Magyar Péternek pár hónap alatt sikerült az amivel Orbán 10 évig próbálkozott sikertelenül
Alig fél évvel a kormányváltás után látványosan megváltozott Magyarország és Brüsszel viszonya. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint Magyar Péter kompromisszumkereső uniós politikája néhány hónap alatt több kézzelfogható eredményt hozott Magyarországnak, mint Orbán Viktor hosszú éveken át tartó konfrontatív stratégiája. A legfrissebb brüsszeli csúcson Magyar már arról számolt be, hogy a következő uniós költségvetésről folyó alkuban egymilliárd euróval sikerült javítani a Magyarországnak szánt kereten, miközben néhány nappal korábban 4,2 milliárd euró korábban befagyasztott forrás felszabadítása is véglegessé vált.
Szent-Iványi értékelése ennél tágabb: szerinte az elmúlt évtized magyar uniós politikájának egyik alapvető problémája az volt, hogy Budapest egyre több kérdésben konfliktusos, vétókra és kemény nyomásgyakorlásra épülő stratégiát választott, miközben a mostani kormány tárgyalásos módszerrel próbál magyar érdekeket érvényesíteni.
A különbség néhány hónap alatt már pénzben is mérhetővé vált. Október 13-án hivatalosan lezárult a 2022-ben indított költségvetési feltételességi eljárás, amelynek következtében 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás vált ismét hozzáférhetővé Magyarország számára. Ezzel együtt megszűntek azok a korlátozások is, amelyek a modellváltott magyar egyetemeket kizárták az új Erasmus+ és Horizont Európa támogatásokból.
Szent-Iványi szerint itt látszik igazán a két módszer közötti különbség
Az ATV Híradójának nyilatkozó Szent-Iványi István szerint Magyar Péter konstruktívabb hozzáállása lényegesen eredményesebbnek bizonyult, mint az Orbán Viktor nevével összekapcsolódó konfliktusos brüsszeli politika. A külpolitikai szakértő az uniós pénzek mellett a napi egymillió eurós bírság rendezésére irányuló tárgyalásokat, valamint a lengyel és ukrán kapcsolatok javulását is példaként említette.
Az értékelés lényege egyszerű: az uniós érdekérvényesítés nem feltétlenül attól erős, hogy egy kormány minél gyakrabban mond nemet. Egy 27 tagú politikai közösségben sokszor az tud többet hazavinni, aki koalíciókat épít, kompromisszumokat köt, majd a számára legfontosabb ügyekben cserébe támogatást kér.
Ez is érdekelhet
Szent-Iványi szerint Magyar Péter kormánya éppen ebbe az irányba fordította vissza a magyar külpolitikát.
4,2 milliárd euró már felszabadult
Az egyik legnagyobb konkrét eredmény az uniós források ügye. A feltételességi mechanizmus keretében az EU 2022 végén 6,3 milliárd eurónyi magyar kohéziós forrást függesztett fel korrupcióellenes, összeférhetetlenségi és közbeszerzési problémák miatt.
Az idő múlása közben a pénz egy része végleg elveszett: mintegy 2,1 milliárd eurót Magyarország már nem tudott felhasználni. A megmaradt 4,2 milliárd euró felszabadításához viszont a Magyar-kormány jogállamisági és korrupcióellenes intézkedéseket hajtott végre, amelyeket az Európai Bizottság megfelelőnek értékelt.
Ursula von der Leyen szeptemberben már arról beszélt, hogy Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A tagállamok október 13-án ezután jóváhagyták a korlátozás feloldását.
Ez egyben az Erasmus+ és a Horizont Európa körüli évek óta húzódó konfliktus egyik legfontosabb részét is lezárta. A magyar egyetemek számára ismét megnyílt a lehetőség az új uniós szerződésekre.
De még ennél is nagyobb pénzek vannak az asztalon
A 4,2 milliárd euró csak az egyik csomag. Magyarország számára további helyreállítási és kohéziós források sorsa is nyitott, így a következő hónapok brüsszeli tárgyalásain még sok milliárd euró lehet a tét.
