Meglépik: ÁFA-csökkentésről dönt a kormány, ez nagyot fog szólni
Magyar Péter miniszterelnök a Fidesz támogatottságáról szóló friss adatokra reagálva jelentette be: a kormány még a mai napon áfacsökkentésről dönt.
A kampányban három nagy vállalást tettek: öt százalékra csökkentenék az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját, a vényköteles gyógyszereket pedig teljesen áfamentessé tennék. Magyar korábbi ígéretei szerint az első lépést a zöldségek és gyümölcsök jelenthetik, amelyeket azonnal az ötszázalékos kulcs alá sorolnának.
A bejelentés ezért aligha véletlen mondat. Egy miniszterelnök nem lebegteti be nyilvánosan az áfacsökkentést a kormányülés előtt, ha az asztalon csak egy általános háttértanulmány vagy távoli lehetőség fekszik.
Elsőként a zöldség és a gyümölcs áfája zuhanhat
A Tisza még ellenzékben azt ígérte, hogy a kormányváltás után azonnal 27-ről 5 százalékra csökkenti a zöldségek és gyümölcsök áfáját. A tervet később fokozatosan kiterjesztették volna minden egészséges, majd valamennyi alapvető élelmiszerre.
A végleges választási program már valamivel óvatosabban fogalmazott. Abban általánosan az „egészséges élelmiszerek” ötszázalékos áfája szerepelt, de nem határozták meg tételesen, hogy pontosan mely termékeket sorolnák ebbe a kategóriába.
Ez is érdekelhet
Ez azért lényeges, mert az „egészséges élelmiszer” politikailag jól hangzó, jogilag azonban homályos fogalom. A friss gyümölcs és zöldség egyértelműen ide tartozhat, de kérdéses lehet például a teljes kiőrlésű kenyér, a tejtermékek, a tojás, a hal vagy egyes húsfélék besorolása.
A kormány számára ezért a legegyszerűbb és leggyorsabban végrehajtható döntés a zöldség- és gyümölcsáfa csökkentése lenne. Erre született a legegyértelműbb kampányígéret, a termékkör könnyen meghatározható, az intézkedés pedig már néhány héten belül megjelenhetne a pénztáraknál.
A gyógyszerek áfáját teljesen eltörölnék
A második nagy vállalás a gyógyszerek áfamentessé tétele volt. Magyarországon a gyógyszerek jelentős részét jelenleg kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adó terheli. A Tisza programja ezt a vényköteles készítményeknél nullára csökkentené.
Ez az intézkedés főként az időseknek, a krónikus betegeknek és azoknak a családoknak jelenthetne segítséget, amelyek minden hónapban jelentős összeget költenek rendszeresen szedett készítményekre.
Egy tízezer forintos gyógyszer áránál az ötszázalékos áfa eltörlése önmagában nem jelentene több ezer forintos megtakarítást, de több készítmény és egész éves gyógyszerfogyasztás mellett már érzékelhető összeg maradhatna a háztartásoknál.
A gyógyszerek áfamentessége ráadásul politikailag nehezen támadható. Különösen egy olyan országban, ahol sok idős embernek hónapról hónapra mérlegelnie kell a gyógyszerek, az élelmiszer és a rezsiszámlák között.
A tűzifánál is öt százalékot ígértek
A Tisza energiapolitikai programjának része volt a tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése is. Kapitány István már a februári programbemutatón arról beszélt, hogy az energiaszegénység felszámolása érdekében mérsékelnék a tűzifa adóterhét.
Ez elsősorban a vidéki, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érintené, amelyek nem gázzal vagy távhővel, hanem fával fűtenek. Számukra az intézkedés az őszi tüzelőbeszerzés előtt jelenthetne komoly segítséget.
Az időzítés is indokolhatná, hogy már nyáron döntsenek róla. A tűzifát sok család nem a fűtési szezon kezdetén, hanem hónapokkal korábban vásárolja meg, ezért egy késő ősszel bevezetett kedvezmény számos rászorulóhoz túl későn jutna el.
Nem az általános, 27 százalékos kulcs megszüntetése jön
A Tisza nem ígérte a teljes magyar áfarendszer átalakítását, és nem vállalta az általános 27 százalékos kulcs egységes csökkentését sem. A program célzottan avatkozna be azoknál a termékeknél, amelyek közvetlenül érintik az egészséget, az alapvető megélhetést vagy a fűtési költségeket.
Ez költségvetési szempontból is érthető. Az áfa az állam egyik legfontosabb bevételi forrása, így az általános kulcs akár néhány százalékpontos csökkentése is hatalmas lyukat üthetne a költségvetésen.
A célzott mérséklés jóval kisebb bevételkieséssel jár, miközben az intézkedést azokon a területeken lehet koncentrálni, ahol a háztartások a leginkább megérzik.
A kormány által feltárt költségvetési állapot ugyanakkor láthatóan lassította a kampányígéretek teljesítését. A Tisza gazdasági programja már eleve azzal számolt, hogy elsőként teljes átvilágítást végeznek, majd az ország valós pénzügyi helyzete alapján módosítják a 2026-os büdzsét.
A nagy kérdés: valóban csökkennek-e a bolti árak?
Az áfacsökkentés önmagában nem garantálja, hogy a teljes különbözet megjelenik a fogyasztói árakban. Előfordulhat, hogy a kereskedők vagy a beszállítók a kedvezmény egy részét magasabb árrés formájában megtartják.
Ha egy 27 százalékos áfával értékesített termék nettó ára ezer forint, akkor jelenleg 1270 forintba kerül. Ötszázalékos áfával 1050 forint lenne az ára, vagyis teljes továbbadás esetén 220 forinttal, több mint 17 százalékkal válna olcsóbbá.
Ez már nem jelképes változás. Egy nagyobb családi zöldség- és gyümölcsvásárlásnál havonta több ezer forintos megtakarítást jelenthet.
A kormánynak azonban ellenőriznie kell majd az árak alakulását. Érdemes lehet nyilvánosságra hozni a csökkentés előtti referenciaárakat, és versenyhatósági vizsgálatot indítani ott, ahol az adókedvezmény ellenére nem mérséklődnek az árak.
Az áfacsökkentés nem válhat ajándékká a kereskedelmi láncoknak. A célja az, hogy több pénz maradjon a vásárlóknál.
Magyar Péter most már nemcsak ígéretet tehet
Ellenzékből könnyű megígérni, hogy olcsóbb lesz az élelmiszer, a gyógyszer vagy a tüzelő. Kormányon már jogszabályt, költségvetési fedezetet, végrehajtási dátumot és ellenőrzési rendszert kell tenni a mondatok mögé.
Magyar Péter most azt mondta, hogy a kabinet áfacsökkentésről dönt. Ez arra utal, hogy a korábbi tervekből legalább egyet már nem akarják tovább halasztani.
A legvalószínűbb forgatókönyv egy lépcsőzetes bevezetés: elsőként a zöldségek és gyümölcsök kerülhetnek az ötszázalékos kulcs alá, ezt követheti a termékkör bővítése, a gyógyszerek áfamentessége és a tűzifa adójának mérséklése.
A pontos döntés bejelentéséig azonban három kérdés nyitva marad: mire vonatkozik a csökkentés, mikortól lép életbe, és hogyan biztosítják, hogy valóban a vásárlók járjanak jól.
Egy biztos: Magyar Péter nem véletlenül mondta ki az „áfacsökkentés” szót. A kampány egyik legkönnyebben számonkérhető ígéretét emelte vissza a napirendre. Most már nem az a kérdés, beszélnek-e róla, hanem az, melyik termék árcéduláján látják meg először az emberek.