Máris az ügyészségnél a Magyar Pétert leköpő férfi ügye – akár súlyosabb bűncselekmény is lehet belőle
Hiába közölte Magyar Péter, hogy nem haragszik az őt leköpő férfira, és nem kíván feljelentést tenni, a Nyugati pályaudvaron történt incidens már az ügyészség elé került. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a beérkezett feljelentéseket becsületsértés vétségének gyanújával továbbította az illetékes ügyészségnek.
A miniszterelnököt élő közvetítés közben, egy hivatalos vasútfejlesztési eseményre tartva köpte le egy férfi. Az esetet így nemcsak a helyszínen állók, hanem az adást követő nézők is láthatták. Ez nem teremt automatikusan külön bűncselekményt, de a cselekmény nyilvánosságát, társadalmi súlyát és bizonyíthatóságát jelentősen erősítheti.
Az ügyben a tettleges becsületsértés mellett a garázdaság, szélsőségesebb jogi értelmezés esetén pedig akár a hivatalos személy elleni erőszak gyanúja is felmerülhet. Utóbbi megállapításához azonban lényegesen több feltételnek kell teljesülnie annál, mint hogy a sértett éppen Magyarország miniszterelnöke.
A rendőrség már nem egyszerű szabálysértésként továbbította az ügyet
Tényi István eredetileg garázdaság szabálysértésének gyanújára hivatkozva fordult a BRFK-hoz. A rendőrség azonban a hozzá beérkezett – a többes szám alapján feltehetően nem kizárólag Tényi által tett – feljelentéseket már becsületsértés vétségének gyanújával küldte tovább az ügyészségnek.
Ez fontos különbség. A szabálysértés és a bűncselekmény nem azonos súlyú kategória, még akkor sem, ha egy becsületsértési ügyből a gyakorlatban nem feltétlenül lesz szabadságvesztés.
Ez is érdekelhet
Az ügyészségnek most azt kell értékelnie, pontosan mi látható a felvételen, elérte-e a köpés Magyar Pétert, milyen szándékkal lépett oda a férfi, tudta-e, hogy élő adás zajlik, illetve volt-e összefüggés a támadás és a miniszterelnöki feladat ellátása között.
A leköpés klasszikus tettleges becsületsértés lehet
A Büntető Törvénykönyv szerint becsületsértést követhet el, aki valakivel szemben annak munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, illetve nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy más ilyen cselekményt követ el. A törvény külön nevesíti a tettleges elkövetést is. A büntetési tétel felső határa egy év szabadságvesztés.
A bírói gyakorlatban a leköpés tipikusan tettleges becsületsértésként értékelhető. Nem azért, mert feltétlenül sérülést okoz, hanem mert rendkívül megalázó, a másik ember iránti megvetést testi cselekménnyel fejezi ki.
A Nyugati pályaudvaron történt esetnél két körülmény is megalapozhatja ezt a minősítést. Magyar Pétert miniszterelnöki tevékenységével összefüggésben érte az inzultus, ráadásul nyilvános helyen, működő kamera előtt történt.
Az élő közvetítés nem pusztán kínosabbá tette a jelenetet. Azt is jelenti, hogy a történtek képi bizonyítékként rendelkezésre állhatnak, és a megalázó cselekményt lényegesen többen észlelhették, mint egy négyszemközti konfliktust.
Magyar Péter jogilag nem egyszerűen „közszolga”
A miniszterelnököt a büntetőjogi fogalmak szerint nem közszolgának vagy közfeladatot ellátó személynek, hanem hivatalos személynek kell tekinteni. A Btk. hivatalos személyeket felsoroló rendelkezése kifejezetten nevesíti a miniszterelnököt, a minisztereket és az államtitkárokat.
Ez fokozott büntetőjogi védelmet jelenthet, de nem azt, hogy minden sértésből automatikusan hivatalos személy elleni erőszak lesz.
Ahhoz azt is bizonyítani kellene, hogy az elkövető Magyar Pétert jogszerű hivatalos eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozta, valamire kényszerítette, illetve hivatalos eljárása alatt vagy amiatt bántalmazta.