Emellett már javában zajlik a következő, 2028 és 2034 közötti hétéves uniós költségvetés kialakítása. Ez közel 2 billió eurós közös kassza lesz, és a tagállamok most alkudoznak arról, melyik terület mekkora összeget kapjon. A végleges megállapodáshoz valamennyi tagállam beleegyezése szükséges.
Magyar Péter a mostani brüsszeli csúcs után azt mondta: a magyar álláspont egyértelmű. Budapest nem támogat olyan költségvetést, amelyben Magyarország fejlesztési pénzei csökkennek, és ragaszkodik ahhoz is, hogy a mezőgazdasági és kohéziós támogatások megfelelő súllyal maradjanak meg.
A miniszterelnök szerint a mostani tárgyalási körben már körülbelül egymilliárd euróval sikerült növelni azt az összeget, amely Magyarország számára a tárgyalási tervezetben megjelenhet. Fontos azonban, hogy ez még nem végleges pénzügyi döntés: az uniós költségvetésről szóló alku folyamatban van, a tárgyalási dokumentumok pedig a megállapodásig többször is változhatnak. A Tanács hivatalos tájékoztatása szerint 2026 végére szeretnének politikai megállapodást elérni.
Magyar nem mondott le a vétóról sem
Érdekes részlet, hogy az új módszer nem jelenti azt, hogy Magyarország minden brüsszeli javaslatra automatikusan igent mondana.
Magyar Péter a következő költségvetés ügyében kifejezetten kemény feltételeket szabott. Azt mondta, Magyarország csak olyan megállapodást fog elfogadni, amelyben a magyar fejlesztési források megfelelő szinten maradnak.
A változás tehát inkább a módszerben látható: a vétót végső eszköznek tekinti, miközben előtte megpróbál szövetségeseket találni és konkrét engedményeket kialkudni.
Szent-Iványi szerint ez a fajta kompromisszumkeresés hozhat több gyakorlati eredményt annál, amikor Magyarország folyamatosan konfliktusos szereplőként próbálja blokkolással növelni az alkupozícióját.
A napi egymillió eurós bírságot is megpróbálják eltüntetni
A Magyar-kormány egyik legnehezebb öröksége a menekültügyi szabályok miatt kiszabott uniós pénzbírság. Az Európai Unió Bírósága 2024-ben 200 millió euró egyösszegű bírságot szabott ki Magyarországra, amelyhez napi egymillió euró társult mindaddig, amíg a jogsértő helyzet fennáll.
A bírság a kormányváltással nem szűnt meg automatikusan. A problémát jogilag is rendezni kell.
Magyar Péter kormánya ezért már hónapok óta tárgyal az Európai Bizottsággal arról, milyen jogszabályi változtatásokkal lehet lezárni az ügyet úgy, hogy közben a magyar határvédelem alapvető rendszere is fennmaradjon. Szeptemberben az is nyilvánosságra került, hogy Manfred Weber segítséget ajánlott a rendezéshez, és a Bizottsággal a migrációs vészhelyzethez kapcsolódó szabályok módosítását is vizsgálják.
A mostani brüsszeli csúcs után Magyar azt mondta, az Európai Bizottság vezetésétől és több tagállamtól is segítségre kapott ígéretet.
Ez még nem jelenti azt, hogy a napi egymilliós bírság megszűnt. A jogvita rendezése folyamatban van. De a kormány most már nem a büntetés politikai figyelmen kívül hagyásával próbálkozik, hanem annak jogi lezárásán dolgozik.
Az ukrán kapcsolatban is néhány hónap alatt történt nagy fordulat
A magyar–ukrán viszony fél évvel ezelőtt még az egyik legfeszültebb kétoldalú kapcsolat volt a térségben. A kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi és oktatási jogai miatt Budapest és Kijev évek óta konfliktusban állt egymással.
Most viszont Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij már négyszemközti találkozót tartott Brüsszelben, és mindkét oldal új fejezetről beszélt.
