintot jelentene. Ehhez a jelenlegi elképzelés szerint még 100 ezer forintos SZÉP-kártya-támogatás társulhatna, így az éves összeg 6 088 000 forintra nőne.
Ezzel szemben havi 501 ezer forintos nyugdíjnál az éves rendes nyugdíj 6 012 000 forint. Amennyiben az 500 ezer forint feletti kategóriában már valóban nem járna támogatás, a havi kétezer forinttal magasabb nyugdíj ellenére éves szinten 76 ezer forinttal alacsonyabb lenne a két juttatás együttes összege.
Ezt hívják küszöbhatásnak
A jelenség közgazdasági szempontból nem különleges: küszöbhatás akkor keletkezik, amikor egy támogatás vagy kedvezmény egy meghatározott jövedelmi szint átlépésekor hirtelen, nagy összeggel csökken vagy teljesen megszűnik. Emiatt előfordulhat, hogy valaki valamivel magasabb alapjövedelemmel összességében rosszabb helyzetbe kerül.
Sebestyén Géza szerint nem azzal van gond, hogy a kisebb nyugdíjból élők nagyobb segítséget kapnának. A közgazdász kritikája arra irányul, hogy az éles jövedelmi határok torzíthatják az eredményt, és olyan nyugdíjas is kevesebb elkölthető pénzhez juthat, akinek eredetileg valamivel magasabb volt a nyugdíja.
Fokozatos csökkentéssel eltűnhetne az anomália
A problémára kézenfekvő technikai megoldás lehetne, ha a támogatás nem egyetlen lépésben esne vissza 100 ezer forinttal, hanem a nyugdíj emelkedésével fokozatosan csökkenne. Így nem fordulhatna elő, hogy néhány ezer forintos havi különbség miatt tízezrekkel zuhanjon az éves összes juttatás.
Ez azonban már a szabályozás kialakításának kérdése. Mivel a végleges rendszer még nem született meg, a kormánynak a 2027-es költségvetésről szóló döntésekig lehetősége van úgy módosítani a sávokat, hogy a most felvetett küszöbhatás ne alakuljon ki.
Ráadásul még a bevezetés időpontja is változott
A nyugdíjas SZÉP-kártyáról korábban még úgy lehetett tudni, hogy akár 2026 őszén elindulhat. Szeptemberre azonban világossá vált, hogy az intézkedés idén már nem a korábban várt menetrend szerint valósul meg.
Magyar Péter miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata szerint a SZÉP-kártyáról a 2027-es költségvetés keretében születik döntés. Ez azt is jelenti, hogy jelenleg sem a támogatási összegeket, sem a pontos jövedelmi sávokat, sem a folyósítás részleteit nem érdemes már hatályos szabályként kezelni.
Jó ötletből könnyen furcsa matematika lehet
A támogatás mögötti alapelv világos: nagyobb segítséget kapnának azok az idősek, akik kisebb havi összegből gazdálkodnak. Csakhogy a támogatási rendszer részletein sok múlik. Egy rosszul meghúzott határvonal ugyanis könnyen ahhoz a különös eredményhez vezethet, hogy aki havi néhány ezer forinttal több nyugdíjat kap, az éves végösszeget nézve mégis kevesebbel gazdálkodhat.
A nyugdíjas SZÉP-kártya története ezért még korántsem ért véget. A döntő kérdés most már nemcsak az, hogy mikor vezetik be, hanem az is, sikerül-e úgy kialakítani a szabályokat, hogy a segítség célzott maradjon, miközben néhány ezer forintos különbség ne járjon százezres nagyságrendű támogatásvesztéssel.
Forrásellenőrzés: Blikk, Portfolio, 24.hu, Sebestyén Géza nyilvános közlése, Magyar Péter nyilatkozata.