Akár hivatalos személy elleni erőszak is felmerülhet
A hivatalos személy elleni erőszak alapesete egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A törvény szerint ezt az követheti el, aki egy hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, intézkedésre kényszerít, illetve az eljárása alatt vagy amiatt bántalmaz.
A minősítés elméletileg azért merülhet fel, mert Magyar Péter miniszterelnökként, egy kormányzati vasútfejlesztési program bemutatására tartott, amikor a támadás érte. A férfi cselekménye így összefügghetett a sértett hivatalos szerepével.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az ügyészség hivatalos személy elleni erőszakot fog megállapítani. A köpés a joggyakorlatban rendszerint becsületsértő cselekmény, és nem minden megalázó testi kontaktus minősül automatikusan a Btk. 310. paragrafusa szerinti bántalmazásnak.
A BRFK egyelőre becsületsértés gyanúját közölte, nem hivatalos személy elleni erőszakét. Az ügyészség ugyanakkor nincs kötve a feljelentő vagy a rendőrség első jogi értékeléséhez: a rendelkezésre álló felvételek és körülmények alapján más minősítést is választhat.
A garázdaság sem tűnt el a lehetőségek közül
Bűncselekményi garázdaság akkor állapítható meg, ha valaki kihívóan közösségellenes és erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ennek alapesete két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Egy miniszterelnök nyilvános leköpése egy forgalmas pályaudvaron kétségtelenül alkalmas lehet megbotránkozás kiváltására. A vitás pont az lehet, hogy a cselekmény elérte-e a büntetőjogi értelemben vett erőszakos magatartás szintjét.
Amennyiben nem, még mindig szóba kerülhet a garázdaság szabálysértési alakzata. Tényi István eredeti bejelentése is erre hivatkozott. A szabálysértési és büntetőjogi garázdaság közötti határt az elkövetés módja, intenzitása és a köznyugalomra gyakorolt hatása alapján húzzák meg.
Magyar Péter nem tett feljelentést – akkor hogyan folytatódhat az ügy?
Itt jön a történet jogilag legérdekesebb része. A becsületsértés fő szabály szerint csak magánindítványra büntethető. Ez azt jelenti, hogy a sértettnek kell egyértelművé tennie: kívánja az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását. Egy kívülálló feljelentése önmagában nem feltétlenül pótolja Magyar Péter ilyen nyilatkozatát.
A törvény a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai ellen elkövetett becsületsértésnél tesz kivételt, a miniszterelnök azonban nem tartozik ebbe a kivételi körbe.
Ezért, ha az ügyészség arra jut, hogy kizárólag tettleges becsületsértés történt, szükség lehet Magyar Péter hivatalos nyilatkozatára. A nyilvánosság előtt elhangzott mondat, hogy nem tesz feljelentést, politikailag világos, de az eljáró hatóságnak azt is tisztáznia kellhet, hogy ez büntetőeljárási értelemben a felelősségre vonás elutasítását jelenti-e.
Más a helyzet, ha garázdaság vagy hivatalos személy elleni erőszak gyanúját állapítják meg. Ezek közvádas bűncselekmények, vagyis az eljárás Magyar Péter külön feljelentése nélkül is folytatódhat.
A megbocsátás nem teszi elfogadhatóvá a leköpést
Magyar Péter visszafogott reakciója politikailag erős volt. Nem kezdett dulakodásba, nem követelt azonnali bilincset, hanem jó egészséget kívánt az őt inzultáló férfinak.
Ettől azonban maga a cselekmény nem válik jelentéktelenné.
A demokratikus véleménynyilvánításba belefér a miniszterelnök kemény bírálata, kifütyülése, táblákkal történő fogadása vagy akár az, hogy valaki a szemébe mondja: alkalmatlannak tartja. A leköpés viszont nem politikai érv, hanem testi megalázás.
Különösen veszélyes lenne ezt azzal elintézni, hogy közszereplőknek többet kell eltűrniük. Több kritikát valóban kötelesek elviselni. Több nyálat nem.
Az ügyészségnek most azt kell eldöntenie, hogy egy undorító gesztus történt, amely csak a sértett kérésére büntethető, vagy a férfi olyan határt lépett át, amelyet már a közösség és az állam sem hagyhat következmények nélkül.