A magyar kormány egyik konkrét eredménye, hogy létrejött egy politikai megállapodás a kárpátaljai magyar kisebbségi jogok megerősítéséről, az ukrán parlament pedig elfogadta az ehhez kapcsolódó kisebbségi oktatási változtatásokat. A két ország most közösen követi nyomon a végrehajtást.
Szent-Iványi ezt is példaként említette arra, hogy a folyamatos konfliktus után tárgyalásokkal rövid idő alatt sikerült elmozdulni a holtpontról.
Ez nem azt jelenti, hogy minden vita eltűnt
A magyar–ukrán kapcsolat továbbra sem problémamentes. Magyarország ragaszkodik a kárpátaljai magyarok jogainak teljes körű gyakorlati biztosításához, és az ukrán mezőgazdasági termékek ügyében is védi saját agrárpiacát.
Az uniós pénzek területén sincs minden forrás felszabadítva. További összegek maradtak zárolva az akadémiai szabadság, a menekültügy, a korábbi gyermekvédelmi szabályozás és más feltételek miatt.
Vagyis nem arról van szó, hogy Magyar Péter néhány hónap alatt minden Magyarország és az EU között felhalmozódott problémát megoldott.
A változás inkább abban mérhető, hogy több, éveken keresztül elakadt ügyben egyszerre indult el előrelépés.
Orbán stratégiája más logikára épült
Orbán Viktor uniós politikája az elmúlt évtizedben egyre inkább arra épült, hogy Magyarország a vétójogát, az egyhangúságot igénylő döntéseket és a nyilvános politikai konfliktust használja alkupozícióként.
Ennek voltak olyan pillanatai is, amikor Budapest konkrét engedményeket tudott elérni. Ezért leegyszerűsítés lenne azt állítani, hogy Orbán tizenhat éves kormányzása alatt Magyarország semmilyen uniós alkuban nem tudta érvényesíteni az érdekeit.
Szent-Iványi kritikája nem is erről szól. Szerinte az összkép romlott: a konfliktusok eredményeként források kerültek zárolásra, Magyarország ellen napi bírság indult, és több hagyományosan fontos regionális kapcsolat is megromlott.
A szakértő szerint a Magyar-kormány első hónapjai azért szolgáltatnak érdekes ellenpéldát, mert a konstruktívabb politika mellett sem kellett lemondani a magyar követelésekről.
A 4,2 milliárd euró erre talán a leglátványosabb példa
A feltételességi eljárás története különösen jól mutatja a különbséget. A pénzeket nem egyszerű diplomáciai jóindulatból oldották fel.
A Magyar-kormány végrehajtott egy sor olyan reformot, amelyeket az Európai Bizottság a közbeszerzések, az összeférhetetlenség, a korrupcióellenes fellépés és az uniós pénzek ellenőrzése szempontjából szükségesnek tartott. Miután Brüsszel megfelelőnek ítélte ezeket, a tagállamok megszüntették a pénzügyi korlátozást.
Ez politikailag azért fontos, mert azt mutatja: a vita nem volt feloldhatatlan. Ha a kifogásolt területeken létrejön olyan változtatás, amelyet mindkét fél elfogadhatónak tart, a pénzügyi szankciókat valóban vissza lehet vonni.
Közben már a következő hét év pénzéről tárgyalnak
A Magyar-kormány számára ezért a következő nagy próba a 2028–2034-es uniós költségvetés lesz.
A közel kétbillió eurós keretről brutális alku zajlik. A gazdagabb nettó befizető országok egy része szigorúbb költségvetést akar, miközben a közép- és kelet-európai tagállamok számára továbbra is létfontosságúak a kohéziós források. Az agrárországok pedig a közös mezőgazdasági politikára jutó támogatásokat védik.
Magyarország mindkét utóbbi csoportban erősen érdekelt.
Magyar Péter ezért úgy próbál kompromisszumkésznek mutatkozni más ügyekben, hogy közben a magyar kohéziós és mezőgazdasági támogatásoknál kemény tárgyalási pozíciót tart fenn.
