Kapitány István borított: szerinte ez a magyar történelem eddigi legsúlyosabb korrupciós ügye
Huszonháromezer milliárd forint feletti állami fizetési kötelezettség, évtizedekre szóló megállapodás és súlyos kormányzati vádak: újabb fejezetéhez érkezett a 35 éves magyar autópálya-koncesszió ügye. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a 2022-ben megkötött szerződés „a magyar történelem eddigi legsúlyosabb korrupciós ügye”.
Fontos azonban, hogy ez a korrupcióra vonatkozó megállapítás a miniszter politikai és jogi értékelése, nem jogerős bírósági ítélet. A kormány a saját átvilágítására hivatkozva súlyosan túlárazottnak és több ponton jogsértőnek tartja a konstrukciót, és már megkezdte a lépéseket annak érdekében, hogy kiszálljon a megállapodásból.
23 196 milliárd forintról beszél a kormány
A kormány szeptember 18-án közzétett tájékoztatása szerint a 35 éves futamidő alatt az állam fizetési kötelezettsége 23 196 milliárd forintra tehető. Kapitány István közlése szerint ez olyan nagyságrendű összeg, amelyből becsléseik alapján 5–7 ezer kilométernyi új gyorsforgalmi út, 36 nagy centrumkórház vagy akár hatezer iskola építése is finanszírozható lenne.
A szám önmagában is nehezen felfogható. A kormány számítása szerint a jelenlegi feltételek mellett az állam óránként 41,4 millió forintot, naponta pedig csaknem egymilliárd forintot fizet a társaságnak, 2026-ban összesen 363 milliárd forintos kiadással számolva.
A kabinet azt állítja, hogy ha a megállapodás változatlanul fennmaradna, a hátralévő futamidőre vetített átlagos teher később óránként 77,5 millió, naponta pedig mintegy 1,8 milliárd forintra emelkedne.
Ez is érdekelhet
Kapitány István: példátlan korrupciós ügyről van szó
A gazdasági és energetikai miniszter ennél is tovább ment. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „a 2022-ben megkötött autópálya-koncesszió a magyar történelem eddigi legsúlyosabb korrupciós ügye”.
A kormányzati átvilágítás szerint a szerződés indokolatlanul hosszú időre köti az államot, a koncesszor üzleti kockázata szerintük túlságosan alacsony, miközben egyes szolgáltatások ára jelentősen meghaladja azt a szintet, amelyen az állami szereplők el tudnák végezni ugyanezeket a feladatokat. A kormány emellett magyar és uniós jogi aggályokra is hivatkozik.
53 és 61 százalékos különbséget számoltak
A kabinet által ismertetett összevetés szerint a Magyar Közút saját kalkulációja alapján az állami cég lényegesen alacsonyabb költséggel tudná ellátni az érintett munkákat. A közölt számítások alapján az üzemeltetés és fenntartás 53 százalékkal, a nagykarbantartások pedig 61 százalékkal kerülnének kevesebbe.
A kormány az útépítési és sávbővítési feladatoknál 30–35 százalékos különbségről beszél. Ezek azonban a kabinet által készített, illetve megrendelt összehasonlítások eredményei, így nem jogerős bírósági megállapításokról van szó.
A szerződés felbontását kezdeményezi a kabinet
A történet egyik legfontosabb részlete, hogy a megállapodás nem egyszerűen egyik napról a másikra szűnik meg. A kormány hivatalos közlése szerint a szerződés felbontását kezdeményezi, amely történhet közös megegyezéssel vagy – a megfelelő jogi feltételek fennállása esetén – egyoldalú felmondással.
A kabinet azt is elismeri, hogy a jogszerű felmondás esetén az államot továbbra is terhelheti fizetési kötelezettség. Álláspontja szerint azonban ennek összege lényegesen kisebb lenne annál, mint amennyibe a szerződés fenntartása kerülne.
Az MKIF egyelőre várja a hivatalos tájékoztatást
Az ügynek természetesen van másik oldala is. Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a kormány szeptember 18-i bejelentésére reagálva közölte: figyelemmel követte az elhangzottakat, és várja a kormányzat hivatalos, írásos tájékoztatását. A társaság azt jelezte, hogy ennek megismerése után alakítja ki részletes álláspontját.
Az MKIF korábbi közleményeiben visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint jogellenesen jutott volna feladatokhoz vagy tevékenységével kárt okozott volna az államnak. A társaság hangsúlyozta azt is, hogy a koncessziót nyílt közbeszerzési eljárásban nyerte el, és saját álláspontja szerint a költségekről csak azonos műszaki tartalom és feltételek alapján lehet korrekt összehasonlítást készíteni.
35 évre szólt a megállapodás
Az MKIF 2022. szeptember 1-jétől 1237 kilométernyi már meglévő magyar gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését vette át. A szerződés alapján a társaság 35 évre vállalta a feladatokat, emellett új útszakaszok megépítése és a meglévő hálózat bővítése is szerepel a kötelezettségei között.
Most viszont az egész konstrukció jövője kérdésessé vált. A kormány szerint az átvilágítás olyan problémákat tárt fel, amelyek miatt a jelenlegi szerződés fenntartása nem indokolható; az MKIF viszont a hivatalos dokumentumok megismerése után ígért részletes reakciót.
Most jöhet a jogi csata
Kapitány István kijelentése tehát politikailag rendkívül súlyos, de a történet jogi értelemben még korántsem ért véget. A korrupcióra és jogsértésre vonatkozó kormányzati állítások nem azonosak egy bírósági ítélettel, miközben egy több évtizedes, ezermilliárdos nagyságrendű szerződés megszüntetése önmagában is komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat.
Egy dolog biztos: a 2022-ben még 35 évre szóló autópálya-koncesszióként elindult konstrukcióból 2026 őszére az egyik legsúlyosabb gazdaságpolitikai konfliktus lett. A 23 196 milliárd forintos becsült kötelezettség mellett pedig aligha lesz olyan részlet, amelyet a következő hónapokban ne vizsgálnának meg nagyítóval.
Forrásellenőrzés: Magyarország Kormánya, Gazdasági és Energetikai Minisztérium, Portfolio, MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.