Már Áder János körül vizsgálódnak, a volt köztársasági-elnök körül gyűlnek a viharfelhők
Már Áder János körül vizsgálódnak: 55 milliós amerikai út miatt gyűlnek a viharfelhők a volt államfő felett
Magyar Péter újabb súlyos kérdéseket tett fel Áder János korábbi köztársasági elnök közpénzből finanszírozott külföldi útjaival kapcsolatban. A miniszterelnök csütörtöki Facebook-bejegyzése szerint Áder 2018-ban 55 millió forintnyi közpénzért utazott az Egyesült Államokba a családjával. Magyar azt firtatja: pontosan milyen hivatalos eredménye volt az útnak, valóban adófizetői pénzből fizettek-e magánprogramokat, és mikor térülhet vissza az államkasszába az az összeg, amelyről utólag kiderülhet, hogy nem közfeladatot szolgált.
Magyar Péter rákérdezett a Disneylandre, a helikopterezésre és a luxusszállásra
A bejegyzés időzítése önmagában is politikai üzenet volt. Magyar Péter annak kapcsán szólalt meg, hogy Áder János a Fidesz oldalán az „önkény” ellen készül tüntetni. A miniszterelnök erre azt kérdezte: mielőtt a volt köztársasági elnök a demokráciáért és a jogállamért kezd aggódni, nem kellene-e előbb választ adnia a saját elnöki időszakának közpénzes ügyeire.
Magyar szerint Áder 2018-as amerikai útja 55 millió forintjába került a magyar adófizetőknek. A miniszterelnök azt firtatta, hogy az út pontosan milyen eredményeket hozott Magyarországnak, és valóban közpénzből fizették-e a családi programokat, például egy kétnapos New York-i kiruccanást, helikopteres városnézést vagy a Disneyland-belépőket.
A kérdések között szerepelt az is, hogy valóban nem volt-e megfelelő az 1,3 millió forintnyi közpénzből foglalt miami elnöki lakosztály, és emiatt újabb nagyjából egymilliós szállást kellett-e foglalni Orlando környékén, közelebb Disneylandhez.
Ezek egyelőre Magyar Péter állításai és kérdései. A pontos dokumentumok, számlák, engedélyek és útibeszámolók alapján lehet majd megállapítani, mi volt hivatalos program, mi volt magánjellegű elem, és a költségek elszámolása megfelelt-e a szabályoknak.
Ez is érdekelhet
Áder nem cáfolt semmit – állítja Magyar
Magyar Péter később egy újabb posztban azt írta: Áder János nem cáfolt semmit. A miniszterelnök szerint a volt államfő nem cáfolta sem a kétmilliárdos luxusvilláról, sem a tízmilliárdos alapítványról, sem a közpénzen folytatott amerikai városnézésekről és vidámparki programokról szóló állításokat.
Ez politikailag nagyon veszélyes terep Áder számára. Egy volt köztársasági elnök esetében ugyanis a mérce nem ugyanaz, mint egy pártpolitikusnál. Az államfő elvileg a nemzet egységét fejezi ki, ezért minden közpénzes kiadásánál különösen fontos, hogy ne legyen keverhető a hivatalos állami reprezentáció a családi kikapcsolódással.
Ha egy hivatalos út során a programok között magánjellegű elemek is megjelentek, az önmagában még nem feltétlenül jogsértés. A döntő kérdés az, hogy ezeket ki fizette, milyen jogcímen számolták el, volt-e rá előzetes engedély, és utólag készült-e olyan dokumentáció, amely igazolja a közérdeket.
Ha nem, akkor a történet már nemcsak politikai kellemetlenség.
Ha szabálytalan volt a költés, jöhet a visszafizetés
A legkézenfekvőbb következmény az lehet, hogy a vitatott összegeket vissza kell fizetni az államkasszába. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás esetén vissza kell téríteni. Ez különösen fontos szabály lehet akkor, ha egy hivatalos útra elszámolt tételről utólag kiderülne, hogy valójában magáncélt szolgált.
Ez nem automatikus ítélet Áder János ügyében, hanem jogi lehetőség. Előbb meg kellene állapítani, pontosan mely tételek voltak közfeladatot szolgáló kiadások, és melyek nem. A hivatalos tárgyalás, diplomáciai program, biztonsági költség, szállás vagy protokollköltség más kategória, mint egy családi születésnaphoz vagy vidámparki programhoz kapcsolódó kiadás.
A különbség itt döntő.