Ha az általa említett egymilliárd eurós javulás végül a végleges költségvetésben is megmarad, az már önmagában több százmilliárd forintos különbséget jelenthet Magyarországnak.
A nagy kérdés most az, meddig tarthat ez a brüsszeli mézeshetek
Minden új kormány indulásakor könnyebb lehet új alapokra helyezni a kapcsolatokat. A valódi próba akkor jön el, amikor Budapest és a többi tagállam érdekei valóban összeütköznek.
Ilyen lesz a következő költségvetés végső alkudozása, Ukrajna további uniós integrációja, a migráció vagy akár az energia kérdése.
Éppen ezért néhány hónap alapján még korai lenne végleges történelmi ítéletet mondani a két külpolitikai stratégia fölött. Szent-Iványi kijelentése egy szakértői értékelés, amelyet ugyanakkor már több konkrét eseménnyel is alá lehet támasztani.
Megszűnt a feltételességi pénzügyi eljárás. Felszabadult 4,2 milliárd euró. Az Erasmus és a Horizont előtt ismét megnyílt az út. Folyamatban van a napi egymilliós büntetés rendezése. Elindult a magyar–ukrán kapcsolatok normalizálása. A következő hétéves költségvetésben pedig Magyar szerint már az első tárgyalási szakaszban sikerült körülbelül egymilliárd euróval javítani a magyar pozíciót.
Ez az, amire Szent-Iványi azt mondja: több, mint amit Orbán éveken át elért
A külpolitikai szakértő állítása tehát nem egyetlen brüsszeli találkozóra vonatkozik. Egy teljes politikai módszert hasonlít össze az előzővel.
Orbán Viktor az utolsó kormányzati éveiben arra épített, hogy Magyarország konfliktusvállalással, vétókkal és különutassággal növelje saját mozgásterét. Magyar Péter ezzel szemben szövetségeseket keres, kompromisszumokat köt, majd ezekben a tárgyalásokban próbál konkrét magyar érdekeket érvényesíteni.
Az első hónapok alapján Szent-Iványi István egyértelműen a második módszert látja eredményesebbnek.
A számok pedig legalább részben megmagyarázzák, miért: 4,2 milliárd euró már felszabadult, további milliárdokért zajlanak a tárgyalások, a következő uniós költségvetés magyar kerete pedig Magyar Péter közlése szerint már most egymilliárd euróval javult.
Néhány hónap alatt egészen más lett a magyar pozíció Brüsszelben
A legnagyobb változás talán nem is egyetlen pénzügyi adat, hanem az, hogy Magyarország ismét olyan tagállamként próbál tárgyalni, amely egyszerre akar része lenni a kompromisszumnak és keményen védeni saját érdekeit.
Magyar Péter maga is jelezte: nem fog olyan hétéves költségvetést elfogadni, amely Magyarországnak kedvezőtlen. Vagyis szó sincs arról, hogy a konfliktus elkerülése érdekében minden brüsszeli tervre rábólintana.
A különbség Szent-Iványi szerint abban van, hogy Magyar először tárgyalni próbál, és csak utána nyúl a blokkolás eszközéhez.
Az első fél év mérlege alapján ennek már vannak kézzelfogható eredményei. A következő hónapok döntik el, hogy ez tartós stratégia marad-e, és az év végi uniós költségvetési alkuban is sikerül-e megtartani az eddig megszerzett előnyöket.
Az viszont már most nehezen vitatható, hogy a magyar–brüsszeli kapcsolat hangulata és működése gyökeresen megváltozott. Ami éveken át befagyasztott pénzekről, vétókról, büntetésekről és kölcsönös fenyegetésekről szólt, abból néhány hónap alatt újra olyan alkufolyamat lett, amelyben milliárdos forrásokat sikerült megnyitni. Szent-Iványi István szerint éppen ez bizonyítja, hogy Magyar Péter kompromisszumos politikája rövid idő alatt többet hozott Magyarországnak, mint az előző évek konfrontációja.
Forrásellenőrzés: ATV Híradó, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Tanács, Magyar Péter és Szent-Iványi István nyilvános közlései.