Ha a vizsgálat szerint egyes tételek nem voltak elszámolhatók közpénzből, akkor az állam követelheti azok megtérítését. Ez lehet önkéntes visszafizetés, hivatalos felszólítás vagy akár polgári jogi igényérvényesítés is.
Nemcsak Áder, hanem a hivatal döntéshozói is bajba kerülhetnek
Egy ilyen ügyben nemcsak az a kérdés, hogy a volt köztársasági elnök mit vett igénybe, hanem az is, ki engedélyezte, ki igazolta, ki könyvelte és ki hagyta jóvá a kiadásokat. A Sándor-palota működésében is léteznie kell belső pénzügyi ellenőrzésnek és kontrollrendszernek: a hivatal szervezeti szabályai szerint a költségvetési szerv vezetőjének gondoskodnia kell a belső pénzügyi ellenőrzésről és a belső kontrollrendszer működéséről.
Ezért ha utólag szabálytalanság derülne ki, akkor nem feltétlenül csak politikai felelősségről beszélnénk. Felmerülhet a hivatali jóváhagyási lánc felelőssége is: kik voltak azok, akik tudták, milyen programokat finanszíroznak közpénzből, és mégis rendben találták az elszámolást.
Ilyen esetben belső vizsgálat, fegyelmi jellegű következmény, munkajogi felelősség, kártérítési igény vagy akár feljelentés is szóba kerülhet. A konkrét jogkövetkezmény attól függ, hogy egyszerű adminisztratív hibáról, gondatlan gazdálkodásról vagy tudatosan jogszerűtlen elszámolásról beszélünk.
Az ÁSZ is beléphet a történetbe
A közpénzek felhasználásának ellenőrzésében az Állami Számvevőszéknek is lehet szerepe. Az ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, feladatkörében vizsgálhatja a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését.
Ha tehát a Sándor-palota vagy a volt államfői juttatások körül rendszerszintű szabálytalanság gyanúja merül fel, az nem maradhat pusztán Facebook-posztok és politikai üzengetések szintjén. Jöhet dokumentumkikérés, tételes költségvizsgálat, belső ellenőrzés, számvevőszéki vizsgálat vagy parlamenti bizottsági meghallgatás is.
És itt jön a politikailag legfontosabb rész: ha kiderülne, hogy közpénzből valóban magánprogramokat fizettek, az nemcsak Áder János személyes tekintélyét rombolná, hanem az egész volt fideszes államfői korszak erkölcsi alapját is.
Büntetőügy is lehet belőle, de csak bizonyítékok alapján
A legsúlyosabb forgatókönyv az lenne, ha a vizsgálatok bűncselekmény gyanúját vetnék fel. Ilyenkor szóba kerülhet például hűtlen kezelés, ha idegen vagyon kezelésével megbízott személy vagyoni hátrányt okoz, vagy más gazdasági, hivatali tényállás, ha a konkrét bizonyítékok ezt alátámasztják. A Kúria gyakorlata is különbséget tesz aközött, hogy egy ügy költségvetési csalásként vagy inkább hűtlen kezelésként értékelhető, vagyis a jogi minősítés mindig a pontos tényállástól függ.
Ezt nagyon óvatosan kell kimondani: jelenleg nem arról van szó, hogy Áder János bűnös lenne bármiben. Arról van szó, hogy Magyar Péter súlyos kérdéseket tett fel, és ha a dokumentumok alapján a közpénzköltések nem voltak szabályosak, akkor az ügy a politikai vitából jogi eljárássá nőhet.
Egy volt köztársasági elnök esetében ez példátlan súlyú fejlemény lenne.
A legnagyobb kérdés: hivatalos út volt, vagy közpénzből megtolt családi nyaralás?
A történet politikai magja ennyi: hivatalos államfői út volt-e az amerikai utazás, amelynek volt valós magyar közérdeke, vagy olyan családi programokkal terhelt út, amelynek költségeit részben a magyar adófizetők állták?
Áder János számára a hallgatás egyre kevésbé tűnik kényelmes stratégiának. Ha minden szabályos volt, akkor ezt számlákkal, programtervekkel, útibeszámolókkal és engedélyezési dokumentumokkal lehet igazolni. Ha viszont nincsenek ilyen papírok, vagy a papírok nem támasztják alá a közérdeket, akkor Magyar Péter kérdéseiből könnyen vizsgálati ügy lehet.
A volt államfő most az „önkény” ellen készül megszólalni.
Csakhogy előtte van egy sokkal egyszerűbb kérdés is: ki fizette a számlát?
És ha a válasz az, hogy a magyar adófizetők, akkor a következő kérdés még kellemetlenebb lesz:
miért?